építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Visszafele forgó kerék

Nagy Mercédesz Erikát gyermekkori élményei vezették el diplomamunkája helyszínéhez, a veresegyházi Öreg-tó gátjához. Témaként az egykori malom újrafogalmazását választotta, melyet tájlaborként és ökoturisztikai központként gondolt el. 

Koncepció

Számomra a malom mai értelemben vett megfogalmazása tervem kulcskérdése. Egykor a tó volt malomért, pontosabban az emberért, annak érdekében, hogy a víz energiáját hasznosítva búzából lisztet őröljön. Ma már ezt máshogy szükségszerű megfogalmazni, hiszen a mai technológiailag fejlett világban funkcióját vesztette a malom, másrészt pedig története során a tó folyton csak adott, egészen addig, amíg ez a vízminőségének romlásához vezetett. Így a vezérgondolat a malomkerék képzeletbeli visszaforgatása, azaz, ahogy eddig a tó volt a malomért, most a malom fog a tóért működni. Ez azt jelenti, hogy teljesen új minőségben, új funkcióval jelenik meg a tóparton. A természetjáráshoz és a tavak körüli 11 állomásos tanösvényhez kapcsolódó új malomépület egy Ökoturisztikai központként a tanösvény 0. állomása.


Látványterv - építész: Nagy Mercédesz Erika

 

Vízminőség javítás- úszóláp analógia

Az első lépés a vízminőség javulásának elősegítése. Ebben társkonzultációk alkalmával segítségemre volt a Szent István Egyetem Tájvédelmi és Tájrehabilitációs tanszékének oktatója Dr. Boromisza Zsombor, valamint a Talajtan és Vízgazdálkodási tanszékvezetője Dr. Kardos Levente. A konzultációk alkalmával az Öreg-tó úszólápjainak analógiáján működő élővíz-tisztító stégek telepítésének szakmai hátterében nyújtottak segítséget, amely a diplomamunkám koncepciójának alappillére. Ez egy olyan vízi installáció, úszó stég, amely növények betelepítésével tisztítja a tó vizét és ezzel párhuzamosan használható vízi színpadként, a tanösvény úszó vízi állomásaként, horgászstégként, pihenőhelyként.


Látványterv - építész: Nagy Mercédesz Erika

 

Tervezési helyszín

A tervezési terület az Öreg-tó északi partjánál, a tavakat tápláló Sződrákosi-patak kifolyásánál található. Az egykori malom beton gátja és egyik hosszfala a malomkerekek helyével még áll, ám rossz állapotú. A kifolyás bal partját feltöltötték, a jobb part ehhez képest 3,50 méterrel lejjebb található.

A malom története során a bal parton faépületként állt, majd az 1930-as években átépítették a jobb partra, beton alapokon, kőből és téglából, amely egészen az 1950-es évekig működött, majd elbontották és csak a mai napig álló falszakasz maradt meg belőle.


Látványterv - építész: Nagy Mercédesz Erika

 

Telepítés

A malom története során kialakuló kettős helyzetéből kiindulva, az újrafogalmazott épület is a gát két partját lakja be. Ahogy egykor a bal parton famalom állt, úgy az új épületrész is fából készül a gát ezen oldalára. A kifolyás jobb partjára a megmaradt beton malomromtól elhúzva egy vasbeton épületrész kerül. A két épületrészt egy fedett-nyitott tér köti össze, ami a malomgátat fedi le, létrehozva ezáltal egy, a tó partján több irányból fogadni képes reprezentatív teret.

A beépítés vizsgálat során a gát helyzetét és annak két irányát vettem alapul. A legelső telepítési verzió a malomrom falával párhuzamos beépítés, mely teljesen ráépül a megmaradt falra. Ez viszont azt eredményezte, hogy a romfalat meg kell erősíteni, a termikus burok részévé tenni, ami műszakilag körülményes megoldásokhoz vezetne. Így az új épületet a gát falától szükségszerű elhúzni. A két minőség, a fa és a vasbeton épületrész helyzete további vizsgálatokhoz és verziókhoz vezetett.

A számos beépítés között szerepelt olyan megoldás is, amelyben a fa és a vasbeton épületrész a két meglévő irányt felvéve illeszkedett a tópart képéhez. Ekkor is számos műszaki probléma, főként tartószerkezeti adódott, a fedett-nyitott malomgát teret illetően.

A végső telepítés így tiszteletben tartva a gát helyzetét, egy tető alá szervezve két eltérő minőségű épületrészként, a gáttól elhúzottan jelenik meg, ahol a kapcsolatot a két épületrész közötti fedett-nyitott malomgát tér képezi.


Látványterv - építész: Nagy Mercédesz Erika

 

Funkciók

Az új malomépület funkciója a természetjáráshoz, a környezetvédelemhez, a vízminőség rehabilitációjához kapcsolódóan egy Tájlabor és Ökoturisztikai központ, melynek két eleme, a fa és a vasbeton épületrész ad teret.

A faszerkezetű tömeg egy bakancsos szállóként és tóparti kávézóként működik párhuzamot állítva az egykori molnárlakásokkal, illetve a könnyed és transzparens faszerkezetű malmokkal (fűrészmalmok, ványolók). Ez az épületrész nyitott, kapcsolatot keres a tó partjával.

A vasbeton épületrész lesz a szilárd bázis, ahogy ezt anyaghasználata is jelzi. Ebbe a tömegbe bemutatótér, előadó és oktatótér, labor és kutatószoba kerül. Zárt világ, ami befelé kommunikál, nyitásai is ilyen jellegűek, ahogy régen a sűrűn deszkázott malmok résein beszűrődő fényben úszó lisztpor, itt a szemlélet, a gondolat, a nevelő szándék, ami a belső világban kavarog.

A két tömeg közt húzódó fedett-nyitott malomgát tér fogadó- és fogyasztótérként, valamint a malomkerék mechanizmusát szemléltető interaktív helyként jelenik meg. A régi malom kerékpárja más szerepben, de újra működni fog. Az egyik alulcsapott kerékként a víz oxigénnel való dúsítását végzi, ami az idelátogatókat bevonva juttatja vissza a vizet a tóba egy hozzá kapcsolódó felvonóval. Ahogy az emberek használatba veszik a súlyuktól lassan süllyedő felvonót, úgy emelkedik meg a vízgyűjtő és emeli vissza a tóba a vizet. A másik felülcsapott kerékként tengelykapcsolásokkal a régi malom kontúrjában lévő térben a működési mechanikát szemlélteti.


Látványterv - építész: Nagy Mercédesz Erika

 

Szerkezet

Az épület kettőssége, az, hogy fából és vasbeton részegységből áll a szerkezetek megválasztásánál is fontos szempont. A szállás és kávézó épület torokgerendás szerkezetű 2 méteres főállásokkal, mely szervezi a belső tereket is. A földszinten található kávézót, melegítő konyhát, közösségi teret és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló tereket úszó dobozokként helyeztem el. A tetőtérben lévő hálóterek is ehhez a 2 méteres raszterhez, valamint a földszinti dobozok kontúrjához igazodnak. A tetőszerkezetet szelemenekre ültetett méterenként elhelyezett, másodlagos szaruzat tartja. Ez a tetőszerkezet fut tovább a vasbeton épületrész koporsófödémére is, keretet adva a két egységnek.

 

Anyaghasználat

A fa épületrész nyitottságát, transzparensnek ható jellegét a fa bordás függönyfal rendszer biztosítja, tömör homlokzati részek csak a magok vonalában vannak az északi oldalon, a tó felől pedig lécezett árnyékolók. A vasbeton épületrész burkolata finombeton lapokból a régi deszkázott malmok képét szándékozik tükrözni, nyitásai csak egy-két helyen vannak, ahol azt a belső tér megköveteli.


Látványterv - építész: Nagy Mercédesz Erika

 

Záró gondolat

A magyar ember a lisztelő-őrlő malmot szent és kiváltságos helynek tartotta. Nemcsak a puritán tisztelet, hanem törvényei és egyházi morálja késztette erre. A kenyér és Istenség fogalma összefonódott az erkölcsi felfogásban, és különös tisztelettel fordult a malmok, mint a kenyér elkészítésének helye, egyszersmind az „élet forrása” felé, aminek alapját a víz hasznosításából létrejövő energia szolgálta.

Gondolatörlő, szemléletet formáló, nevelő szándékú épület, aminek célja szorgalmazni a természet védelmét, ami létfontosságú feladat a mai világban minden ember számára. Víz, a legfontosabb természet adta kincsünk, malom a tóért, malom a vízért, malom az életért.

Nagy Mercédesz Erika

 

// A szöveg teljes terjedelemben itt érhető el. //

 

Látványterv - építész: Nagy Mercédesz Erika

 


 

Opponensi vélemény I.

„Az emberi társadalomban apró érdekekért vajmi gyakran föláldozzák jótevőiket azok, akik a cserbenhagyott jóságából éltek.” - Fekete István

A veresegyházi tavak története tanulságos példázata ember és természet egykor harmonikus, mára megbomlott viszonyának. A történet alakítója a természeti lényből „természetfeletti uralkodóvá” avanzsáló ember, elszenvedője pedig maga természet, ami (aki?) Nagy Mercédesz Erika tervében ismét főszereplővé válik.

A terv megkapó koncepciójának központjában a szimbolikusan visszaforduló forgású malomkerék áll: míg egykor a „Tó” állt a „Malom”, és a gabona őrlése révén az „ember” szolgálatában, addig az új épület hatásiránya fordított: a „gondolatokat őrlő” ökoközpont „Malmot” az ember által ejtett sebek begyógyításával állítja a tervező a „Tó” szolgálatába. Érvényes, gyönyörű gondolat, melyet részletes kutatások és szakmai konzultációk alapoznak meg - természetesen a legalább ennyire fontos érzelmi kötelékeken túl - s melynek igazságával nehéz lenne vitatkozni.

„Elég egy mozdulat, valamilyen rég elfeledett illat, egy tárgy, egy ágroppanás, a szélnek a zizzenése, s az emlék felüti fejét, ránk néz, és olyan üdén, vidáman vagy szomorúan valódi, mint a jelen minden valósága.” - Fekete István

Mercédesz épületét az egykori Kemény-malom megmaradt beton támfala köré építi. A rekonstruált és továbbgondolt kettős malomkerék szerkezet a kompozíció központját jelentő udvarként működik, melyet két épületszárny fog közre: a fa szerkezetű bakancsos szálló és a beton tömbként megformált bemutató- és labor tér. A telepítés kettőssége az előd malmokra utal, az egykori épületek geometriájából finoman kiforduló kompozíció egyszerre teremt új minőséget és kötődik ezer szállal az elődökhöz. A hosszan érlelt beépítési koncepció elforduló koordinátarendszerével telitalálat, a különböző érkező irányokat az épület geometriájára átfordító „érkezések tere” – a benne zakatoló malomkerekekkel együtt – karakteres, vonzó ellenpontja a szoborszerű puritanizmussal formált épületszárnyaknak. Statikusság és mozgás komponálódik itt kivételes harmóniába – ahogy ez a malmoknál már csak lenni szokott.

A funkcionális kialakítás, pontosabban a funkciók térbeli pozícionálása tovább viszi és részleteiben is kifejti a malom analógiát. A belsőépítészeti részletekig megoldott hálóegységek amolyan „garatok”-ként sorakoznak a nyitott fedélszék alatt, a földszinti kiszolgálóterek szigetszerű telepítése is az egykori malom-gépezet érzését sugározza. A beton szerkezetű oktató és kutató központ hasonló elven szerveződik, a lőrésszerű, komponált bevilágító csíkok elementáris erővel idézik fel a fal repedésein behatoló, lisztporon megcsillanó fénypászmák világát. Kiemelendő értéke a tervnek az a belsőépítészeti koncepció, ami bútor szintig fejti ki az építészeti gondolatot, sőt, a malomgépezetet is tovább gondolja: a látogatók súlyával működő „vízemeltyű” izgalmas, a hagyományos értelembe vett építészeten túlmutató eleme a koncepciónak. A tó tükrére tervezett, úszó lápok világát idéző víztisztító rendszer és moduláris, sokfunkciós pontonvilág is az innovatív megközelítés bizonyítéka.

Az archetipikus tömeg megidézi az egykori malmok építészeti világát, ugyanakkor kétségtelenül mai épületet formál. Az anyaghasználat logikus következménye az építészeti koncepciónak, a zártság/nyitottság kettőssége önmagában is hatásos. Az építészeti részletképzés bemutatott gondossága elengedhetetlen feltétele, hogy az egyszerűnek, magától értetődőnek szánt épülettömegek fizikai valójukban is azok lehessenek.

„Ez a föld túl kicsi és túl nagy ahhoz, hogy az összekötő szálak elszakadhatnának, s ha mégis elszakadnának, akkor az emberi mivolt teng-leng a semmiben, és semmivé válik maga is.” - Fekete István

Nagy Mercédesz Erika terve megkapó gondosságról és érzékenységről tanúskodik. A koncepcióalkotást megalapozó és dokumentáló jegyzetfüzet akvarelljeivel önmagában is érték, a bemutatott „út”, építészeti megközelítés rokonszenves, a végkövetkeztetésként létrejövő épület konzekvens és meggyőző. A Tájlabor és Ökoközpont egy nyelvet beszél környezetével, érthetően következik abból. Kétségkívül mai épület, mely elődeihez mégis ezer szállal kötődik. A tervezett épület beépítési koncepciójától az épületszerkezeti és belsőépítészeti részletekig koherens egységet alkot. A tervet kifejező és esztétikus grafikai előadásmód jellemzi, bár a jegyzetfüzet akvarelljei lapozgatva fáj a szívem, hogy nem egy tisztán szabadkézi előadásmóddal találkoztam.

Szabó Tamás János DLA

 

Opponensi vélemény II.

Értékelés a művelődéstörténet és a történeti ökológia szemszögéből társadalom és természeti környezet az emberiség történelmének évezredei alatt mindig szorosan összetartozott. Az ösztönös alkalmazkodást már az első társadalmakat alkotó közösségek felcserélték a tudatos környezetalakítással vagy formálással. Az emberiség fejlődése a környezet folyamatos változásával (változtatásával) haladt és halad napjainkig. A környezet egyszerre biztosítja a társadalom fenntartását, gazdasági működését és mentális stabilitását. Ezért az a természeti környezet, amelyben élünk, leegyszerűsítve, egyszerre gazdasági és esztétikai érték. Lakó és munkahelyünk, pihenésünk tere, megannyi tevékenységünk a környezetbe vagy a "tájba" illeszkedik. Ezt a tudatos környezetkultúrát nevezhetjük ökológiai szemléletnek, amely a 20. század második felétől egyre nagyobb teret nyert a társadalom és természettudományos műhelyekben, illetve folyamatosan erősödő intenzitással határozza meg a természeti környezethez való jelenlegi viszonyunkat.

Nagy Mercédesz diplomamunkája már ennek a tudatos környezetkultúrát kifejező gondolkodásnak az eredménye. Figyelemre méltó, hogy az építészeti terv mögött mennyire erős és koherens gondolatok állnak. A történeti hagyomány, a mikrokörnyezet hajdani életmódja és természeti egysége, a régi malom elenyészett épülete szoros egységet alkot a fiatal tervező koncepciójában. A malom azontúl, hogy többfunkciós mechanikus szerkezet, az emberi tudás, fejlődés, talán mondhatom mai fogalommal, az innováció szimbóluma az egyetemes művelődéstörténetben. A malom az erő és a tudás egyszerre, birtokosa pedig a jövőt uralja.

Nagy Mercédesz építészeti programjában éppen ez a jövőkép a legkiemelkedőbb, ami malomépület újraértelmezésével ("a malom a tóért") a tó ökológiai fenntartását fogja szolgálni. A vízminőségjavítását szolgáló konkrét műszaki tartalomhoz kiválóan csatlakozik az ökoturisztiakai tartalom: a természetjárók számára kialakítandó szálláshelyek, a tóparti és vízi tanösvény. A tudományos és ismeretterjesztő funkciót szolgáló "tájlabor" nemcsak ötletes nyelvi lelemény, hanem a tartalmi elemeket összefogó és koordináló központja is a tervezett épületegyüttesnek.

A fiatal építész programja kiváló példája a napjainkban egyre fontosabb természettudatos, ökológiai szempontokat is figyelembe vevő településfejlesztési koncepcióknak. Tágabb értelemben az általa képviselt környezettudatos szemlélet globálisan is a társadalom fennmaradását szolgálja.

Dr. Várkonyi Gábor

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »