Épületek/Középület

The Zam! – A Balaton új, karakteres közösségi épülete

1/11

Zamárdi, The Zam! közösségi épület. Fotó: Bujnovszky Tamás - Studio A4

?>
Zamárdi, The Zam! közösségi épület. Fotó: Bujnovszky Tamás - Studio A4
?>
Zamárdi, The Zam! közösségi épület. Fotó: Bujnovszky Tamás - Studio A4
?>
Zamárdi, The Zam! közösségi épület. Fotó: Bujnovszky Tamás - Studio A4
?>
The Zam! Az épület alaprajza.
?>
The Zam! Az épület keresztmetszeti rajza.
?>
Szántód, a rév várócsarnoka, 1968. Forrás Fortepan - UVATERV
?>
Tihany, az egykori posta a hajóállomáson, 1966. Forrás Fortepan - Jakab Antal
?>
Tihany, Kör Presszó a révben, 1963. Forrás Fortepan-UVATERV
?>
Zamárdi, The Zam! közösségi épület. Fotó: Bujnovszky Tamás - Studio A4
?>
Zamárdi, The Zam! közösségi épület. Fotó: Bujnovszky Tamás - Studio A4
?>
Zamárdi, The Zam! közösségi épület. Fotó: Bujnovszky Tamás - Studio A4
1/11

Zamárdi, The Zam! közösségi épület. Fotó: Bujnovszky Tamás - Studio A4

The Zam! – A Balaton új, karakteres közösségi épülete
Épületek/Középület

The Zam! – A Balaton új, karakteres közösségi épülete

2021.03.23. 18:01

Projektinfó

Szerzők:
Paár Eszter Szilvia

Földrajzi hely:
Zamárdi, Magyarország

Építészek, alkotók:
Stúdió A4 Iroda, Kendik Géza

Vélemények:
2

The Zam!

URL:
Studio A4

Tervezés éve:
2018

Építés éve:
2020

Bruttó szintterület:
300 m2

Szakemberek/kivitelezők

EQUITONE
szálcement, homlokzatburkolatok
Adatlap →

Stáblista

Vezető tervező: Kendik Géza

Építész munkatárs: Veszelik Péter, Payer Katalin, Kitka Gergely

Szakági tervező:

Statika - PADAN Kft. - Pataki László 

Épületgépészet - A.B.A.C.S. Műhely Kft. - Bessenyei István 

Épületvillamosság - Light up Kft. - Fehér Szabolcs

Tűzvédelem - Segesdi Ferenc 

Út, Forgalomtechnika - Kristály Tervező, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. - Kovács Géza

Közmű - Kristály Tervező, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. - Sulyok István

Talajmechanika - dr. Vásárhelyi Balázs 

A Balaton építészeti és kulturális szempontból igazán különleges, az újonnan emelt épületek tervezése gyakran nagy kihívást jelent. A felmerülő problémák egyike az épületek gyakran szezonális jellege, a másik pedig a Balaton egységes építészeti összképének hiánya, melynek következtében nehéz igazodni. Erre a két problémára keres megoldást a Studio A4 által tervezett The Zam!, Zamárdi új közösségi tere. Cikkünkből kiderül, sikerült-e.

The Zam! a neve Zamárdi 2020-ban kivitelezett új közösségi épületének, melyre még 2018-ban írt ki közbeszerzési pályázatot Zamárdi városa. Mint a bevezetőben is említettük, a hasonló jellegű épületek tervezése nehéz feladat, a Balatonon ugyanis sok létesítmény szezonális jellegű. Bár a magyar tenger népszerűsége egyértelműen egyre nagyobb, és a nyári hónapok mellett tavasszal és ősszel, sőt, télen is egyre több a látogató, a valódi, zsúfolásig telt főszezon még mindig a június közepétől augusztus 20-ig tartó időszakra korlátozódik. Ilyenkor a balatoni települések lakossága többszörösére duzzad, a turisták számára tervezett létesítmények csordultig telnek. Ezek azonban a főszezonon kívül eső időszakban gyakran konganak az ürességtől, fenntartásuk mégis pénzt és odafigyelést igényel. Ezt a helyzetet Zamárdi városa mindenképp szerette volna elkerülni, ezért egy olyan fűthető és hűthető épületet rendeltek, mely az elő- és utószezonban, sőt, télen is alkalmas kisebb előadások, kiállítások megtartására, és még az önkormányzat is tudja hasznosítani kihelyezett ülések céljára. Fontos szempont volt továbbá, hogy az épület a nyári szezonban kültéri funkciókkal is rendelkezzen, ezért került bele egy vendéglátóipari egység is.

Zamárdi, The Zam! közösségi épület. Fotó: Bujnovszky Tamás - Studio A4
1/11
Zamárdi, The Zam! közösségi épület. Fotó: Bujnovszky Tamás - Studio A4

Persze a funkció nem minden, az épület külleme is fontos. A város vezetése mindenképpen egy karakteres, turisztikai látványosságként is felfogható épületet képzelt el, ennél a pontnál azonban már el is érkeztünk a bevezetőben említett második nehézséghez: az egységes balatoni városkép hiányához. A balatoni településeken ugyanis nem jellemző az egységes építészeti stílus, minden korszak nyomot hagyott a helyiek által lakott faluközpontokon és a nyaralóövezeteken egyaránt – hol kvalitásos, hol kifejezetten silány épületek formájában. A Balaton legkarakteresebb és leginkább minőségi épületei általában a hagyományos népi építészet, a történelmi templomok, a historizáló villák, vagy – és esetünkben ez a legfontosabb – az 1960-as évek kísérletező szellemiségű későmodern, turisztikai célú épületei közül kerülnek ki. Mivel korunk építészetéhez az utóbbi stílus áll legközelebb, célszerű ehhez igazodni, és inspirációként a későmodern épületekhez fordulni. Ez történhetett a Zam! esetében is, mely megidézi a környék ikonikus alkotásainak hangulatát.

Zamárdi, The Zam! közösségi épület. Fotó: Bujnovszky Tamás - Studio A4
2/11
Zamárdi, The Zam! közösségi épület. Fotó: Bujnovszky Tamás - Studio A4

Ezekre ugyanúgy jellemző a szerkezeti kísérletezés, különösen az izgalmas héjszerkezetek kialakítása, mint újonnan épült zamárdi társukra. A közelben álló híres alkotások jó példája a tihanyi hajóállomás egykori postapavilonja, mely ma vendéglátóipari funkciót tölt be. Az 1960 és 1962 között épült, üzletsorral egybekötött, eredetileg MAHART váróként is használható épület legizgalmasabb eleme a talajra három ponton támaszkodó hatalmas héjkupola, mely a kör alaprajzú, üvegfalú, kétszintes központi teret fedi. Hasonlóan látványos a tihanyi révben álló úgynevezett Kör Presszó épülete is. (A rév és a hajóállomás nem összekeverendő, a révből közlekedik az autók szállítására alkalmas komp, a hajóállomás pedig a személyhajók és vitorlások kikötője. Fontos tisztázni a kettő közötti különbséget, mivel a két eltérő funkciójú kikötő neve nemcsak a köznyelvben, de gyakran még a szakirodalomban is hibásan szerepel.) A Kör Presszó is üzletsorral kiegészítve épült, érdekes módon a „Motel", vagyis a mára drasztikusan átépített Tihany Hotel (Hotel Club Tihany) építkezésén megmaradt szerkezeti elemek felhasználásával. Az 1963-ban emelt épület – mint neve is mutatja – egy kör alaprajzú, vasszerkezetes üvegfalú térből, és az arra ráfekvő, erősen kiülő párkányú, ferde héjból áll. A kompozíció igazán izgalmas látványt nyújt. Hasonlóan érdekes a Kör Presszóval szemben, a Balaton túlsó partján álló MAHART várócsarnok, mely 1965 körül épült. A szántódi rév négyzet alaprajzú, szintén vasszerkezetes üvegfallal határolt, V keresztmetszetű tetőidommal fedett épülete harmonizál az imént ismertetett két kikötői épülettel, annak ellenére, hogy kialakításában nem a kör, hanem a szögletes formák dominálnak.

Szántód, a rév várócsarnoka, 1968. Forrás Fortepan - UVATERV
6/11
Szántód, a rév várócsarnoka, 1968. Forrás Fortepan - UVATERV

A Zam! horizontálisan hangsúlyos épületén is megfigyelhetjük a hasáb formájú egységeket és az erősen kiugró, hangsúlyos párkányt, melyeknek szögletességét a lapított gömb alakú, koncerttermet és kiállítóteret rejtő épületrész oldja fel. Ez a gömb alakú, hajlított acéltartókkal kialakított épületrész egyértelműen a Zam! legizgalmasabb eleme, nem csak külsejét, de belső kialakítását tekintve is. A futurisztikus belső tér egyetlen természetes fényforrása a nagyméretű opeion, mely ismét az 1960-as évek építészetével rokonítja az épületet. (Hasonló kialakítással találkozhatunk ugyanis a Fővárosi Vízművek újpesti víztisztítójában is, mely szintén a korszak kísérletező építészeti hozzáállásáról tanúskodik.) A kubusos megformálású épületrészben kaptak helyek a kiszolgáló egységek, a raktárak és mosdók, és egy üzlethelyiség is, valamint egy büfé. Utóbbi nem csak a kiállítások és koncertek szervezése, valamint a közelben elhaladó bicikliút miatt fontos, hanem a szomszédos teniszpálya miatt is, melynek se büféje, se lelátója nincs. Lelátóként funkcionálhat a büféhez csatlakozó, nagyméretű, és balatoni panorámával rendelkező tetőterasz. Mint láthatjuk, az épület megfelel a bevezetőben felvetett elvárásoknak. Kapcsolódik a balatoni későmodern hagyományhoz, ezáltal illik környezetéhez, valamint többfunkciós kialakításának köszönhetően minden feltétel adott a főszezonon kívüli használathoz.

Zamárdi, The Zam! közösségi épület. Fotó: Bujnovszky Tamás - Studio A4
10/11
Zamárdi, The Zam! közösségi épület. Fotó: Bujnovszky Tamás - Studio A4

Forrás:

archdaily.com

a4studio.hu

nka.meszorg.hu/magyar-modern/

Paár Eszter Szilvia

Vélemények (2)
Reki
2021.03.26.
11:28

Szép! Szebb mint a rév várócsarnoka.

Zöldi Anna
2021.03.26.
00:26

tetszik. jó lenne róla részletesebb info

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk