Nézőpontok/Vélemény

Toronyházak kontra UNESCO

1/4

A Walkie Talkie után a The Tulipe nevű felhőkarcoló borzolta a kedélyeket és a látképet Londonban.

A Walkie Talkie után a The Tulipe nevű felhőkarcoló borzolta a kedélyeket és a látképet Londonban.
Prága Pankrác nevű negyedében is rendre-másra épülnek a felhőkarcolók, nem is tetszik az UNESCO-nak.
A Walkie Talkie Londonban. Valószínű, nem az utolsó toronyház lesz.
A Walkie Talkie után a The Tulipe nevű felhőkarcoló borzolta a kedélyeket és a látképet Londonban.
Prága Pankrác nevű negyedében is rendre-másra épülnek a felhőkarcolók, nem is tetszik az UNESCO-nak.
A Walkie Talkie Londonban. Valószínű, nem az utolsó toronyház lesz.
1/4

A Walkie Talkie után a The Tulipe nevű felhőkarcoló borzolta a kedélyeket és a látképet Londonban.

Toronyházak kontra UNESCO
Nézőpontok/Vélemény

Toronyházak kontra UNESCO

2019.06.24. 14:24

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, London, Prága

Építészek, alkotók:
Foster + Partners

A budapesti, illetve hazai építészek, valamint a közvélemény egy ideje már polemizál azon, kellenek-e az ultramagas toronyházak Budapesten, amilyen például a MOL-székház lesz. A vita időnként föllángol, időnként leül, viszont úgy tűnik, a budapestieknek ezzel kapcsolatban mindenképp van véleménye. Most azonban az UNESCO-nak is, mely jelentést adott ki, miszerint rémületes, hogy építési engedélyt kaphatott a Mol Campus, vagyis az olajtársaság 120 méter magasra tervezett székháza a tizenegyedik kerületben, és arra kéri a magyar felet, állítsa le a projektet. A UNESCO azért nem akármilyen szervezet, ez nyilván felkavarja majd a kedélyeket a megkritizált épületek körül. (Liget-projekt, Biodóm, az új Néprajzi Múzeum). Hogy ennél többre futja-e majd, meglátjuk.

2018 júniusában kilencven méterben korlátozta az Országgyűlés az építhető toronyházak magasságát. Az eredeti, még a korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János által benyújtott tervezet a fővárosi Bazilika magasságához igazította volna a megálmodott toronyházak méretét, így nem lehetett volna 65 méternél magasabb épületet felhúzni sehol az országban. Ennek nyilván sokan örültek a toronyházépítés-ellenzők között. Ez azonban nem maradt annyiban, az előterjesztéshez előbb a gazdasági bizottság, majd a törvényalkotási bizottság fűzött módosító indítványt, amelyet el is fogadott a Parlament, így tehát a törvény értelmében ha a Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács hozzájárul, akár 90 méteres ingatlan is építhető. Sőt, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások esetében e szabálytól is eltérhetnek a tervezők. 


A Walkie Talkie után a The Tulipe nevű felhőkarcoló borzolta a kedélyeket és a látképet Londonban.
1/4
A Walkie Talkie után a The Tulipe nevű felhőkarcoló borzolta a kedélyeket és a látképet Londonban.

 

Mivel a jogszabály a jogerős építési engedéllyel rendelkező beruházásokra nem vonatkozik, a módosítás nem érinti a Kopaszi-gátra tervezett 120 méteres MOL-székházat. Schneller István építész, Budapest volt főpolgármester-helyettese, majd főépítésze, a Szent István Egyetem Tájépítészeti Kar Településépítészeti Tanszékének egyetemi tanára számos ponton alátámasztva erősen ellenezte a felhőkarcoló-építést, de nemcsak ő, hazai építészek is petíciót írtak alá, köztük olyan neves szakemberek, mint Alföldi György, Kévés György vagy a tájépítész Bardóczy Sándor, az urbanista Gauder Péter vagy Lányi András filozófus.

Így írtak a tiltakozók: A Lágymányosi öböl partjára tervezett 120 méteres toronyház az alig egy kilométer távolságban lévő, 130 méteres Gellértheggyel vetélkedő magassága révén és a három kilométerre elterülő Várhegy fölé magasodva súlyosan megzavarná az eddig harmonikusnak mondható budai városképet. 

A magasházak építésének szabályozása Budapesten évtizedek óta meghatározóan fontos a városfejlesztésben. Először 1995-ben, majd 2002-ben, végül 2015-ben fogadtak el egy-egy átfogó szabályzatot. Mindhárom esetben rendszerelvű szabályozás történt, mert a várost irányító szakmai-politikai testület tudatában volt annak, hogy Budapest egyedülállóan szép panorámája olyan kincs, olyan történelmi örökség — és egyben Budapest legnagyobb attrakciója — amelyet védeni és őrizni kell.

A felhőkarcoló-építés téma más európai városokban is föllángolt, Londonban és Prágában a történelmi látkép védelme nevében tiltakoznak felhőkarcolók építésére kiadott engedélyek miatt. Londonban a Foster + Partners tervezete 305 méter magas „the Tulip” épületnek a Tower látképére gyakorolt hatása kelt aggodalmakat, Prágában pedig az UNESCO és az ICOMOS szakértői vizsgálják, hogy a Pankrác negyedbe tervezett több épület mennyire fogja zavarni az Óváros védett látképét.


Prága Pankrác nevű negyedében is rendre-másra épülnek a felhőkarcolók, nem is tetszik az UNESCO-nak.
3/4
Prága Pankrác nevű negyedében is rendre-másra épülnek a felhőkarcolók, nem is tetszik az UNESCO-nak.

 

Az UNESCO Prágát is többször bírálta az elmúlt években a tervezett felhőkarcolók miatt, mivel a cseh főváros vezetése korábban nem vette figyelembe a bírálatokat, és csak diplomáciai nyomásra volt hajlandó engedélyezni a szakértők prágai vizsgálatait. Látszik tehát, hogy a felhőkarcoló-vitának a szakmaiakon túl nemcsak belpolitikai-közéleti, de akár diplomáciai, külpolitikai hozadéka is van, nagyon nem mindegy tehát az ügyek kimenetele. És persze közrejátszanak a mindenkori divatok is, jelenleg Európában divat lett a felhőkarcoló-építés (London, Frankfurt, Prága), ami viszont rendre szakmai és civil tiltakozást von maga után.


„A cseh fővárosban hiányoznak az új építkezéseket megfelelő módon szabályozó komplex előírások, amelyek figyelembe vennék a történelmi műemlékek védelmét is. A kiszivárgott értesülések szerint az új városfejlesztési koncepció magas, illetve nagy tömegű épületek felépítését engedélyezné a belvárosban is” — írja például közleményében az Arnika cseh civil szervezet.


A Walkie Talkie Londonban. Valószínű, nem az utolsó toronyház lesz.
4/4
A Walkie Talkie Londonban. Valószínű, nem az utolsó toronyház lesz.



Eközben Londonban Duncan Wilson a Historic England (teljes nevén Historic Buildings and Monuments Commission for England, gyakorlatilag a brit örökségvédelmi hivatal) vezérigazgatója szerint a Foster + Partners tervezte 305 méter magas the Tulip épület rongálná London és a Tower történelmi látképét, amely már a Walkie Talkie megépülésével is sérült, azonban hatalmas szégyen lenne megismételni ezt a hibát. A Tulipán terveit nemrég hagyta jóvá a londoni Cityt irányító City of London Corporation tervbizottsága 18-7 arányban.


A pénz beszél, a kutya ugat, mondanánk, s valóban, ha más nem, legalább egy-egy kerületben olykor felülírják a magasságra vonatkozó eredeti korlátozásokat.

KA

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk