Tervezői felelősségvállalás hatósági kontroll nélkül - Rockwool konferencia

A a ROCKWOOL Hungary Kft., a Magyar Mérnöki Kamara- és a Magyar Építész Kamara Tűzvédelmi Tagozatának szervezésében valósult meg XIII. ROCKWOOL Építészeti és Tűzvédelmi Konferencia, a Construma keretein belül. A konferencia központi témája a jogszabályi változásokból adódó tervezői felelősség volt.

– XIII. ROCKWOOL Építészeti és Tűzvédelmi Konferencia –

2015 év végén jelent meg az a kormányrendelet – 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról amely – amely a legfeljebb 300 m² összes hasznos alapterülettel rendelkező új lakóépületek építési tevékenységét kivette az építési engedélyezési eljáráshoz kötött tevékenységek köréből és egyszerű bejelentési eljáráshoz kötötte.

Ezen rendelkezés 2016. január 1-én lépett életbe, így ennek apropóján a konferencia előadói áttekintették a megváltozott jogszabályi előírások tükrében a tervezési szerződést, a tervezői felelősségvállalás gyakorlását, a tűzvédelmi szabályozást, valamint a tervdokumentáció elemeit.

Az egyik levont tanulság szerint a tervezési munka legfontosabb eleme a szerződés! Ebben két fontos szempontot kell figyelembe venni az engedélyezési eljárásnál már bevált gyakorlaton túl. Az egyik ilyen szempont, hogy a megrendelő laikus félnek minősül, a másik, hogy egy egyszerű bejelentési eljárásba tartozó épület is képezheti később engedélyezési eljárás tárgyát (pl. későbbi bővítés, funkcióváltás esetén, vagy ha még építkezés közben tár fel az építésfelügyelet szakszerűtlen vagy jogszerűtlen építési tevékenységet, ami fennmaradási engedélyezési eljárást von maga után.)

A konferencián Lestyán Mária építésztervező szakmérnök, a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség, Építészeti Tűzvédelmi Tagozatának vezetője előadásában ismertette az új Ptk. szerinti tervezői felelősség jogköreit. Felhívta rá a figyelmet, hogy hatósági engedélyezési eljárás hiányában a tervezőnek kell a kellő gondossággal felhívnia a megrendelőjének, építtetőnek minden olyan körülményre a figyelmet, amely a tervezett létesítménnyel kapcsolatban felmerülhet, tervezési programra kihatással lehet, tájékoztatásra szorulhat vagy pl. korábban az építési engedély része volt.

Az előadó rámutatott, hogy az új Ptk. alapján a tervezési szerződés vállalkozási szerződésnek minősül. Amennyiben például a tervező nem tájékoztatja a megrendelőt megfelelő részletezettséggel, valamint nem méri fel az épületnek a későbbiekben várható igényét (bővítés, tetőtér beépítés, funkcióváltás, stb.), és mindezt nem tudja a szerződésben igazolni, későbbiekben egy jogszabályoknak ugyan megfelelő tervvel kapcsolatban is felléphet a megrendelő kártérítési igénnyel.

Tudnia kell azt is építtetőnek – hangzott el–, hogy milyen kötelezettségei vannak – pl. az elektronikus építési naplóval kapcsolatos kötelező teendőket. Ez kiemelten fontos, mert az egyszerű bejelentési eljárásnál a kivitelezés jogszerűségének az igazolására vonatkozó legalapvetőbb dokumentum az elektronikus építési napló lesz (vitás kérdések rendezése esetén is), valamint a hatósági bizonyítvány kiállításához szükséges dokumentumok egyike is az elektronikus építési napló összesítő lapja.

Lestyán Mária előadásában kitért rá, hogy az OTSZ szerint meg kell határozni az épület mértékadó kockázati osztályát. Amennyiben nem készül a tűzvédelmi törvény szerinti tűzvédelmi dokumentáció, a tűzvédelmi követelmények teljesülését igazoló dokumentációt készítő személy is elvégezheti a besorolást és az igazolást. Az építész tervezőnek és statikusnak a felelőssége és kötelessége ebben az esetben, hogy a létesítmény kockázati osztálya meghatározásra kerüljön, és hogy igazolja, hogy az általa tervezett építmény megfelel az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) előírásainak.

A konferencia második előadója Mészáros János tűzvédelmi szakértő, a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Tagozat Minősítő Bizottság vezetője volt, aki a tűzvédelmi szempontokat ismertette. Elmondta, hogy Magyarországon sajátos helyzetben van a tűzvédelem, ahol a szakértők nem elsősorban a műszaki és természettudományos, hanem a jogszabályi ismereteik alapján kaphatják meg jogosultságukat. Kiemelte, hogy bár kisebb lesz a kontroll a 300 m² összes hasznos alapterület alatt, ettől még a jogszabályok, szabványok még hatályosak maradnak! Előadásában külön kitért a tűztávolság, a homlokzati tűzterjedés, szintmagasság/kockázati osztály (besorolás), tűzfalas csatlakozás problematikájára. A meglévő épületek átalakítása kapcsán pedig rámutatott, hogy a tervező feladata és felelőssége annak eldöntése, hogy a hatályos előírásokat alkalmazza.

A tervezés és az építési folyamat munkafázisairól Dr. Takács Lajos Gábor docens, BME Épületszerkezettani Tanszék, a Magyar Építész Kamara Tűzvédelmi Tagozatának elnöke beszélt. Előadásában bemutatta, hogy az épületek egyre növekvő műszaki igényszintje (pl.: a multifunkcionális középületek vagy a nagy értékű technológiai berendezéseket tartalmazó, összetett ipari épületek, „okosházak") a tervezői és kivitelezői munkát is egyre komplexebbé teszi. Rámutatott, hogy az építési hibák jelentős része nem tervezési, vagy kivitelezési hiba, hanem a fennálló rendszer hibája. Ennek eredményeképpen nincs egyértelmű felelős, az ügyek elhúzódnak az egyetlen eredmény pedig, hogy a viták vesztese a tulajdonos lesz.

Éppen ezért az építési engedély megszerzéséig történő, olcsó tervezés, a tervező mint „felesleges rossz" idejétmúlt hozzáállás. A jelenlegi épületeink nem tolerálják ezt a hozzáállást. Az előadó javaslata szerint a létesítési folyamatot a megrendelői igények pontos, körültekintő felmérése, dokumentálásával kell kezdeni, amit a szükséges szakágak – már az építési engedélyezési eljárásba történő – bevonása kövesse, és a tervezési folyamatot végig kell követni.
 

forrás: sajtóközelmény