Közélet, hírek

2011. augusztusi évfordulók

1/4

Jónás Dávid tervezte Arany János utcai Goldberger ház

Gödöllői Grassalkovich kastély

Málnai Béla: Népszínház utcai Ruchlinder-ház

?>
Jónás Dávid tervezte Arany János utcai Goldberger ház
?>
Gödöllői Grassalkovich kastély
?>
Málnai Béla: Népszínház utcai Ruchlinder-ház
?>
1/4

Jónás Dávid tervezte Arany János utcai Goldberger ház

Gödöllői Grassalkovich kastély

Málnai Béla: Népszínház utcai Ruchlinder-ház

2011. augusztusi évfordulók
Közélet, hírek

2011. augusztusi évfordulók

2011.08.03. 09:13

Építészethez köthető évfordulók Baku Eszter összeállításában.

Jónás Dávid tervezte Arany János utcai Goldberger ház
1/4
Jónás Dávid tervezte Arany János utcai Goldberger ház

140 éve, augusztus 5-én született Jónás Dávid építész. Az eklektikus és neostílusokat felváltó premodern egyik budapesti képviselője. Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte, majd Bécsben Felmer és Helmer építészeti irodájában dolgozott, majd 1900-tól Budapesten tevékenykedett. Legjelentősebb műve, a volt Tolnai Világlapja Dohány utca 10–14. sz. alatti székháza (a későbbi Egyetemi Nyomda) a modern magyar építészet egyik előfutára. Fivérével, Zsigmonddal közösen számos villát és bérházat épített.

  • 25 éve, augusztus 8-án halt meg Erdei Ferenc Ybl Miklós-díjas építész, műemlék restaurátor, akihez a szerencsi vár és a felsőörsi templom restaurálása köthető. Tanulmányait az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán végezte 1952-1957 között, majd az Országos Műemlékvédelmi felügyelőségnél dolgozott. 1967-ben Ybl Miklós-díjat kapott. Munkásságának fő területe a műemlékek helyreállítása volt.
  • 165 éve, augusztus 12-én született Freund Vilmos építész. Középiskoláinak elvégzése után Zürichben tanult. Budapesten az 1883-as Országház tervpályázaton tűnt fel először és utána számos pályázaton sikerrel szerepelt, így a Budapesti Izraelita Kórház 1888-as pályázatán vagy a New York-palota 1892-es pályázatán. Számos magánpalotát épített Budapesten, főleg az Andrássy úton (Sváb-palota, 1885-1887), ezeken kívül több kórházépületet: Ferenc József Kereskedelmi Kórház, a Pesti Izraelita Hitközség Szabolcs utcai kórháza (1889), Bródy Adél Gyermekkórház (1895-1896). Egyik legismertebb munkája a Lipótvárosi Kaszinó palotája. Egyéb munkái még: a rákoskeresztúri izraelita temető halottasháza, az Erzsébet körúti Körúti fürdő palotája, Fiuméban az Adria Tengerhajózási Rt. Székháza, Budapest Andrássy út 11. számú, Dr. Ullmann Sándor kereskedő- és bankár számára épített palota.
  • Gödöllői Grassalkovich kastély
    2/4
    Gödöllői Grassalkovich kastély

    240 éve, augusztus 14-én halt meg idősebb Mayerhoffer András építőmester a hazai barokk építészet egyik legkiemelkedőbb alkotója. 1720 körül jött Magyarországra. 1729-ben lett tagja a pesti céhnek.  Művei: a gácsi-, a péceli-, a nagytétényi-, s részben a gödöllői Grassalkovich-kastél, amely a magyar barokk kastély építészet típus teremető alkotása. Megvalósult egyházi épületei: Pesti pálos (Egyetemi) templom, a kalocsai székesegyház, a kecskeméti piarista templom, a pesti angolkisasszonyok temploma. Két nagy osztrák barokk építész, Fischer von Erlach és Johann Lucas von Hildebrandt építészete meghatározóan hatott rá.

  • 200 éve, augusztus 14-én született Clark Ádám skót mérnök, a budapesti Széchenyi lánchíd építésének vezetője és a budai Váralagút tervezője. Clark építésvezetői munkakörében oly kiemelkedően végezte munkáját, hogy Széchenyi István gróf őt 1847-ben az Országos Közlekedési Bizottsághoz műszaki tanácsadónak neveztette ki. Utolsó nagy műve volt a budai Váralagút, melynek végleges kivitelezési terveit 1851-ben készítette el, William Tierney Clark budapesti irodájának korábbi tervei alapján. Midőn e terveket elfogadták, az alagútépítő társaság bizottsága őt bízta meg a mű építésének vezetésével és kinevezte főmérnöknek. Az Alagutat 1857. április 30-án adták át az autóforgalomnak.
  • 165 éve, augusztus 17-én született Feszty Adolf építész, jelentős budapesti palota-, üzlet- és bérházak tervezője (Dessewffy-palota, Foncière Biztosító palotája, a Haris bazár). A bécsi műegyetemen tanult, majd beiratkozott a zürichi politechnikumba. Budapesten 1871-ben építészeti irodát nyitott, legelső fővárosi alkotása az 1877-ben átadott Haris-bazár volt. Haris Gergely görög származású kereskedőnek olyan vasvázas tetőszerkezetű, üvegezett passzázst tervezett, amelynek udvarán az üzletek a keleti bazárok hangulata elevenedett meg. Sajnos az épületet 1910-ben lebontották.
    Feszty 1878 és 1884 között számos bérházat és palotát tervezett az akkor kiépülő Sugár úton (a mai Andrássy úton). Az ő alkotása volt a Csömöri úti Lóversenypálya épületegyüttese (1880), amelyet a Népstadion építésekor, 1948-ban lebontották.
  • 85 éve, augusztus 25-én tették le a Kotsis Iván tervezte, tihanyi Biológiai Kutató Intézet alapkövét. Az épület külön érdekessége, hogy 1928-ban Klebelsberg Kunó kultuszminiszter megbízásából ide készült Vaszary egyetlen közintézménybe szánt, monumentális műve. A végleges képhez készült változatok egyértelműen utalnak a színhelyre: a háttérben a jellegzetes balatoni hegyvonulat látszik a Badacsonnyal, a vízen vitorlásokkal. Az intézetet díszítő műalkotás végül mégsem a Balatont, hanem a tenger alatti világot ábrázolja. A nagyméretű pannó a tihanyi intézetből az idők folyamán elkerült, holléte ma nem ismeretes.
  • 60 éve, augusztus 28-án halt meg Kertész K. Róbert építész.  Oklevelét a budapesti műegyetemen kapta, hol 1900–1908 között az ókori építészet tanszékén volt tanársegéd. 1908-ban a Vallás- és közoktatásügyi Minisztériumban előbb az építési, majd 1922–34 között a művészeti osztály vezetője, államtitkár. Sváb Gyulával együtt tervezte a gödöllői premontrei gimnáziumot, amely ma az Egyetemnek ad otthont.
  • Málnai Béla: Népszínház utcai Ruchlinder-ház
    3/4
    Málnai Béla: Népszínház utcai Ruchlinder-ház

    70 éve, augusztus 31-én halt meg Málnai Béla építész. Lechner Ödön és Lajta Béla tanítványa volt. Az I. világháború előtt Haasz Gyulával közösen tervezte legjelentősebb művét, a Nádor u. 6. sz. alatti volt Cseh-Magyar Iparbank (ma OTP) épületét, amely a modern magyar építészet egyik úttörő műve. 1919-ben a Tanácsköztársaság idején műegyetemi tanárrá nevezték ki az újonnan szervezett ipari és gazdasági építészeti tanszékre, kinevezését azonban hatályon kívül helyezték. Később a korszerű formaalakítástól elfordulva eklektikus műveket alkotott. A 20-as években a Vígszínház díszlettervezője. Néhány díszlettervét az Országos Széchényi Könyvtár  Színháztörténeti Osztálya őrzi.

    Vélemények (0)
    Új hozzászólás
    Nézőpontok/Történet

    A Hilton szálló // Egy hely + Építészfórum

    2024.06.05. 14:37
    9:40

    Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

    Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

    Nézőpontok/Történet

    A Tóth Árpád sétány // Egy hely + Építészfórum

    2024.06.05. 14:34
    9:25

    Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.

    Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.