Újraértelmezések és helyspecifikus megoldások a cívisházak védelmében

Június 16-án a Cívisházakért csoport szervezésében került sor Fajcsák Dénes és Fábián Gábor közös előadására Debrecenben. A debreceni informális csoport a cívisházak védelmét, állagmegóvását tűzte ki céljául. A város jellegzetességeinek számító épületek igen gyakran rossz állapotban vannak, számuk folyamatosan csökken. A csoportot a város épített és kulturális örökségének védelme hívta életre. Fajcsák Dénes és Fábián Gábor a helyspecifikus építészeti átalakítások lehetőségeit mutatták be előadásukban, nemzetközi és saját példák szemléltetésével.

Fajcsák Dénes az előadás kezdetén kifejtette, a 21. századi városok épített örökségének rétegződése páratlan, szerinte elsődlegesen a meglévő épületállomány hasznosítására, újragondolására lenne szükség, ahelyett, hogy szükségtelenül új épületeket hozzunk létre, a lakosságszám csökkenése csak tovább erősíti ezt az állítását. Az előadás egészét nagyban meghatározta az épületek funkcióváltásának fontossága., Nemzetközi, nagyobb léptékű újragondolás példájaként említette Fajcsák a kínai Vector Architects csoport munkásságát, elsősorban pedig az Alila Yangshuo Hotelt, egy gyártelepből kialakított szállodát. Kiemelte, a 21. századi funkció a régi épületek esetében nemcsak kontrasztot képezhet, de többlettartalommal is bírhat.

Ezután az egri Gál Tibor Pincészet bemutatása következett, amelyet négy műemlék jellegű Csíki Sándor utcai épület fúziójából, egybenyitásából hoztak létre. A borászat jövőjét illetően merült fel a tulajdonosokban egy belvárosi pincészet és borbár ötlete, céljuk a régi épület megtartása, újragondolása volt. A szükséges funkciókat a meglévő épületek kubatúráján belül igyekeztek tartani, ez egy teret leszámítva sikerült is. Fontos szempont volt, hogy a borbárt az utcafronttól elzártan lehessen kialakítani, ezzel is minimalizálni az utca zaját. Az egyik legnagyobb kihívást az 50 fős kóstolóterem kialakítása jelentette. A kiszolgáló térben a tufa por problémát okozott, hiszen gyakran belemorzsolódott a felszolgált ételbe és italba, a tulajdonosok kifejezett kérése volt, hogy az átépítés során orvosolják ezt a problémát. Ennek megoldására, burkolás helyett, dongahéjakat helyeztek fel, amelyek nem érnek hozzá, így nem is rongálják a boltozatot, lehetőséget adva arra, hogy ha a funkció később okafogyottá válik, akkor gond nélkül eltávolíthatóak legyenek. A dongahéjak amellett, hogy megakadályozzák a por terjedését, láttatni engedik a hely jellegzetességének, karakterének számító tufa boltozatot is.

Az építészek kisebb projektjei közül említésre került a JadeRooms, három apartmanos épület újratervezése is. A viszonylag alacsony költségek nem hagytak sok teret a nagyobb műszaki változtatásoknak, ezért leginkább kreatív, grafikai megoldásokhoz tudtak folyamodni. Apróbb átfestésekkel, válaszfal áthelyezésekkel igyekeztek az értékét megőrizni, grafikai tartalommal és belsőépítészeti elemekkel pedig szálláshelyként tették eladhatóvá az épületet. Fajcsák elmondta az Arkt Művészeti Ellátón végzett munkájuk után kifejezetten sok olyan megkeresés érkezett hozzájuk, amelyek esetében igen alacsony költségvetéssel kellett volna látványos változásokat elérniük és bár izgalmasnak tartják ezeket a projekteket, gyakran nehéz megtalálni a megfelelő megoldásokat. Röviden bemutatták egy tufa falú felsőtárkányi kockaház átépítését, amelyet most, a cserépfalui ház mellett, a Nemzetközi Fenntarthatósági Fesztiválon is bemutatnak majd. A ház több műszaki problémával is küzdött, szükség volt a falak megerősítésére, valamint fontos szempont volt, hogy az utcai homlokzat ne változzon meg. A tetőt 45 fokosra cserélték, ezzel is növelve a tetőteret, a lakozott betonpadló szokatlan, különleges, de költséghatékony elemnek számít, de már több, az építészek által tervezett házban jelen van. Fajcsák szerint a projekt sikerét számára az mutatja a legjobban, hogy a megbízó család, annak ellenére, hogy hétvégi háznak indult az épület, végül életvitelszerűen költöztek be a házba.

Az egri Toman Diet franchisehoz tartozó üzlet kialakításának nehézségeiről szólva Fajcsák elmondta, hogy egy 20 négyzetméteres műemlék jellegű épületben kellett egy korábban fodrászatként üzemelő, rózsaszín színvilágú helyiségből, egy a franchise paramétereihez illeszkedő üzlethelyiséget kialakítaniuk. A korábbiakban a tufa épületre cementes vakolat került, ez pedig az elmúlt tíz évben jelentős károkat, sókicsapódást, vakolat leválást okozott, az újravakolásra azonban nem volt pénzügyi kerete a tulajdonosnak, így a lábazatot eltávolították és natúran hagyták a falakat. Ezt az eljárást már más épületeknél, többek között a székesfehérvári Alumíniumipari Múzeumnál is alkalmazták. Nagyobb költségnek számított a sötét, kis helyiség bevilágítása, mivel egy üzletnél kifejezetten fontos a túlexponált, világos tér, a kevés fény miatt, még az egyébként kifejezetten sötét arculatú márka névtábláját is kivilágosították Tomán Szabina engedélyével.

A cserépfalui ház bemutatása során Fajcsák elmondta, saját tulajdonában van a ház, ezért természetesen érzelmi kötődés is fűzi ehhez a munkához. 2019-ben vásárolta, és bár a környező településeken is keresett házat, ez első látásra felkeltette az érdeklődését, mivel nem volt vizesedő helyisége, sem műszakilag rontott eleme a négytraktusos háznak. Több generáció lakhatását láthatta el, a szokásos kiegészítő épületek, mint ól és nyári konyha is tartoztak a telekhez. Az átépítés során szem előtt tartották, hogy csak olyan beavatkozásokat hajtsanak végre, amelyek után még mindig piacképes lehet az ingatlan, és a mai kor igényeinek megfelelő lakhatással szolgálhasson. A leghangsúlyosabb változás a központi tér kialakítása volt. A pitvarszobával rendelkező házak esetében nincs ilyen típusú tér, így szükségesnek tartották a szobák egybenyitását. A tetőszerkezetet három különböző fajta újrahasznosított cserépből újították fel, az utcai homlokzaton pedig leverték a vakolatot, ami már egyébként is elvált az épülettől. Fajcsák hozzátette, a helyiek a csupasz ház néven emlegetik az épületet a számukra szokatlan megoldás miatt. Fábián kifejtette, a választás során fontos szempont volt, hogy kőépület legyen. Míg Egerben inkább a tufa az épületek jellemző anyaga, Cserépfalu környékén jellemzően kővel építkeztek, a homlokzat szabadon hagyása így jól kifejezi ezt a szándékot is, amellett, hogy kifejezetten szép kőfelület, amely esztétikus ebben a formában. A kiegészítő épületek közül a nyári konyha megőrizte eredeti funkcióját, az ólra pedig, bár statikailag kérdéses volt, hogy képes-e elbírni, egy dolgozószoba került.

A hallgatóság kifejezett érdeklődéssel fogadta az elhangzottakat, a Cívisházakért csoport képviselői elmondták, céljuk, hogy hasonló programokkal a jövőben is felhívják az épített örökség védelmére a lakosság, a döntéshozók és a szakértők figyelmét, hiszen az ilyen beszélgetések és eszmecserék során van lehetőség arra, hogy jó gyakorlatokat sajátíthassanak el más településekről, más szakemberektől.

Tisza Eleonóra

Szerk.: Hulesch Máté