Emberek/Interjú

Világörökség: vissza a gyökerekhez!

1/3

Fejérdy Tamás

?>
Fejérdy Tamás
?>
Hollókő
?>
Fejérdy Tamás
1/3

Fejérdy Tamás

Világörökség: vissza a gyökerekhez!
Emberek/Interjú

Világörökség: vissza a gyökerekhez!

2009.07.26. 08:32

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Olivér

Építészek, alkotók:
Fejérdy Tamás

Vélemények:
1

Dosszié:

Ha valamennyi világörökségi helyszínnek ismét neveznie kellene, hogy jelen állapotukban megfelelnek-e a ma érvényes követelményrendszernek, érdekes eredményt kapnánk. Fejérdy Tamás, a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságának titkárságvezetője adott interjút Kovács Olivérnek a bizottság legutóbbi, sevillai üléséről, a drezdai helyszín törléséről és a cím elnyerésével járó veszélyekről és lehetőségekről.

Fejérdy Tamás
1/3
Fejérdy Tamás

Kovács Olivér: Ellentmondásosnak tűnik számomra a Világörökség Bizottság sevillai ülésszakának mérlege: tétovaságot, útkeresést érzek némely döntés esetében.

Fejérdy Tamás: Nincs szó tétovaságról, de az tagadhatatlan, hogy a Világörökség Bizottság más környezetben végzi a munkáját, mint a megalakulásakor, az 1972-es egyezmény hatálybalépését követően, azaz 1977-ben tartott első ülésén. Lassan az egyezmény elfogadásának negyvenedik évfordulójához érünk, és a bizottság elhatározta, hogy erre az alkalomra már most megkezdi a felkészülést, hiszen a számvetés mindenképpen fontos. Igen, a bizottság többsége úgy érzi, hogy vissza kell térnünk a Világörökség Egyezmény eredeti céljaihoz.

KO: Félresiklott volna az eredeti szándék?

FT: A szándék semmiképp. Az ülésen azt mondtam: „Gondolkodjunk el azon, hogy mit tennénk, ha most kellene kitalálnunk egy egyezményt, amellyel meg akarjuk őrizni a Föld kulturális és természeti örökségének legjavát". Ezt tesszük most, ha úgy tetszik, igyekszünk pályát igazítani. Visszaemlékezések szerint az1972-es egyezmény megalkotói közül senki sem hitte volna, hogy a világörökségi helyszínek száma valaha is meghaladja majd a százat.

KO: Most 890-nél tartanak. Kezd a saját sikere áldozatává válni a világörökség?

FT: Miért volna a helyszínek száma miatt veszélyben?

KO: Laikusként úgy képzelem, hogy a világörökség egy olyan rang, amely csak a legkiválóbbaknak jár. Ha sokan kapják meg, inflálódik az értéke…

Fejérdy Tamás
3/3
Fejérdy Tamás

FT: Milyen alapon tagadhatnánk meg, ha a részes állam a jelölésnél megfelel minden feltételnek? Ráadásul ez nagyon ingoványos talaj: elsősorban a kulturális örökségnél minden népnek lehetnek olyan produktumai, amelyek fontosak az emberiség öröksége szempontjából is, legfeljebb kevésbé ismertek. Néha még a bizottság tagjait is meglepi egy-egy jelölés, azonban az előzetes ismereteink korlátozott volta miatt nem utasíthatunk el senkit sem.

KO: Ez valóban ingoványos talaj. Mennyire számítanak, vagy számíthatnak az elbírálásnál a szubjektív tényezők?

FT: Amennyire lehet, ezeket kiküszöböljük, pontosabban kiküszöböli a bizottság - a tanácsadó testületek, az ICOMOS és az IUCN szakmai elemzései alapján. A mérce egységes, vagyis meg kell felelni a „kiemelkedő egyetemes érték" kritériumának. Vizsgáljuk még a leendő helyszínek hitelességét, integritását és garantálnia kell a részes államnak azt is, hogy fenntartható az adott állapotában a helyszín, és el is kötelezi magát annak fenntartására.

KO: És fenntartható? Ha egy addig kevésbé ismert hely a világörökség része lesz, megindul a turistaáradat, és ha úgy tetszik, akaratlanul is megváltoztatja, akár tönkre is teszi azt, amit védeni akartak. Hollókőn például egy palóc falut akartak megvédeni, de kérdem én, ez ugyanaz a falu, ami harminc évvel ezelőtt volt? Nem díszlet, skanzen csupán?

Hollókő
2/3
Hollókő

FT: Hollókő valóban sokat szenvedett, igaz, kezd magára találni. A turizmus, az ingatlanok felértékelődése és a tulajdonosi szerkezet ebből fakadó megváltozása sokáig nagyon komoly kihívást jelentett a helybéli döntéshozók számára. A turizmus tényleg probléma lehet, mert átalakíthatja a helyszínt. Nem véletlen, hogy ezzel külön munkacsoport foglalkozott Sevillában – ugyanakkor nem feledve a turizmusban rejlő, az értékvédelem szempontjából kétségtelenül meglévő pozitív lehetőségeket sem.

KO: Tehát a világörökségi cím nem lesz turisztikai nagydíj? Némely helyszín esetében nekem úgy tűnik…

FT: Nem, természetesen nem. De a helyszínek egyediek, nem húzható egyetlen sablon rájuk. A turizmus hatása is más és más: gondoljon Pécsre, az ókeresztény sírkamrákra: ott fellendülést hozott a listára való felkerülés. Megindult a fejlesztés, a helyszín látnivalóit  - mármint a hozzáférhetőségüket – kibővítették, és hiába a turisták áradata, Pécs e tekintetben sikertörténet. De nem akarom megkerülni a korábbi kérdését: megesik, hogy egy helyszín a saját sikere áldozatává válik, és valóban furcsa és szomorú helyzetet teremtene, ha valamennyi helyszínnek ismét neveznie kellene, hiszen némely esetben tényleg csorbultak az értékek.

KO: Várható ilyen? Egy nagy revízió?

FT: Semmiképp. De a helyszíneket folyamatosan, rendszerbe épített módon ellenőrzi a bizottság, és ha kell, fájdalmas döntést is hozhat, mint például Drezda esetében.

KO: A német sajtó azt írta, hogy a bizottság a törlésben legalább annyira hibás, mint a drezdai vezetés, hiszen következetlenséget sugall, hogy 2004-ban felveszik a listára, 2006-ban már a veszélyeztetett világörökségek közé kerül, aztán most törlik…

FT: Utólag könnyű okosnak lenni. 2004-ben még senki sem beszélt arról a betonmonstrumról, amelyet a völgy közepébe építenek híd gyanánt. A bizottság a végsőkig elment a konzultációkban, keresve a mindkét fél számára elfogadható megoldást, de ilyen kompromisszumot nem köthetett. Tavaly Quebec-ben figyelmeztette már – nem először – a drezdaiakat, pontosabban a német államot, hogy egy évet kapnak. Ha úgy tetszik, a bizottság most nem dönthetett másképp, hiszen az egyezmény végrehajtásának a hitelessége forgott kockán.

KO: Először töröltek kulturális helyszínt, ezután várhatók újabb törlések? Netán vérszemet kap a bizottság?

Ha kíváncsi az interjú folytatására, olvassa el a muemlékem.hu magazinjában!


Dr. Fejérdy Tamás építészmérnök, okleveles műemlékvédelmi szakmérnök, a BME egyetemi docense, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökhelyettese. Az ICOMOS nemzetközi műemlékvédő szervezetben 1983 óta dolgozik: 2005-2008 között európai alelnöke volt, jelenleg a Magyar Nemzeti Bizottság főtitkára. Az UNESCO Világörökség Bizottság munkájában a 90-es évek eleje óta vesz részt: 2002 júniusa és 2003 júliusa között a bizottság soros elnöke volt. Most a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságának titkárságvezetője.

Vélemények (1)
bardóczi
2009.08.13.
10:38

"Vizsgáljuk még a leendő helyszínek hitelességét, integritását és garantálnia kell a részes államnak azt is, hogy fenntartható az adott állapotában a helyszín, és el is kötelezi magát annak fenntartására."

Hát mit mondjak: szerintem ebben a világörökségi bizottságnak van deficitje, mármint ami az adott állami garanciákat illeti. Hogy ne beszéljek a budapesti, ezerszer lerágott világörökségi területen történtekről a tokaj-hegyaljai világörökségi helyszínt citálnám ide. És még csak nem is a szerencsi szalma erőmű miatt. A cím megszerzése után történt ott valami? Létrejött legalább egy projektiroda a feladatok menedzselésére? Felújult ott bárminemű műemlék, rehabilitáltatott ott bárminemű települési-táji környezet, megteremtődött ott a tájhasználat kontinuitását biztosító garanciális feltételrendszer mind gazdasági, mind regionális fejlesztési politikai szinteken csak azért mert az immár világörökség?

Ha az a sokat szidott francia-angol-spanyol-német-olasz-fülöp szigeteki-izraeli "idegenszívű karvalytőke" nem újította volna fel tendenciózusan az összes történeti pincét, présházat, uradalmat, birtokot, kereskedőházat, a kis önkormányzatok és a romantikus tulajdonosok pedig nem döntötték volna bele erejükön felül a pénzt a régi zsinagógák, polgárházak, görög keleti templomok felújításába az 1995 és 2005 közötti időszakban, akkor a magyar állam kötelezvényével meg ne mondjam mit lehetne kitörölni. Szóval az egyes államok garanciavállalását kicsit keményebben kéne számonkérni, mert a világörökségi címmel itthon csak villogni szokás, tenni érte, hogy a kiérdemeltségnek legalább a látszatát keltse, kormányzati szinten nem divat.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk