Nézőpontok/Kritika

Válságkezelés helyett...

1/1

Nehéz illeszteni, fotó Bardóczi

Nehéz illeszteni, fotó Bardóczi
Nehéz illeszteni, fotó Bardóczi
1/1

Nehéz illeszteni, fotó Bardóczi

Válságkezelés helyett...
Nézőpontok/Kritika

Válságkezelés helyett...

2009.05.21. 09:10

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Sári István

Vélemények:
1

Javaslatom lényege a magyar építésügy teljes spektrumának egységes rendszerbe foglalása, amely egy rendkívül stabil szakmai példával élve „statikailag határozott” három fő elemből álló struktúra, a magyar építésügy „szentháromsága”.Sári István írása.

Nehéz illeszteni, fotó Bardóczi
1/1
Nehéz illeszteni, fotó Bardóczi

Az építés a legszemélyesebb közügy. Bárki megteheti, hogy kizárja életéből a művészetet, nem olvas verseket, szépirodalmat, nem jár képtárba, nem néz művészfilmeket, nem hallgat klasszikus zenét, de az építészetet senki sem zárhatja ki életéből. Házban születünk, élünk és házban telnek végóráink, de az utcán járva-kelve akaratlanul is átéljük mindannyian az építészeti tér érzékelésének (pozitív, vagy negatív) élményét.

Megtapasztalhatjuk ezt sokszor „interdiszciplináris” baráti beszélgetéseken, ahol orvos, tanár, halbiológus, sőt „melegvízi búvár” végzettségű barátaink rendkívüli magabiztossággal nyilatkoznak meg építészeti kérdésekben és mondanak sokszor rendkívül szubjektív, érvekkel kellően alá nem támasztott kritikát sokszor Ybl- Kossuth- vagy Széchenyi-díjas kollégáink munkáiról.

Rátérve most már mondandóm lényegére, kanyarodjunk vissza oda, hogy az építés közügy, így a társadalom, a „köz-társaság” egyik legfontosabb alappillére.
Ennek tudatában a köztársaság jogintézményeiben, a törvényalkotó és végrehajtó hatalmi ágakban megfelelő fontosságát megillető helyet és szerepet kell biztosítani az építésügy teljes spektrumának. Úgy gondolom, hogy jelen helyzetünkben a fent említett kritériumok sajnos nem teljesülnek, az építésügy hazánkban nincs a megfelelő helyén kezelve.

Legkésőbb egy év múlva szükségszerűen megváltozik az (aktuális) kormány, a minisztériumok, talán még az önkormányzatok feladata, szerepe és lehetősége, ezért fel kell készülnünk, hogy megfelelő hatékonysággal képviseljük az építészet sajátos szempontjait, és kihasználva a Magyar Építészkamara érdekérvényesítő képességét az építésügy strukturális reformjainak megvalósításánál.


Javaslatom lényege a magyar építésügy teljes spektrumának egységes rendszerbe foglalása, amely egy rendkívül stabil szakmai példával élve „statikailag határozott” három fő elemből álló struktúra, a magyar építésügy „szentháromsága”, azaz:

- önálló, felelős független    Nemzeti Építésügyi Minisztérium (NÉM)

- az önkormányzatoktól független    Állami Építésügyi Hivatal (ÁÉH)

- az éves költségvetéstől független    Nemzeti Közmunkák Tanácsa (NKT)

Természetesen egy ilyen hozzászólás terjedelmi korlátai nem engedik meg a részletes kifejtést és a hosszas érvelést, ezért engedjék meg, hogy tömören, csak néhány gondolatfoszlánnyal indokoljam javaslataimat.

Úgy gondolom, hogy a legkevesebb érvélést az önálló felelős, független
    Nemzeti Építésügyi Minisztérium (NÉM)
megalakítása igényli. A rendszerváltással már az első kormány alatt megszűnt a tárca önállósága. A mélypontot a harmadik kormány alatt értük el, amikor a Torgyán-féle minisztérium Halászati és Vadászati Főosztályának egyik osztálya lett volna a teljes magyar építésügy. A mai helyzet sem sokkal jobb, legfeljebb „szalonképesebb”. Látjuk, hogy ez hova vezetett. Ma már nincs szakember, aki egy-egy komplexebb építésügyi–társadalmi kérdésben kompetens minisztériumot és hivatalnokait kellő biztonsággal meg tudná találni. (Hogy csak egyet említsek, a hihetetlen pénzeket elnyelő paneles rehabilitációt a gazdasági minisztérium néhány lelkes gépészmérnöke kezeli a szociológiai, városépítészeti, városképi szempontok teljes figyelmen kívül hagyásával.)

Nem igényel sokkal több indoklást a korábban már létező
    Állami Építésügyi Hivatal (ÁÉH)
létrehozása, annak bizonyára nem, aki az elmúlt húsz évben kért (és kapott!!) építési engedélyt (megjárta a „Hadak útját”).

Tény, hogy a legtöbb önkormányzat nem tudja megfelelő színvonalon ellátni az engedélyezéssel kapcsolatos feladatokat. Törvény szerint a jegyző hatásköre lenne, de (miután ez púp a hátán) ezt átruházza valami „műszaki emberre”. Meggyőződésem, hogy az építéshatósági munkát, az engedélyezési eljárást ki kell venni az önkormányzatok hatásköréből és ésszerűen össze kell vonni államigazgatási központokba (város, megye, régió). Szűkebb körben úgy szoktam fogalmazni az ÁÉH működését illetően, hogy olyan független hivatal, ahová a jegyző, a polgármester, a képviselő is egyszerű ügyfélként megy be, és nem az ügyintéző feletteseként.

Megítélésem szerint a legnagyobb indokoltsága a mai zavaros helyzet megszüntetésére létrehozandó
Nemzeti Közmunkák Tanácsa (NÉT)
intézményének van. Köteteket írtak erről tanult kollégáim (Lásd: Közmunkatanács), így hát elégedjünk meg most annyival, hogy az önkormányzatok éves költségvetésétől független saját „átruházott” ingatlanvagyonnal rendelkező „paritásos” várospolitikusokból és szakemberekből álló szervezet, melynek elnöke a várospolitika, a területfejlesztés iránt elkötelezett nagytekintélyű köztiszteletben álló, a tanács tagjai által választott személy.

Természetesen tudatában vagyok annak, hogy javaslatomnak nem minden eleme új, korábban is olvashatók, hallhatók voltak hasonlóak. Ennek ellenére engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmét a Magyar Építész Kamara újabban aktivizálódott tagjainak – talán egy következő elnökségnek – arra, hogy a megoldást lehetőleg ebben az irányban keressék, de bízom abban, hogy az egyszerű tagság körében is találok néhány támogatót.

Végezetül, nem tagadom, kíváncsi vagyok, hogyan vélekednek az efféle „eretnek” gondolatokról a szakmagyakorlás képviselői. A hatalom és a hivatalos szervek képviselőinek álláspontját – attól tartok – sajnos jól ismerem.

Budapest, 2009. május 7.
Sári István
építész-urbanista

Vélemények (1)
zapata
2009.05.25.
08:26

Mi változik attól, ha ugyanazok a hivatalnokok más névre keresztelt hivatalokban gyakorolják országrontó tevékenységüket, mint most? Ebben a konstrukcióban is a csinovnyikok ellenőriznék a szakmát és nem a szakma és az állampolgárok ellenőriznék a hivatalokat!

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk