Design/Belsőépítészet

Tudásterek építészete

1/15

Dr. Schreck Ákos

?>
Dr. Schreck Ákos
?>
Forrás: Europa Design
?>
Forrás: Europa Design
?>
Forrás: Europa Design
?>
Forrás: Europa Design
?>
Forrás: Europa Design
?>
Forrás: Europa Design
?>
Forrás: Europa Design
?>
Forrás: Europa Design
?>
Forrás: Europa Design
?>
Forrás: Europa Design
?>
Forrás: Europa Design
?>
Forrás: Europa Design
?>
Hermann Miller modell. Forrás: Europa Design
?>
Hermann Miller modell. Forrás: Europa Design
1/15

Dr. Schreck Ákos

Tudásterek építészete
Design/Belsőépítészet

Tudásterek építészete

2021.08.24. 14:15

Cikkinfó

Támogatott tartalom

A Design rovatot támogatja a 

Földrajzi hely:
Magyarország, Budapest, Pécs

Építészek, alkotók:
minusplus, Schreck Ákos

Cég, szervezet:
Europa Design

Termék, technológia:
belsőépítészet, oktatás

A dr. Schreck Ákossal készült interjúból kiderül, miként formálódtak a digitális technológia térnyerése és a világjárvány következtében létrejövő változások az irodák és a felsőoktatási intézmények belső térkialakításában. Cégükkel, a Minusplusszal nemrégen a PTE Általános Orvostudományi Karának felkérésére készítettek átfogó tanulmányt, koncepció-analízist a campus építészeti-belsőépítészeti átalakulásáról.

- Építészként sok megvalósult terv és rengeteg kutatási munka tapasztalatával, amelyet a doktoridban  is felhasználtál, hogyan látod az irodák és a felsőoktatási terek jövőjét?

- A doktorimban az irodák működéséből indultam ki, az itt tetten érhető folyamatokat elemeztem. Az egyik fejezetben kiemelten foglalkoztam a felsőoktatásban történő átalakulással is, mert a kettő között erős analógia van, hiszen mindkettő tudás- és információáramlásnak helyet adó tér, leírásukra egységesen alkalmazható a tudástér elnevezés. A már korábban is tapasztalt analóg-digitális átalakulásból fakadó változásoknak most épp a világjárvány adott nagyobb lendületet. Az átalakulás a folyamatos teljesítményoptimalizálás miatt az irodákban következik be leggyorsabban, de a felsőoktatási intézményekben is érezhetőek. Ezeknek a változásoknak a terekre gyakorolt hatásairól most könyvet írok, amely a doktori munkámon alapul. Az alapgondolatok a sokrétű egyéni és közösségi terek megteremtése, a személyre szabhatóság biztosítása, a várossal való kapcsolatteremtés elősegítése, az épületek rétegzettsége és adaptivitása vagy a tervezési folyamat nyíltsága és szándékos befejezetlensége.

Dr. Schreck Ákos
1/15
Dr. Schreck Ákos



- A Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Karát mi motiválta arra, hogy tanulmány készüljön a campus téri struktúráinak várható átalakulásáról, jövőjéről?

- A kar vezetése nyitott szemmel jár a világban, érzékeli a változásokat, a bennük felmerülő fő motiváció hangsúlyozottan a szervezeti és a téri helyzet párhuzamosan megfogalmazódó fejlődési igénye. A felsőoktatásban, orvosképzésben tapasztalható erős nemzetközi verseny miatt elengedhetetlen az analóg-digitális transzformációból fakadó módszertani átalakulás. A kiváló oktatói és hallgatói szürkeállomány bevonzásához és megtartásához inspiráló, flexibilis és adaptív téri környezet kialakítása szükséges.

- A terek kialakítására nem a korábban megszokott építészeti koncepció vagy terv kifejezést, hanem a vízió és forgatókönyv szavakat használod. Mi okozza ezt a fogalmi változást?

- A hallgatók szempontjából gondoltuk végig a víziót, elképzelve a hallgatók egy napját 2025-ben. Olyan kulcsfogalmakat használtunk, mint például oktatás helyett tanulás, a valós és a virtuális folyamatok elérhetősége, a hallgatói időmenedzsment, az integráció, a közösség, a nyitottság és a fenntarthatóság. Fontos volt, hogy megteremtsünk egy képet, ami leírja a célt, ez lett a vízió, a forgatókönyv pedig a megvalósítás eszköze lesz. A gyors átalakulások között fel kell készülni a váratlanra: a bizonytalan, változó szituációkban lezárt folyamatok helyett nyitottan kell gondolkodunk. Jó példa erre a járvány okozta helyzet: a világszerte zajló gyors átalakulások és az igények változása miatt nem lehet statikus környezetben gondolkodni.

A helyzetre kétféle módon kell válaszolni: az egyik a flexibilitás, amely gyors átrendezhetőséget takar, a másik a rugalmasság, vagy adaptivitás, amely egy hosszabb távú átalakulásról szól. Mindezzel együtt a tervezés is adaptív és nyílt végű lesz, ezt kell valahogy megfogalmazni. A forgatókönyv kifejezés azért jó, mert dinamikus folyamatként írható le vele a tervezés, konkrét megoldások helyett inkább lehetőségeket, képességeket tárunk fel, amelyek felvérteznek arra, hogy bármilyen helyzetnek megfeleljünk.

- Ezek szerint a tervezéssel rugalmas keretet adtok a tevékenységeknek, a funkcióknak?

- A vízió alapeleme egy eszközkészlet, vagy szótár, amelyben megfogalmazzuk, hogy milyen körülményeket akarunk létrehozni, mi az a mód vagy játékszabály, amely szerint a campuson építészetileg és térszervezésben viselkedni kell.

Forrás: Europa Design
4/15
Forrás: Europa Design



Munkánkban az építészet olyan keretként, háttérként viselkedik, amelynek definiálását az előtt kell megállítani, hogy túlzottan megkötnénk a funkciókat. Ezt konkrétan meg is fogalmazzuk: nyersen hagyott felületek, látszó gépészet, kicsit olyan, mintha félkész lenne. Ebben a nyitott eseménytérben adunk lehetőséget arra, hogy az egyes funkciók az építészeti időtávnál rövidebb intervallumban – naponta, hetente, szemeszterenként,  vagy pár évente – változzanak, és különböző rétegek akár egyszerre párhuzamosan legyenek jelen. A kemény építészeti keretben – az épület alap struktúrájában – olyan puhább, dinamikusabb rétegek kapnak helyet, mint például elbontható válaszfalak, paraván-, vagy bútorrendszerek, amelyekből zártabb és nyitottabb tereket is létre lehet hozni, dinamikusan alkalmazkodva az időben változó funkciókhoz. A szabályrendszer nemcsak a vizuális dolgokra van felfűzve, hanem sokkal inkább az együttműködésre, – a reziliens működésre – így meghagyja annak a lehetőségét, hogy a kar – és vele együtt a tér – olyanná alakuljon, amilyen organikusan lenni szeretne.

- Meg is fog valósulni ez a forgatókönyv az egyetemen?

- Ez egyelőre egy építészeti vízió, ami kijelöli az irányt a további gondolkodáshoz, beépül az egyetem stratégiai, POTE Pillars elnevezésű koncepciójába, amelyben az épített környezeten kívül más elemek is szerepelnek. A tervezés során párbeszédet folytatunk, megvizsgáljuk a hipotéziseket, rászabjuk az épületekre, majd beépítjük azoknak az eredményeit a későbbi munkákba. Az egyetem esetében azt javasoljuk, hogy csináljunk egy próbaterületet 500-1000 nm között, ahol megvalósítjuk az elveknek megfelelő elrendezéseket, majd 2-3 hónapos használat alatt felmérjük, hogy mik a felhasználói tapasztalatok és ennek megfelelően alakítjuk a koncepciót. Tehát nem egy kőbe vésett tervet készítünk, hanem adunk egy irányt, amelyet adott szituációknak megfelelően kipróbálunk, majd a tapasztalatoknak és az eredményeknek megfelelően adaptálunk. 

- Mennyire lesznek nyitottak az egyetemek a tervezésnek erre az új irányára? Van már ennek a koncepciónak az alapján megvalósult terv Magyarországon?

- Egy klasszikus beruházásnál lineáris folyamatról beszélünk, van egy kiindulás, egy tervezési program, ami alapján megterveződik valami, aztán megépül, végül az elkészülte után lezárják a projektet. Azt gondolom, egyre több mindenki számára érzékelhető, hogy ez a fajta statikus folyamat korlátos, és nem vezet kielégítő eredményhez, a tudásterekben egyre inkább meg kell barátkoznunk a nem lineáris, nem befejezett tervezési folyamatokkal. Intézményi struktúrától is függ, hogy egy adott szervezet hogyan reagál – kérdés, hogy az alapműködés mennyire engedi meg az ilyesfajta kísérletező munkát. A POTÉ-nél a működési módot elfogadták, ami előremutató, de még nem lett kijelölve terület. Korábban irodai projektek esetében, például a Prezivel, vagy az Emarsysszal dolgoztunk hasonló nyílt végű tervezési módszerrel – náluk nagyon jól működött.

- Milyen analógiákat látsz az irodák és a felsőoktatási intézmények térkialakítása között?

- Az irodák megszenvedték a covid miatt kialakult helyzetet, de ez egyben felgyorsította a már korábban megjelenő átalakulási folyamatokat, el kell fogadni azt, hogy a pandémia lecsengése után sem úgy fog folytatódni az élet, mint azelőtt, ezért rugalmasnak kell lenni és fel kell készülni a változásokra. Ez a felsőoktatási intézményekre is ugyanúgy vonatkozik. Másfelől a nagyobb bútorgyártó cégeknek, mint például az Europa Design által is képviselt Herman Millernek vagy Actiunak vannak erre kidolgozott agilis irodai programjai, amelyek akár bútorokra is lebontva határozzák meg a terek finom felosztását. Az irodákhoz hasonlóan a felsőoktatási intézményekben is olyan sokféle és egy nap alatt többször is változó funkcióknak is meg kell felelnie a térnek, amelyre a klasszikus egyetemi épületekben, amelyben egy hosszú folyosóról nyílnak a tantermek, nincs lehetőség. A kis csoportban végzett feladatok, vagy az összpontosítást igénylő egyéni tanulás céljából hasonló agilis terekre és a sokféle feladatnak rugalmasan megfelelő multifunkcionális berendezésre van szükség, mint az irodai térkialakításban. Az agilis irodához hasonlóan az agilis oktatási tér is a jövőbe vezet.

Hermann Miller modell. Forrás: Europa Design
14/15
Hermann Miller modell. Forrás: Europa Design



- Az irodákban gyorsabban megvalósulhat a multifunkciós elrendezés? Mennyire lesz hibrid a munkavégzés?

- Külföldön gőzerővel alakítják át az irodákat, Magyarország ezen a területen is inkább trendkövető mint alakító. Területenként, szakmánként, iparáganként változó lehet, hogy hol milyen mértékben alakítják át az irodai tereket, milyen lesz az irodai és otthoni munkavégzés aránya. Mindenkinek meg kell érteni, hogy egy kísérletezés áll előttünk, mindenkinek meg kell találni a saját hangját, nem biztos, hogy neki is az a jó, ami másnak. A doktoriban is kifejtettem és a könyvben is írok róla, hogy mindenkinek saját személyére, szervezetére kell szabni az irodáját. Ehhez kínál kitűnő megoldást a nyílt végű tervezés, a próbaterületek kialakítása és használatuk értékelése, vagy az agilis terek multifunkciós, mobil berendezése.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Épületek/Középület

KILÁTÓ A GALYATETŐN // Egy hely + Építészfórum

2021.08.26. 18:23
00:05:34

Az eredeti kilátó andezit falazata és a kerek ablakokkal ellátott beton ráépítés közötti kontraszt adja a Galya-kilátó jellegzetes hangulatát, mely két gyakorlott túrázó építésznek, Kovács Csabának és Vass-Eysen Áronnak köszönhető. Az Egy hely mai részében a 2015-ben MÉD győztes kilátóval ismerkedhetünk meg.

Az eredeti kilátó andezit falazata és a kerek ablakokkal ellátott beton ráépítés közötti kontraszt adja a Galya-kilátó jellegzetes hangulatát, mely két gyakorlott túrázó építésznek, Kovács Csabának és Vass-Eysen Áronnak köszönhető. Az Egy hely mai részében a 2015-ben MÉD győztes kilátóval ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk