építészet : környezet : innováció

Tervtári tapasztalatok

A terv- és levéltári szakmában dolgozók számára ritka és érdekes témában szervezett konferenciát a Lechner Tudásközpont szeptember 27-én. Az egykori állami tervezővállalatok tervhagyatékának feldolgozásával kapcsolatos tapasztalatokat tárgyaló fórumon az 1945 és 1990 közötti időszak építészeti értékei, azok kutatásának tapasztalatain és gyakorlati problémáin volt a fókusz.

Zsúfolásig megtelt a Lechner Tudásközpont ügyféltere szeptember 27-én a tervtári és levéltári munka egy érdekes és fontos szegmensét témájául választó konferencián. Az egész napos rendezvény előadói érintették a második világháború utáni időszak volt állami tervezővállalatainak ránk maradt építészeti dokumentumainak megőrzését és gondozását, az építészeti szerzői jog dilemmáit, a tervtári és levéltári kutatások tapasztalatait, a dokumentumok szolgáltatásának és felhasználásának jó gyakorlatait a szakértőkből álló közönség előtt.

Kis Yvette, a Dokumentációs Igazgatóság vezetője köszöntőjében kiemelte: - Magyarország mai épített képét jócskán meghatározzák az 1945 és 1990 között épült típus-közintézmények, lakótelepek, kockaházak, balatoni típusnyaralók vagy ipari épületek. A kor építészeti lenyomatát őrző tervek, dokumentumok, fotók feldolgozása és megőrzése kihívást és rengeteg lehetőséget is hordoz magában. A Lechner Tudásközpont többmillió dokumentumegységet gondozó tervtárában rendre felmerülő gyűjtemény-szolgáltatási és építészeti szerzői jogi dilemmák, a forrás tervgyűjtemények széttagoltsága alighanem minden, ezzel a területtel foglalkozó egyéb gyűjteményt is érintenek. Az az igény hívta össze ezt a konferenciát, hogy az érintettek találkozhassanak és az egyes sarkalatos pontok bemutatásának apropóján szakmai párbeszéd alakulhasson ki, a résztvevők megismerhessék egymás jó gyakorlatait. Téma bőven van, hiszen a hatvanas évek építészetileg rendkívül produktív időszakában gombamód szaporodó középületek, iskolák, szállodák, kórházak, állomások, hivatalok máig meghatározzák egy-egy település arculatát. A korszak építészeti értékeinek megértéséhez alapvető a még fellelhető tervdokumentumok megmentése, és a már meglévők feltárása, szakszerű rendszerezése és szolgáltatása – fejtette ki az igazgató.


Dr. Lábody Péter, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala főosztályvezetője - fotó: Lechner Tudásközpont


Ilyen téma volt többek között Dr. Lábody Péter, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala főosztályvezetőjének prezentációja, amely ízelítőt adott az építészeti tervvagyont érintő szerzői jog momentumairól. Dr. Haba Péter, a MOME adjunktusa a háború utáni ipari építészet szélsőségek között hányódó tervanyag-vadászatáról beszélt, amely néha valódi nyomozómunkát és pepecselést, máskor azonban a bőség zavarát jelenti. Az egykori épületek átépítése vagy lebontása csak bonyolítja a tervezés történetének felgöngyölítését, időnként igazi modern apoteózist okozva. Az állami tervezővállalatok építészeinek privát tevékenységéről Branczik Márta, a Kiscelli Múzeum művészettörténésze, főmuzeológusa, az Építészeti Múzeum '90-es évekbeli leletmentési gyakorlatáról pedig Fehérvári Zoltán művészettörténész beszélt.

Az előadók között külön kuriózumként egy valódi vállalatvezető is felbukkant, hogy a témát a tervezővállalatok nézőpontjából is megvilágítsa, személyes emlékeivel gazdagítva a kirajzolódó képet. A terv- és levéltári szakma jeles képviselői mellett ugyanis az egyik egykor legnagyobb tervezővállalat, az UVATERV vezetője, Bretz Gyula is előadói felkérést kapott. Az elnök-vezérigazgatóval Mészáros Ábel építész, településügyi szakértő beszélgetett. A beszélgetésből megtudhattuk, hogy több mint 50 éve került az UVATERV kötelékébe fiatal építészként, és a szamárlétrát végigjárva a rendszerváltást követő privatizáció után lett a vállalat vezetője. Bretz Gyula beszélt az Út-, Vasúttervező Zrt. tevékenységéről és az élő, valamint archív tervállomány vállalaton belüli kezeléséről is.


Bretz Gyula, az UVATERV elnök-vezérigazgatója - fotó: Lechner Tudásközpont


A Lechner Dokumentációs Központ tervtári munkáját Hámory Zsófia osztályvezető mutatta be, és Simon István alprojektvezető is beszélt az építés-műszaki tervkutatásban a későbbiekben hatalmas segítséget jelentő, Lechnerben fejlesztés alatt álló DOKIR rendszerről. A közönség megismerhette a már online képgyűjtemény formájában is elérhető Lechner Fotótár létrejöttének néhol nehéz, de mindvégig nagyon szép folyamatát is Mádl Janka művészettörténész tolmácsolásában. A 300 ezres nagyságrendű gyűjtemény legnagyobb része az állami tervezővállalatok fotóhagyatéka, a gyűjtemény magja ezen belül is az egykori VÁTI fotóarchívuma, de az FTV és az UVATERV képei is jelentős mennyiségű elemet adnak. A három nagy állomány mellett a Beton és Vasbetonipari Művek fotóhagyatéka, valamint a Dokumentációs Központ által befogadott építész-életművekben és tervhagyatékokban felbukkanó felvételek gazdagítják a gyűjteményt. A nagy mennyiségű képállomány digitalizálása, a gyakran minden háttérinformációt nélkülöző fotók azonosítása, felcímkézése, adatbázisba vétele és a tervállománnyal való lehetséges összekapcsolása folyamatos, ám a töredékesen rendelkezésre álló azonosítási lehetőségek miatt sokszor kalandos.

A konferencián elhangzott, a II. világháború utáni félévszázadnyi időszak építésműszaki értékeit, az értékmentés nehézségeit és kutatásának tapasztalatait körbejáró előadásokból tanulmánykötet is készül, így az itt összegyűlt értékes tapasztalatok kézzelfogható formában is elérhetővé válnak.

Mészáros Ábel építész, településügyi szakértő - fotó: Lechner Tudásközpont

 

 

 

Lechner Tudásközpont

vélemény írásához jelentkezzen be »