építészet : környezet : innováció

Zene az építészetben - Bartók Béla Zenei Központ

Hegedűs Fanni diplomamunkájának célja egy kortárs módon megfogalmazott alkotás, amely illeszkedik Pécs haladó szellemű építészeti jellegéhez és modern megjelenése mellett a város zeneoktatásában magas szintű feladatokat lásson el, ez által pedig hasznosuljon a városlakók számára.

Környezet


A telek a „6-os út” Athinay Simon út és a Tüzér utca sarkán található. Nagy kiterjedésű, füves telek, 12795 m2 alapterülettel rendelkezik, melynek körülbelül 800 m2-ét foglalja el a bezárt benzinkút maradványai. Adottsága és fekvése sok szempontból ideális. A telek mentén az utat magas, nagy terjedelmű fák övezik. Keleti oldalon családi házak sorakoznak, míg a nyugati oldalon 8-10 emeletes panelházak. A telken szintkülönbség van az északnyugati sarkán déli és keleti irányban 1-1,5 méterlejtéssel rendelkezik. Emellett pedig a keleti oldalán, amely határos az Atléta utcával, egy 1,5 méter magasságkülönbséget hozó rézsűvel rendelkezik.

 

Bartók Béla Zenei Központ helyszín - építész: Hegedűs Fanni

 

Közlekedés


Megvizsgálva a helyszínt úgy döntöttem, hogy a telek keleti falához húzom az épületem fő tengelyvonalát és tömegét, ezzel a meglévő északi fás terület és a szintkülönbség védett pozíciót hoz létre. A telken meglévő útszakasz van, amely a benzinkút megközelítésére szolgált és átvezet a déli oldalról határos ALDI üzlet parkolójába. A telek adottságait kihasználva a meglévő útszakaszt megtartottam, így a konkrét bejutás biztosítva van. Az útszakasz mellett a parkolási lehetőség adott volt, amely a Tüzér utca vonalán fut. Emellett pedig a megfelelő mennyiségű parkolóhely meglétéhez az ALDI épület falvonalára rendezve helyeztem el a telek déli területén. A benzinkút helyén kialakuló teresedést parkként használtam fel, így a tervezett épülethez egy „felvezetéssel” lehet eljutni.


Bartók Béla Zenei Központ külső - építész: Hegedűs Fanni

 

Tömegalakítás


Az épület tömege főként 2 részből áll. Van egy alap főtömeg és egy kinyúló bővítmény. A főtömegbe van a közvetlen bejutás, ez szolgálja ki az épület további funkcióit. Az épület lapostető fedést kap, a tetősíkja ugrik. Úgy gondolom, hogy fontos a tanulmányok mellett a tudás előadása is, ezért terveztem meg az épület fő szárnyában egy hangversenytermet. Ezzel megteremthető egy olyan környezet, amelyben a diákok nem csak egyéni, csoportosan kamarazenei foglalkozást is választhatnak és együttesen játszhatnak. Összesítve az épület egy A épületszárnyból és egy B épületszárnyból áll össze.

 

Bartók Béla Zenei Központ külső - építész: Hegedűs Fanni

 

Funkciók – terek kialakulása


Funkciók tekintetében úgy alakítottam ki az épületet, hogy az egyes traktusokban az azonos rendeltetésű helyiségeket lehessen elérni.
Az épület A szárnyának nyugati homlokzatán van a főbejárat, amellett pedig a diákok és vendégek számára kávézó-büfé van biztosítva. A nyugati oldal további része az oktatási funkció, amely egybeforr a B épületszárnnyal. A két szárny között folyosós közlekedés van biztosítva.

Az épület A szárnyának keleti homlokzatára csoportosítottam a kiszolgáló funkciókat:

• közlekedés a szintek között, mint lépcső, lift
• mosdók elhelyezése
• földszinten a tanári helyiségek, tárgyaló, igazgatói iroda
• felső szinten a zeneműtár és hangzóanyagok gyűjteménye


A tömeg északi oldalán pedig a hangversenyterem lett elhelyezve. A terem nézőtere lépcsős kialakítású, amely által, a nézőtér hátulsó fele alatt helyet biztosítottam a közműellátás gépészeti terének, mellette pedig koncert esetén ruhatár vehető igénybe. A hangversenyterem keleti felén helyeztem el a színpadot, amely kulissza mögül közelíthető meg. A kulissza öltözővel, mosdóval van biztosítva, mellette pedig két darab hangolószobát helyeztem el, amely a felkészülésben segíti a zenészeket. A hangversenyterem természetes szellőzéssel nem rendelkezik, így a levegőztetés biztosítására különálló szellőzőrendszert alakítottam ki, amelyet a Gépészeti melléktémában tárgyalok.

 

Bartók Béla Zenei Központ külső - építész: Hegedűs Fanni

 

Anyaghasználat


Az épület falazatán szerelt homlokzatburkolatot alkalmaztam, amelyet a Szerkezeti főtémában tárgyalok. Az épület belső felületein általános akusztikus gipszkarton burkolat van, emellett pedig festett vakolat került a falszerkezetre.

 

Homlokzat


Az épület külső megjelenését alapvetően meghatározó homlokzat tervezésekor az addigra már kialakult igényekhez rendelt terek, helyiségek láncolata által képzett tömegeket egységes felületi megjelenéssel szerettem volna körülzárni. Mivel az épület funkciójához a monolit vasbeton falvázas, síklemez födémes szerkezetet tartottam jól illesztetőnek, ezért a korszerű hőszigetelési követelményeket betartva ehhez kéthéjú szerelt hőszigetelt homlokzatburkolatot terveztem. A burkolati anyag kiválasztásánál azt tartottam szem előtt, hogy az eltérő rendeltetésű részek különböző hangsúlyt kapjanak, mégis egységes anyagválasztással legyenek megoldva. Ezt az újra felfedezett, korunkban méltán népszerű, változatos megjelenésű, eltérő textúrájú, előregyártott szálcement panelekben láttam meg.

 

Bartók Béla Zenei Központ belső - építész: Hegedűs Fanni

 

Szálcement, mint homlokzatburkolat

Épületemen az EQUITONE tectiva és natura termékcsaládját használom homlokzatburkolati anyagként. A tömeget nem csak formailag, hanem színezetében megosztottam, ami a szürke és a fehér szín megjelenése lett. A fehér tömeg az oktatásé, ami a tiszta kottapapírt jelzi és a hangversenyterem szürke tömege felülkerekedik rajta, ami a papírra került hangjegyet szimbolizálja. Az anyag texturáltsága is mérvadó volt, a fehér tectiva tömeg finom metszésű szálakat ad, ami az enyhe megmunkálásától vált megfelelő anyaggá a tömegre, míg a natura simított felülete a letisztultságától. A táblák elrendezése a zene hullámzását követi, ami végigfut az épületen. A burkolat alumínium vázrendszerre van rögzítve, FISCHER SYSTEM ONE TERGO+ rejtett rögzítési pontokkal.

 

Szálcement, mint árnyékoló

Épületemen a szálcementet nem csak, mint falburkolati anyagot alkalmaztam, hanem árnyékolóként is felhasználtam. A szálcement könnyű alakíthatóságát és egyben tömörségét kihasználva egy olyan árnyékolórendszert hoztam létre, amely biztosítja a fokozott napsugárzás elleni védelmet és egyben esztétikusan kivetülhet a zeneiség az épületre. Az árnyékolók megjelenését egyedi perforációs terv készítésével alakítottam ki. A perforálást zenei dallamok alapján készítettem el. Az épület fix és mozgatható árnyékolószerezettel rendelkezik. A különböző helyiségek nyitható ablakai nyitható árnyékolóval rendelkeznek. A B épületszárny pedig egy fixen rögzített takaró táblarendszert kapott, amely mögött függönyfal fut el. Az árnyékoló a födém síkjában és a pillérekhez lett rögzítve, emellett pedig a függönyfal segíti merevségét.

 

Bartók Béla Zenei Központ belső - építész: Hegedűs Fanni

 

Fix árnyékoló kialakítása

A zeneiskola névadójának alkotása, Bartók Béla műve adta az inspirációt. Román Népi Táncok Topogó/ Pe Loc (1915) táncát választottam, amely személyes kedvencem. A tánc játékossága és az üveghangok ritmusossága adják különlegességét. A hangjegyek vonulását és váltakozását levetítve hoztam létre a perforációs tervet. A dallam két síkon fut. A mélyebb az alapritmust adja meg, míg a magas üveghangok a dallamot, a történetet mesélik el. A perforált táblák is ezt adják elő két sorban. A táblák fektetve kerülnek fel a homlokzatra és egymás után következnek. A dallam belső ismétlődése egyszerűsíti a táblákat, így több egyvágású tábla hozható létre.

 

Nyitható árnyékoló

Az épület további, már nyíló elemeiben a hangjegyek variációit használtam fel. Különböző méretű ablakok vannak, így a méretükre szabva alakítottam ki a táblákat. Az árnyékoló középen nyíló szerkezetként működik, vertikális mozgással, teljesen felnyitva napellenzőként funkcionálhat.

Hegedűs Fanni




vélemény írásához jelentkezzen be »