építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Zöldtetőt Budapesten? De hol?

Szabó Lilla tájépítész 2011-ben I. díjat nyert OTDK-dolgozatában a zöldtetők jelenlegi eloszlását, a potenciális építési területeket és a támogatási lehetőségeket vizsgálta a fővárosban, összevetve és átfedést keresve a településökológiai szempontból szükséges helyszínekkel, amelyhez a budapesti lapostetős épületek eloszlásának és arányának feltérképezésére volt szükség.

A zöldtetőépítés támogatása Budapesten településépítészeti szempontok alapján

Összefoglalás

A XX. század végére kialakuló sűrű városi beépítések, a környezeti állapot romlása, és a fenntarthatóság gondolata a zöldtetők fokozott elterjedéséhez vezetett a gazdaságilag fejlett országok nagyvárosaiban. Magyarországon, sajátos módon az eredetileg az ökologikusság jegyében született zöldtetők megítélése mind laikus, mind szakmai környezetben erősen kétoldalú. Vajon milyenek a zöldtetőépítés tényleges kilátásai Budapesten? Milyen városrészekben lenne szükség rá? És hol lenne lehetőség tömeges támogatásukra? Ezekre a kérdésekre kerestem a választ munkámban.

A lapostetők eloszlása az összes tető arányában Budapesten

A vizsgálatom a budapesti beépítettségre, környezeti állapotára, minőségére terjed ki, majd ezek alapján a zöldtetők elterjedésének területi prioritásait és ösztönző rendszerét vizsgáltam. Saját kutatásaimmal próbáltam megválaszolni a kérdést, hogy valójában alkalmas-e a budapesti beépítés nagyobb területeken is zöldtető-építésre, és ahol a műszaki adottságok adottak, ott ténylegesen van-e szükség rá elsősorban településökológiai szempontból. A dilemma megválaszolásához szükségem volt a lapostetős épületek budapesti eloszlásának, arányának vizsgálatára. A témában az utóbbi években nem készült vagy nem fellelhető felmérés, ezért magam térképeztem fel Budapest lapostetős épületállományának eloszlását. Majd ezekre az adatokra támaszkodva már könnyebben meg tudtam becsülni, hogy mekkora területet fednek le a budapesti lapostetők, a lehetséges potenciális zöldtetők. A nemzetközi gyakorlat megismerése után egyértelmű volt számomra, hogy ilyen jellegű felmérés hiányában nehéz egy hatékony támogatási rendszer kidolgozása. Az adottságok, a potenciális zöldtető-mennyiség ismerete - úgy gondolom - elengedhetetlen, hiszen a zöldtetők esetében a támogatás mindaddig nem lehet eredményes, amíg nem tudjuk, hol, milyen mennyiségben és milyen típusú lapostetős épületek vannak - mind szerkezeti teherbírás, építés ideje és jellege, mind az épület funkciója szempontjából. A vizsgálati mintaterület a főváros, de az elemzésekből leszűrhető javaslatok (részletesen lásd a teljes szövegben) országos szintre szólnak.

Arra kerestem a választ, hogy a beépítési és környezeti feltételek megfelelőek-e a zöldtetők létesítéséhez, illetve hol találhatók a potenciális zöldtető-építési területek. Másképpen fogalmazva azt vizsgáltam, hogy a lapostetők budapesti eloszlása és az ökológiai-környezeti problémák, terhelések területi vetülete mennyiben és hol fedi egymást. A lehetőségek és a szükséges területek átfedése rajzolja ki azokat a városrészeket, ahol elsődlegesen kellene támogatni a zöldtetőépítést. A kérdés tehát az, hogy valójában alkalmas-e a budapesti beépítés nagyobb területeken zöldtetős beépítésekre (tehát vannak-e erre alkalmas lapostetők, vagy a közeljövőben épülnek-e), és ahol igen, ott van-e rá egyáltalán szükség, vagy más szóval, milyen a környezeti állapot, megtalálhatók-e azok az ökológiai problémák, amiken a zöldtetők javíthatnak. Itt fontos megemlíteni, hogy a zöldtetők támogatását elsősorban településökológiai és településesztétikai előnyeik (zöldfelület-arány növelése, városi hősziget hatás csökkentése, csapadékvíz visszatartás stb.) szempontjából vizsgáltam, és helyeztem urbanisztikai szempontból előtérbe.

A téma feltárásához Google Earth felvételek segítségével térképeztem fel, hol milyen százalékban, milyen típusú lapostetős épületek találhatók a fővárosban. Ennek alapján meghatározható, hol lehet, hol érdemes, és hol kell a zöldtetők építését támogatni településökológiai szempontból. A térkép adatai módszertani okokból (a módszertant lásd a teljes szöveg mellékletében) mintegy 10-20%-os hibahatárral vehetők figyelembe. Célom tehát nem a konkrét adatok meghatározása, hanem az arányok megközelítő bemutatása és a területi prioritások meghatározásához egy elvi módszer kidolgozása volt.

Budapest lapostető-eloszlási térképe

Jól látható a térképen, hogy a belső kerületekben (V., VI., VII.,) szinte egyáltalán nem található lapostetős épület, hiszen ennek túlnyomó része magastetős bérházakkal épült be. Ezekben a kerületekben csak egykori épületek elbontásával, elvétve foghíjszerűen „tolakodtak be” lapostetős épületek. Szintén alacsony lapostető-aránnyal rendelkeznek a külső kerületek (XV., XVI., XVII., XVIII., XIX., XX., XXII., XXIII.), azaz külvárosi vagy másképpen elővárosi rész. Ezek a városrészek nagy százalékban kertvárosi jellegűek, az iskolákat, egyes bevásárló épületeket leszámítva gyakorlatilag nem rendelkeznek lapostetős épületekkel. A térképet vizsgálva szépen kirajzolódik, hogy a lapostetős épületek a városmag körüli gyűrűn, az átmeneti és hegyvidéki zónában koncentrálódnak. A zöldtető-építés potenciális területe a IX, X, XI, XIII. kerületben, ill. az I., II., XII., XIV., IV., és XV. kerületben a koncentrálódik. Különbség van viszont ezeknek a lapostetős épületeknek a jellegében is. A budai oldalon a II. és XII. kerületben az 1960-as, 1970-es években épült három-négy emeletes, társasházas beépítés a jellemző, míg a pesti oldalon a volt iparterületek, barnamezős területek jórészt lapostetős épületei, illetve az újonnan épülő irodaházak és lakóparkok jellemzők. Az épületek műszaki adottságai alapján ezek elsősorban extenzív zöldtetők építésére javasolhatók, mert a szerkezeti megerősítés és felújítás még gazdaságosan végezhető el.

Budapest lakótelepei

Budapest lapostetős épületei tehát különböző funkciókkal, s ennek megfelelően különböző szerkezeti megoldásokkal és más léptékben épültek. A funkció, a szerkezet és a szerkezeti teherbírás határozza meg a zöldtetők építésének lehetőségét, ezért fontos egy típusok szerint differenciált vizsgálat. 

Lapostetős épületek típusai a fővárosban 

- Modern társasházak

Magyarországon az 1930-as évektől kezdett megjelenni a modern építészet, és vele a lapostetős épületek divatja. A két világháború között a társadalom még kevésbé volt nyitott az újdonságokra, így a modern stílus követői nem jutottak komoly megbízásokhoz. Elsősorban az elszórtan épült villák lehettek lapostetősek. Az első lapostetős épületek közé kisebb mértékben a két háború közötti, nagyobb mértékben a hatvanas-hetvenes évek modern, modernista épületei sorolhatók ide, melyek Budapesten a szuburbanizáció során főként a budai kerületekben, a hegyvidéken jelentek meg.

Az egykori előnyök, a nagy zöldfelület, a tisztább levegő és a kedvezőbb helyi klíma, habár kisebb mértékben, de máig megmaradtak. A budai területek az intenzívebb be- és átépítések ellenére is viszonylag jó zöldfelületi aránnyal rendelkeznek. A domborzati adottságok miatt meghatározó a rálátás a beépített területekre, és persze a háztetőkre is, ami a szürke lapostetők miatt nem épp esztétikus. Ezért úgy gondolom, hogy a zöldtetők alkalmazása elsősorban esztétikai, városképi szempontok miatt javasolt, hiszen a jobb zöldfelületi és környezeti adottságok miatt a településökológiai előnyök itt kevésbé fontos érvek. Mivel a lapostetős tetőszerkezet 20-30 év után felújításra szorul, a budai társasházak többségénél időszerű a felújítás, tehát a zöldtetőépítés véleményem szerint mindenképp támogatandó lehetne.

- Lakótelepek

A lapostetők tömeges megjelenését azonban a lakótelepi beépítések jelentették. A lakáshiány enyhítésére már a hatvanas években épültek kisebb nagyobb lakótelepek, majd a hetvenes évektől a nagypanelos technológia tömeges méretben tette lehetővé a lakásépítést, s vele a négy vagy 10 szintes lapostetős házak „felhúzását”. Budapesten a telepszerű lakótelepek kisebb egységei az 1960-as években, nagyobb egységei, a nagypanelos technológiával készült lakótelepek az 1970-1980-as években épültek. A lakótelepek nagyobb része (75%) 10 emeletes tömbökből áll, míg kisebb hányadát (25%) 4 emeletes épületek alkotják. A 10 emeletes lakótelepeken több szempontból sem szerencsés, illetve lehetséges zöldtetőt létesíteni.

A lakótelepek ideálképe, koncepciója a nagy zöldfelületben úszó, hatalmas, toronyszerűen megjelenő épülettömegek, ami csak néhány lakótelep esetében lehet igaz. Véleményem szerint a jelentős zöldfelület-aránnyal rendelkező területeken a zöldtető alkalmazása településökológiai okból nem indokolt. Nem indokolt továbbá azért sem, mert nem bizonyított a középmagas épületek födémén kialakított zöldtetőnek a járószintre gyakorolt ökológiai hatása (hűtőhatás, levegőtisztítás, stb.) Egy 30-35 méteres magasságban létesített zöldfelület egyáltalán nem hat vissza a járószintre, így gyakorlatilag nem teljesülnek azok az ökológiai előnyök, amiért ezeket támogatni érdemes. A panelos épületek szerkezeti kialakítása maximum extenzív zöldtető kialakítására alkalmas. A minimális településökológiai előnyök mellett esztétikai és épületenergetikai szempontból is minimális haszonnal járhat a 10 szintes házak zöldtető építése. A tetőkre többnyire nem lehet jól rálátni. Továbbá egy extenzív zöldtető az épület energiaháztartására maximum 1-2 szintig hat vissza. További probléma, hogy az építőanyagok szállítása gépesítést, és nagyobb költségeket igényel, tehát nem gazdaságos. A zöldtetők magas épületeken való alkalmazásának másik nagy hátránya, hogy ebben a magasságban már eltérőek a légdinamikai adottságok, a turbulencia következtében a szél könnyen megbontja a szerkezetet, a növénytakarót. A nemzetközi tapasztalatban a magastetőn létesített zöldtetőket vizsgálva látható, hogy ott intenzív zöldtetők, tetőkertek épültek (nagyobb földtömeg) és általában sűrű magas beépítés veszi körül, ami az erősebb légmozgásokat visszafoghatja.

Zöldtetőépítők körében elképzelhetőnek tartják egy zöldtető-támogatási program integrálását a panel-programba, de a fenti okok miatt ezt nem tartom jó ötletnek. A panelprogram filozófiája a lakótelepek élhetőbbé és energiatakarékosabbá tétele, minél kisebb anyagi ráfordítással. Vizsgálataim alapján a zöldtető-építés a középmagas épületeken nagy költséggel és kevés haszonnal jár, így nem tekinthető fenntartható gondolatnak. Ezek szerint a panelépületek kevésbé jelentenek potenciális zöldtető-felületet. A lakótelepi beépítések esetében az alacsonyabb, négyszintes lakóházak, valamint az alapfokú ellátást biztosító intézményi és kereskedelmi épületek felújítása során viszont megfontolandó a zöldtető-építés, részben településökológia és energetikai, részben esztétikai szempontok (rálátás) miatt.

- Egykori ipari épületek

A budapesti lapostetős épületek harmadik nagy csoportja az ipari területeken található. Az ipari területek Budapesten különböző korszakokban és stílusokban épültek be. Az ipari területek a kiegyezést követően, és nagy lendülettel a XIX.-XX. század fordulóján jelentek meg, illetve terjedtek el Budapesten, az akkori peremterületeken. Mai helyzetüket és az átmeneti zónában való karakteres elhelyezkedésüket Nagy-Budapest létesítésekor nyerték el, így ma a belvárosi zónát körülölelő gyűrűként jelennek meg. Az 1980-as években a területek gyakran továbbépültek raktárakkal és hűtőházakkal, amelyek funkciójukban és méretükben hasonló jellegűek, de már épületszerkezetileg jelentős eltéréseket mutatnak. Később, 1990 után a piacát vesztett ipar termelő üzemei rendre leálltak, s az iparterületekből létrejött a rozsdaövezet: használaton kívül került, vagy alulhasznosított, általában leromlott fizikai állapotban lévő, és/vagy környezetszennyezéssel terhelt egykori iparterületek, gazdasági területek, illetve elhagyott, használaton kívüli laktanyaterületek, valamint a termelést szolgáló közlekedésüzemi, főként vasúti területek.

Különböző tetőszerkezet formák jelennek meg, melyek közül a legtöbb jelentősebb átalakítás nélkül alkalmatlan zöldtető hordozására. A statikai és épületszerkezeti alkalmatlanság mellett a zöldtetők támogatása ellen szól, hogy az épületek jelentős hányada műemléki védelem alatt áll, hiszen a XX. századi magyar világszínvonalú ipari építészetének alkotásai találhatóak ezen a területen. A legnagyobb ellenérv a zöldtető-építés szempontjából, hogy ezek a városszövetben zárványszerűen megjelenő, alulhasznosított területek, melyek komplex újrahasznosításra, rehabilitációra várnak, s ebben a zöldtetők csak nagyon sokadrangú kérdést jelenthetnének. Ezek a területek nagyfokú diverzitást és rendezetlen tulajdonviszonyokat mutatnak, ami gyakorlatilag megbénítja a területen megjelenő új beruházásokat és fejlesztéseket is.

Budapest új építésű lapostetős épületei

- Újépítésű lapostetős épületek

A korábban épült lapostetős épületek eloszlása mellett fontos kérdés, hogy hol várhatók újabb lapostetős beruházások Budapesten. Ezek elsősorban irodaházak és lakóparkok, másodsorban plázák, élelmiszer-kereskedelmi láncok épületei, illetve elenyésző számban hotelek, benzinkutak és középületek, iskolák, óvodák.  Az elmúlt években túlsúlyba került az irodaházak és lakóparkok építése. A jelenlegi fejlesztési területeken további koncentrációk várhatók.

A térképen jól látható, hogy a II., III., VIII., IX., XI., XIII., XIV. kerületekben koncentrálódnak leginkább a lapostetős lakópark-építkezések, tehát leginkább az átmeneti zónában. Érthető módon kicsit eltérnek az irodaházak és lakóparkok főbb lokalizálódási pontjai. A lakóparkok viszonylag szórt elhelyezkedésben, inkább az átmeneti zóna külső részén helyezkednek el, élvezve a belváros közelségét és a zöldfelülettel már jobban ellátott környék előnyeit. Az irodaházak esetében megfigyelhető a területi koncentráció és a csomópontok kialakulása. Ezek is az átmeneti zónában koncentrálódnak a leginkább, de ennek jellemzően a belső gyűrűjén, minél közelebb a belvároshoz. Legjellemzőbbek elsősorban a IX., XI., XIII. kerületben, másodsorban a II., III., VIII., XIV. kerületben. Megfigyelhető ezenkívül, hogy többnyire a nagy forgalmú utak mellett, így a kis- és nagykörút, a Hungária körút - Könyves Kálmán körút és a Váci út mentén kifejezetten sok irodaház épült.

Véleményem szerint az újonnan épülő lapostetős épületeknél diktatórikusan kötelezővé kellene tenni minimum extenzív típusú zöldtető létesítését. Ilyen plusz kötelezettség mellett a beruházó feltételezhetően könnyebben meggyőzhető egy intenzív zöldtető létesítéséről is, hiszen az extenzívhez képest jobban növeli az ingatlan értékét (ami a beruházó legfontosabb szempontja), így a beruházó érdekelté válna az intenzív zöldtető létesítésében, melyek településökológiai szempontból extenzív társukhoz képest jobban „teljesítenek”. A tendencia erősítését még inkább elő lehetne segíteni az intenzív zöldtetők akár minimális közvetett anyagi támogatásával, vagy adókedvezménnyel.

Zöldtető-típusok százalékos megoszlása

Arról, hogy mennyi lapostető van Budapesten, semmilyen adat nem létezik, illetve számomra nem volt hozzáférhető. Az ábra adatainak viszont nagy jelentősége van, ha arról beszélünk, hogy mekkora lenne a haszna, ha ezeket a tetőket vegetáció borítaná. Itt fontos megjegyezni, hogy ezek az adatok csak megközelítő értékek, mivel már az alapadatok is 10-20%-os hibát tartalmazhatnak. A számokból az előnyök értékei már konkretizálhatók, és a haszna pénzben is kifejezhetőbbé válik a város számára. A lapostető-térkép segítségével megbecsültem Budapest összes lapostetőjének mennyiségét. Vizsgálatom, illetve számításaim szerint (módszertant lásd a teljes szöveg mellékletében) Budapesten 6.472.000 m2 –nyi lapostető van. Ez a mintegy 6,47 km2, Budapest területének (525 km2) 1,23%-a, Budapest beépített területének körülbelül 3-5%. Az értéknél azonban figyelembe kell vennünk a típusok szerinti megoszlást is. A budapesti lapostetők jelentős része az egykori iparterületek épületei, amelyek tetőszerkezete statikai okokból kevésbé alkalmas zöldtető építésére. Hasonló a probléma a lakótelepek épületeivel. Ezeknek többsége 10 emeletes, melyeknél egy zöldtetős réteg utólagos építése- a szükséges gépesítés miatt-óriási költségekkel járhat, és a létesítésnek alig valami hatása van a településökológiai viszonyokra. A lakótelepek és iparzóna területein elhelyezkedő épületek alkalmassága a zöldtető létesítésére kérdéses. Valódi potenciált a fennmaradó 46%, azaz 2,95 km2 jelent.

Budapesti lapostető megoszlás az épület típusa szerint

Budapest környezeti állapota

Budapest környezeti állapota a rendszerváltást követő demográfiai, gazdasági és várospolitikai változások miatt jelentősen átalakult. Visszaszorult az ipari tevékenység, és a közlekedés, illetve a befektetői érdekektől erősen függő fejlesztések váltak a környezeti állapotot meghatározó tényezőkké. A főváros környezetminősége romló tendenciát mutat, legsúlyosabb probléma a légszennyezettség és a zajterhelés. A főváros zöldfelületi rendszere szigetes-gyűrűs szerkezetű, és meglehetősen mozaikos képet mutat. A főváros erősen zöldfelület-hiányos. Mégis a kedvező táji adottságok miatt megtalálhatók a városban az összefüggő zöldfelületi elemek, de ezek mennyisége a város nagyságához (területi és lakossági értelemben is) viszonyítva kevés, ráadásul a budai és pesti oldal zöldfelületi ellátottsága aszimmetrikus. A belső városi térség zöldfelületei túlterheltek. A külső kerületekben nagy kiterjedésű agglomerációs kapcsolattal rendelkező zöldfelületek találhatók, amelyek nagy része átalakulóban lévő mezőgazdasági terület. A környezeti minőség összességében -  a zöldfelület-ellátottságnak megfelelően-  a belső zónában a legkritikusabb.

A budapesti lapostetős beépítés összevetése a környezeti adottságokkal

A zöldtetőknek számos előnye van, amit ökológiai, gazdasági, társadalmi, és esztétikai tulajdonságok szerint célszerű csoportosítani. A zöldtetők kiemelt előnye a jelentős hőárnyékoló képessége, a tetőhéjazat védelme, amely számottevő gazdasági hasznot jelent hosszútávon. Tagadhatatlan fontosságú a településképi-esztétikai hatása, csakúgy, mint a csapadékvíz-visszatartásban, és hősziget jelenség csökkentésében, így a településökológiában betöltött szerepe. (Bővebben lásd a teljes szövegben)

Vizsgálataimban elsősorban az urbanisztikai szempontból releváns szempontokat helyeztem előtérbe, így a településökológiai és településesztétikai előnyöket vizsgáltam. Ezért összevetettem a lapostető-eloszlást a budapesti zöldfelület-aránnyal, és meghatároztam, melyek azok a kerületek, ahol a kis zöldfelület-arány miatt a legindokoltabb lenne a zöldtetők létesítésének támogatása. A térképet ugyanígy a városi hőszigettel, illetve a településképi szempontok miatt a domborzati adottságokkal is összehasonlítottam, hasonló következtetések céljából. Hatékonyság céljából, és a visszaélések megelőzése végett kizárólag azokban a kerületekben kellene támogatni a zöldtetőket, ahol valóban szükség és lehetőség van rá. A kerületi szabályozásnak ideális esetben egy általános- de egyéb városfejlesztési koncepciókba integrált- budapesti zöldtető-szabályozás adná meg ennek kereteit.

- Csapadékvíz-visszatartás

A számításnál kizárólag a potenciális budapesti lapostető-mennyiséggel számoltam, tehát az említett okok miatt a régi ipari épületeket és lakótelepeket leszámítva. Az általam valódi potenciálnak ítélt terület 2,95 km2. Az éves vízvisszatartás csaknem 1,6 millió m3 csapadékvíz lehet, ha a lapostetők mind extenzív zöldtetővel (15-20 cm vastagság) fedettek lennének. Érdekesség még az adatokban, hogy ha 50%-ban az intenzívebb vegetációt jelentő tetőkerttel számolunk, akkor a csapadékvíz-visszatartás mennyisége 1,8 millió m3 csapadékvíz (azaz csak 13% többlet). Az özönvízszerű esőzések alkalmával mintegy 134.000 m3 vizet tudnának visszatartani a budapesti lapostetők, ha azok fele extenzív, fele intenzív vegetációs réteggel lennének borítva. Ez 13,4 hektárnyi, 1 méter magas víztömeget jelent! Azaz, ennyivel kevesebb vízmennyiséggel lennének a hirtelen lezúduló csapadék esetén a csatornák terhelve.

A számok jól érzékeltetik, hogy az egyszerre lehulló csapadékvíz tekintetében az 50%-ban intenzív zöldtetőknél a visszatartott csapadékvíz mennyisége jóval meghaladja extenzív társát. Ez az adat viszont inkább az említett kármegelőzésben betöltött szerep miatt fontos. Az éves vízvisszatartás tekintetében már a zöldtetők előnyeinek vizsgálatánál kiderült, hogy a 15-20 cm-es vastagságú extenzív zöldtetők vízvisszatartása az intenzívekétől csak kevéssé marad el. A számok tükrében érthetővé vált, hogy miért kapnak Németországban az extenzív zöldtetők egyre nagyobb támogatottságot. Ott már felismerték, hogy a zöldtetők egyik legnagyobb előnye a város életében azok vízvisszatartó képessége.

Csapadékvíz - visszatartás

A kapott eredmények önmagukért beszélnek. A zöldtetők által megfogott vízmennyiség nem a csatornákba jut, hanem visszakapcsolódik a természetes körforgásba. Összességében javítja a város ökológiai állapotát. Az egyszerre lezúduló nagy mennyiségű csapadékvíznek is jelentős százalékát tartaná vissza, ezzel csökkentve a csatornahálózat túlterhelését, redukálva az okozott károkat.

- Zöldfelület-eloszlás

A zöldfelület és a lapostető eloszlás összevetéséből kiderül, hogy a két szempontnak viszonylag szűk a keresztmetszete. A leginkább zöldfelület-hiányos részeken, az V., VI., VII., kerületben lapostetős épületek csak nagyon kis százalékban vannak jelen, míg a budai hegyvidékek nagyarányú társasházas beépítése zöldfelület-ellátottság szempontjából kedvező terület.

- Hősziget-hatás

A IX., X., XI., XIII., XIV., és a XXI. kerület bizonyos részei Budapest azon területei, ahol egyszerre nagy a hősziget-effektus, és magas a lapostetős épületek aránya. Hasonlóan az előző esethez az átmeneti zóna déli, délkeleti részének jelentős részét az egykori iparterületek teszik ki, míg a XIII., XIV. kerületben az újépítésű lapostetők dominálnak. A budapesti hősziget szempontjából a zöldtetők létesítése elsősorban a X., XIII., XIV. kerületben, másodsorban a IX., XI. XXI. kerületben lenne értelemszerű.

- Domborzat

A zöldtetők nem elhanyagolható értéke az ökológiai előnyei mellett a hagyományos lapostető- fedésekhez képest nyújtott esztétikai többlet, ami az alacsonyabban fekvő zöldtetők esetében a rálátáskor jön létre. Míg a pesti oldalon ez a rálátás csak a környező épületek nagyobb szintszámából fakadhat, addig a budai oldalon ezt a jellemzőt alapvetően a domborzat határozza meg és segíti elő. A budai hegyek táji - esztétikai adottságait jelentősen rombolja az egyre jobban beépülő hegyoldalak és az egykori lapostetős épületek bitumenes lapostetőire való rálátás. A terület látvány szempontból azért is tekinthető frekventált területnek, hiszen a budai hegyek természeti értékeinél fogva sok kiránduló- és kilátóhellyel rendelkeznek, ahonnan ezek a vizuális értelemben vett összeférhetetlenségek még exponáltabban jelennek meg. A zöldtetők támogatását ezért ezeken a területeken kifejezetten megfontolandónak tartom, hiszen a zöldtetők itt jelentős tájképi értéket jelentenének. Véleményem szerint a tájképet pozitívan befolyásolná, ha a szürke lapostetők helyét zöld felületként megjelenő tetők vennék át, hiszen ezzel vizuálisan a tájba olvadnának. S mivel egy lapostető élettartama maximum 30 év lehet, ezek az épületek mára szinte kivétel nélkül felújításra szorulnak. A zöldtetők támogatása az épület-felújítási programba integráltan képzelhető el. Ezeknél az épületeknél – a tetőszerkezeti és teherbírási jellemzők miatt - az extenzív zöldtetők támogatását javasolom.

Lapostető - arány összevetése a domborzattal

Összegzés

Összegezve a lapostető-térképből, illetve a térképek analizálásából következő megállapításokat vontam le:

  • Budapesten megközelítőleg 6,47 km2 lapostető-felület van. Ez Budapest területének 1,25%, a beépített területek 3-5%-a.
  • Összességében megállapítható, hogy viszonylag korlátozott mennyiségű az olyan terület, ahol potenciális lapostető-felületek és környezeti problémák is találhatóak.
  • Az összes budapesti lapostető 20%-a az egykori ipari épületek lapostetői, melyek alkalmassága kérdéses a zöldtetős rétegrend elbírása szempontjából.
  • Az összes budapesti lapostető 34%-a lakótelepek lapostetői, melyek kevésbé alkalmasak zöldtetőépítésre, illetve a létesítés nem gazdaságos.
  • A jelenlegi lapostetők az átmeneti zónában koncentrálódnak, tehát a II., IX., XI., XII., XIII., XIV. kerületekben. Ezek egy része pár szintes lakóépület, illetve a már említett ipari zónás rehabilitációra váró barnamezős területek hátrahagyott csarnokai. A budapesti lapostetők szinte kivétel nélkül felújításra szorulnak, zöldmezős beruházásként megvalósulása támogatandó lehetne.
  • A közeljövő lapostetős beruházásai feltehetően az átmeneti zónában centralizálódnak, különösen a IX., XI., XIII. kerületben, illetve a II., III.,VIII., XIV. kerületekben. A jövőben épülő lapostetős épületeket lehetőleg diktatórikus szabályozással zöldtető létesítésére kötelezném.
  • A zöldtetők településökológiai szempontból talán a legfontosabb szerepet a csapadékvíz- visszatartásban és így a fenntartható vízgazdálkodásban játszanak. A Budapesten egyszerre lezúduló csapadékvízből akár 130.000 m3-t, egy év alatt pedig akár 1,8 millió m3 vizet tudnának visszatartani.
  • A legproblémásabb ökológiai állapottal rendelkező belső zónában (V., VI., VII. kerület) nagyon kevés lapostetős épület van (5% alatt).
  • A zöldtető-támogatás kidolgozása leginkább
  • IX., XI., XIII. kerületekben lenne fontos, ahol a legtöbb az újépítésű irodaház és lakópark van,
  • másodsorban a barnamezős területek, egykori iparvidékek (IX., X., XI. kerületek) rehabilitációja során, ha az épületek nem lebontásra, hanem felújításra kerülnek,
  • esztétikai és tájba illesztési szempontból a II., és XII. kerületekben, viszont kizárólag felújításkor lenne szükséges támogatni a zöldtetős beruházásokat.
  • Véleményem szerint a meglévő és újonnan épülő lapostetőkön más politikával, eszközökkel lenne célszerű támogatni a zöldtetők épülését.
  • Az újonnan épülő lapostetős épületek esetében minimum extenzív zöldtető létesítésére kellene kötelezni a beruházót. Intenzív zöldtető esetén viszont támogatásokat kellene biztosítani. A már meglévő lapostetős épületek esetében akár egy már időszerű felújítási program keretében az extenzív zöldtetőket lenne célszerű támogatni.
  • A területek leszűkítésével rávilágítottam arra, hogy hol érdemes támogatni a zöldtetőket. Így csak az említett kerületeknek kellene támogatási politikát kidolgozni, melynek ideális esetben egy átfogó budapesti szabályozás adná meg a kereteit.

A dolgozat 2010-ben a XII. Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencián, valamint 2011-ben a XXX. Országos Tudományos Diákköri Konferencián egyaránt 1. díjat kapott.

Szabó Lilla

Fontosabb irodalmak:
(Pontos szövegközi hivatkozás és a térképek készítésének módszertana a teljes szövegben!)

Bellavics László: Klímaváltozás-szemléletváltás [2007] Magyar Építéstechnika Iránytű 2007, 2-3. szám, 42-43. old.

Bellavics László: Zöld a tetőn- A zöldtetők vízháztartása, [2007] Szép Kertek, 9. évf., 43. szám, 18-19. old.

Épületszigetelők, tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége ÉMSZ: Zöldtetők tervezési és kivitelezési irányelvei [2005] [szerk. Horváthné Pintér Judit] 8., 20., 28-29. old.

Gary Grant: Extensive green roofs London [2006], Urban Habitats, 4. évf., 1. szám, 51-58. old.

Hidy István, Prekuta János, Varga Gábor: Flóratetők [1995] [Kiadó: Pronatur Kft., Budapest], 11-14, 28, 40-45. old.
Ken Livingstone, Richard Rogers, Peter Bishop: Living roofs and walls-Technical report: Supporting London Plan policy [2008], [Greater London Authority], 11-24, 45-50. old.
Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht.: Pro Verde- Budapest zöldfelületi rendszerének fejlesztési koncepciója és programja [2006] [szerk: Gábor Péter] 36-38., 45. old.

Friedmann Lajosné (Zöldtető Építők Országos Szövetségének titkára) szóbeli közlése [2009]

Körmendy Imre (A Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar, Településépítészeti Tanszék tudományos munkatársa) szóbeli közlése [2009]

Prekuta János (a ProNatur –az első zöldtetőépítő cég- vezetője) szóbeli közlése [2009]

Zöldtetők a települési környezetben - A zöldtetőépítés támogatása Budapesten településépítészeti szempontok alapján
TDK-dolgozat, Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Kert- és Szabadtértervezési Tanszék
készítette: Szabó Lilla
konzulensek: Mezősné Dr. Szilágyi Kinga, Dr. Gerzson László
készítés éve: 2009-2010

98 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »