Közélet, hírek

Tervtanács előtt a pécsi Tudományos Ház terve

1/11

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/11

Tervtanács előtt a pécsi Tudományos Ház terve
Közélet, hírek

Tervtanács előtt a pécsi Tudományos Ház terve

2007.11.26. 11:24

A pécsi egyetem ún. Tudományos Házának terveit Bachman Zoltán mutatta be a Központi Tervtanács előtt. Gunther Zsolt szerint az építészek merev határt húztak az együttes és a szomszédos épületek között, s ezáltal feszültségeket okoztak a beépítésben.A tervtanács elvi engedélyezésre ajánlotta a tervet, de ajánlotta a vitán felvetett kérdések átgondolását.

1/11

A pécsi egyetem ún. Tudományos Házának elvi engedélyezési terveit Bachman Zoltán mutatta be a Központi Tervtanács előtt november 15-én. A Hutter Ákossal közösen készített munkával kapcsolatban elmondta, hogy a lejtős terepre szóló rendezési terv meglehetősen nagy szabadságot ad, a környék azonban építészeti szempontból zűrzavaros. Biztos viszonyítási pontot csak a Gádoros Lajos tervezte kórház és az orvosi egyetem szállásépülete – Köves Emil alkotása – jelent.

Az építészek a Tudományos Ház tércsoportjait három kubusba helyeznék el, melyek egy, a hegyoldalra felfutó tengelyre fűződnek. A tömegeket földszinti aulasor kötné össze, mely a külső összképben egyfajta közös platót alkotna. A elülső kubusban irodák, a középsőben és a hátsóban laboratóriumok, illetve a kutatómunkát szolgáló egyéb speciális helyiségek lennének. A tervezők a homlokzatok karakterét még pontosan nem határozták meg: elsősorban olyan többrétegű szerkezetben gondolkodnak, melynek transzparens külső héja képzőművészeti kompozíciókat hordozna. Ugyanakkor a fehér betonburkolatot is elképzelhetőnek tartják.

 

2/11

3/11

4/11

5/11

6/11

7/11

8/11

9/11


 

Finta József opponens szinte minden szempontból kiválónak tartotta a tervet, méltatta fegyelmezett, logikus funkcionális rendszerét, szikár formavilágát, finom arányait. Kiemeli, hogy a tervezők a két hátsó kubust közelebb helyezték egymáshoz, így az elülső némileg elkülönül – „nyitányt", kapuépítményt alkotva az együttes számára. Óva int azonban a képzőművészeti elemek alkalmazásától, mert feloldhatják az épületek visszafogott, határozott karakterét.

 

10/11

 

Turányi Gábor szerint az épületegyüttes és a táj kapcsolata bizonytalan: a disszonanciát elsősorban a túlzottan hangsúlyos alépítmény és az oldalsó támfalrendszer okozza (ez utóbbi a vízügyi szabályozás következtében elengedhetetlen, mégpedig a közeli patak miatt). Feleslegesen ünnepélyeskedő a kompozíció: nemcsak az alépítményes megoldás, de a felvezető lépcső motívuma is ellentmond a mai egyetemi „fílingnek".

Gunther Zsolt rámutatott, hogy az építészek merev határt húztak az együttes és a szomszédos épületek között, s ezáltal feszültségeket okoztak a beépítésben.

A tervtanács elvi engedélyezésre ajánlotta a tervet, de ajánlotta a vitán felvetett kérdések átgondolását.

szöveg: Haba Péter
fotó: Marinov Péter

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.