Egyéb cikkek

"Távol kell maradnunk a mesterkéltség holland betegségétől és a nagyot építés new yorki szindrómájától."

1/0
Hirdetés
1/0
Egyéb cikkek

"Távol kell maradnunk a mesterkéltség holland betegségétől és a nagyot építés new yorki szindrómájától."

2007.09.05. 13:21

Kétségtelen, hogy a rotterdami építészeti biennálé egyik legmarkánsabb, legkarizmatikusabb személyiségei a caracasi Urban Think Tank alapítói, Alfredo Billembourg és Hubert Klumpner voltak. VIDEÓ!

Kétségtelen, hogy a rotterdami építészeti biennálé egyik legmarkánsabb, legkarizmatikusabb személyiségei a caracasi Urban Think Tank alapítói, Alfredo Billembourg és Hubert Klumpner voltak. A holland VPRO által készített dokumentumfilm, az "Informal city" főszereplőit, Alfredot és Hubertet a konferencia után szólítottam le, mondván, hogy összesen négy perc maradt az utolsó kazettán, ilyen hosszú interjút szeretnék veletek készíteni arról, hogy mit gondoltok, van-e és ha igen, akkor mi lehet az építész új szerepe a 21. században. Látszik, hogy nem félnek a kamerától, az Informal City jó iskola volt az első magyar médiaszerepléshez, ami nem más, mint fiatal magyar építészeknek címzett vágatlan, teljes hosszban közzétett "kampányszöveg".
(részletek az interjúból a cikk alján)

Alfredo és Hubert egy körülbelül 10 fős építészirodát vezetnek Caracasban. New Yorkban is nyitottak egy filiálét, illetve Dél-Amerika más országaira is kiterjed tevékenységük. Hálózatot építenek, különböző egyetemeken tanítanak, szerte a világban workshop-okat és szemináriumokat szerveznek. "Városi aktivistaként" nem várnak a megbízók kedélyes felkéréseire, hanem konkrét problémákra kidolgozott, önálló építészeti elképzelésekkel állnak elő, amelyeknek része a megvalósításhoz szükséges pénz és partner előteremtése is. Az építészetet a szegmentálódott, elzárt területekre szétesett városi szövet újraszövésére, újra-hálózatosítására felhasználva olyan innovatív és egyben praktikus építészeti megoldásokat keresnek, amelyek mind a gazdasági hatékonyságra, mind pedig a hosszútávú társadalmi és kulturális előnyökre figyelemmel vannak. Sok építész gondolkodik hozzájuk hasonlóan, és Magyarország jobb - pl. iparterves - építészeti hagyományaihoz ez a szemlélet mindig is közel állt.

Az Urban Think Tank kertelés nélküli gondolatait tekinthetjük egyfajta megerősítésnek vagy ellenpontnak, kinek-kinek hogy tetszik. Segítenek a sokféle, sokszor egymásnak ellentmondó szempont szintézisében megrekedt, helyüket és jövőképüket nehezen artikuláló szakmai ambícióknak. Alfredo és Hubert világosan, csúsztatások nélkül fogalmaz, s ez - akárhogy is - hatással van hallgatóikra és a médiára, ellentétben mondjuk sok más honi potentát nehezen felgöngyölíthető ars-poeticájával. Ha valaki négy percbe bele tudja nyomni, hogy mi a kortárs építészet és az építész dolga a világban, az olyan magabiztosságot sugároz, amely mögött kétségtelenül a "szükség van rám" hite és bizonyossága ragyog. S ha az ember megnézi az Informal City-t, nem marad kétsége, hogy nélkülözhetetlen a városi gondolat-tartályok által táplált lendületes építészeti aktivizmus.

Érthető a venezuelai elnökről enyhén szólva ellentmondásos képet alkotó nemzetközi sajtó legyeskedése és a Berlage Intézet kitüntető figyelme a Bolivári Forradalom országából érkező caracasi építészek iránt. A részben indián származású Chavez elnök és jól szervezett csapata által elindított ambíciózus missziók, az olajjövedelmekből képzett alapokból finanszírozott szociális programok szakmai érdeklődést generálnak, hiszen az új iskolákhoz, egészségügyi és szociális intézményekhez épületek és építészek, a barriok dzsungelében több millió, elképzelhetetlen nyomorban élő ember problémáinak megoldásához nem hétköznapi kreativitás és empátia kell. Úgy tűnik, hogy Caracas ideális terep most az olyan építészeknek, akik konkrét, sokszor életbevágó problémák megoldásához kívánnak tervezőként hozzájárulni. Ahogy Chavezt sem lehet tisztán kommunista populizmussal vádolni, úgy az Urban Think Tank sem egy altruista design intézmény. Építészirodaként nagyon is tudatos vállalkozók, akik fennmaradásukat üzleti megbízásoknak köszönhetik. Másrészt viszont olyan ideákból és azok terjesztéséből élnek, amelyek társadalmi tovagyűrűző hatása sokkal hosszabb távra szól, mint valamelyik csinos építészeti magazin tükörfényes címoldalán a világhírnév. De majd meglátjuk. Mindenesetre érdemes figyelni rájuk, Caracasra, Venezuelára és a dél-amerikai megújuló szellemi energiára.

irodalom:
Simor András: A Bolivári Forradalom (1. rész). Ezredvég. XIV. évfolyam, 11. szám. 2004. november. Budapest.
(internet: http://irodalom.elte.hu/ezredveg/0411/04113.html#sa)
Simor András: A Bolivári Forradalom (2. rész). Ezredvég. XIV. évfolyam, 12. szám. 2004. december. Budapest.
(internet: http://irodalom.elte.hu/ezredveg/0412/04124.html#sa)


részletek az interjúból

New role of the architects (fractions)

The new role of architect in the 21st century will be in between gated communities and ghettos. That space of interaction, that space of conjecture is going to be the new space of architect. He has to function as an investigator or an urban activist, proposing projects, not waiting for the client to call, but going out there in his city and identifying the spaces he feels should be re-net, to re-put together so the city divided no more. In that re-knitting the architect's function is as a bridge and as a link. Those processes have to learn however. We believe that our experiences - as professional - we have to inform each others about these possibilities.

We feel that our criticism towards the academia itself that it has to be much more dynamic to create spaces within a rigid necessity of transmitting knowledge - to become part of a "Gremium" which are the architect organize in every country -, but there must be also a space for experimentation. The Urban Think Tank as a group works mostly out in Latin-America, but we have a great interest in Eastern-Europe. We offering you to come to Budapest and we make seminars or studio with you. We know the particular condition. It is ongoing in the formal Eastern Block. It is a new area of investment, the area of re-creation of institutions. There is also a space where these new institutions still learn. They are much more flexible than you find in areas where they believe the structures are already installed. So you have a great opportunity.

We have to get away from the Dutch disease of artificiality. We have to get away of the New York syndrome of building big, and we have to get certainly away from the Stockholm syndrome which is befriending your copter or to be influenced by what you see.

szöveg és videó: Pásztor Erika Katalina

A téma megjelenések támogatója a
Holland Királyság Budapesti Nagykövetsége

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.