Vízpartok és városok

A Mátraaljából az Alföldre kiérő Zagyva folyó idilli környezetben folyik végig Jászberény központján, kilométernyi szakaszon ápolt parkokkal szegélyezve.

A város, és egyben a Zagyva legrégibb átkelője az 1805-ben épített Kőhíd. A 39 méter hosszú, három nyílású szerkezet már legalább négy teljes felújítást élt át, a mai, műemlék jellegű megjelenését 2011-re nyerte el.

A városközpont nyugati szélén elterülő Margitsziget a Zagyva természetes szigetéből kialakított, méretes park, ahol a díszfák mellett az őshonos magyar kőris példányai is megtalálhatók.

A folyó déli szakaszán már hatalmas fűzfák erdeje választja el egymástól a folyót, és a mellette épült lakótelepeket.

A Békéscsaba városát átszelő Élővíz-csatorna rövid, kiszélesített szakasza a Gőzmalom téren. Mögötte az 1853 és 1895 közöt épült István malom, ami fénykorában hazánk egyik legnagyobbja volt. 2019-ben teljes faszerkezete leégett.

A malom épülete előtt 2016 óta működik a Turisztikai Főpályaudvar nevű intézmény, amelynek központi eleme az egykor itt közlekedő gazdasági vasút szerelvénye, népszerű büfévé alakítva.

Szemközt az 1969-ben átadott ifjúsági és úttörőház, amely a 2013. évi felújításakor nyerte el mai formáját, mint többfunkciós rendezvénytér.

Miskolc történelmi központja szinte organikusan épült a Szinva patak partjára, fokozatosan szorítva egyre szűkebb és árvízbiztos mederbe a patakot.

Az egyik központi útkereszteződés mellett az 1950-es években, régi házak elbontásával alakult ki egy nagyobb tér, amelyet 2005-ig parkolóként használtak. Az itt kialakított, a vízhez lépcsősen leereszkedő Szinva-terasz ma a város egyik legnépszerűbb tere

Az alsóbb szakaszokon ismét sűrű beépítésű városrészen, de szinte végig hangulatos sétánnyal kísérve folyik tovább a patak.

Az Ikva-patak Sopron központjához legközelebbi szakaszán, észrevétlenül elboltozva folyik az Ikvahíd utca alatt. Előtte és utána, egyelőre a kertek alatt kanyarog, a zsákutca jellegű szakaszon még ösvény sincs mellette.

Szarvas városának szélén, a Holt-kőrös két partján a beépített terület és az erdők találkoznak. Szemben a 2000-ben épült Vízi Színház, az innenső oldalon a századfordulón Amerikából meghonosított mocsári ciprusok erdeje.

A terület legfontosabb átkelője mindig is gyalogoshíd volt, bár többször is átépült. A ma látható, impozáns szerkezet 2010-ben készült el, hetven méter hosszú, valamennyi főtartója rétegelt, ragasztott tölgyfából készült.

A város egyik legértékesebb telkén, jelenleg üresen áll az egykori Agrártudományi Egyetem modern épülettömbje. A holtág vize itt kivételesen nem állóvíz, zsilipek és szivattyúk rendszere állandó, lassú mozgásban tartja.

A fák között szinte elrejtőzik a 2021-re megépült Újváros Bisztró épülete.

Esztergom belvárosának szélén terül el a Prímás-sziget, amit a tízméteres áradásokra is felkészített Kis-Duna választ el a várostól. A partján végigfutó sétány, amelyet novemberre élénk sárgába boruló platánsor díszít, így is látványos.

Eger központjában régóta szabályozott mederben kanyarog a városról elnevezett patak. Jobbra a háromszáz éves Herner-ház, 19. századi sarokerkélyével

A 2010-es években környeztvédelmi és közlekedéstechnikai viták kereszttüzében épült sétány és kerékpárút a parton, mélyen az árvízszint alatt.

A vár alatt elterülő Végvári Vitézek Terének felújítása 2015-re készült el, a miskolci Szinva-teraszhoz hasonló, vízhez süllyesztett térszínnel. Szemközt Szanyi Péter 2021-ben felállított szobra az Egri Csillagok kezdő jelenetét formázza.