2011. augusztusi évfordulók
Építészethez köthető évfordulók Baku Eszter összeállításában.
140 éve, augusztus 5-én született Jónás Dávid építész. Az eklektikus és neostílusokat felváltó premodern egyik budapesti képviselője. Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte, majd Bécsben Felmer és Helmer építészeti irodájában dolgozott, majd 1900-tól Budapesten tevékenykedett. Legjelentősebb műve, a volt Tolnai Világlapja Dohány utca 10–14. sz. alatti székháza (a későbbi Egyetemi Nyomda) a modern magyar építészet egyik előfutára. Fivérével, Zsigmonddal közösen számos villát és bérházat épített.
240 éve, augusztus 14-én halt meg idősebb Mayerhoffer András építőmester a hazai barokk építészet egyik legkiemelkedőbb alkotója. 1720 körül jött Magyarországra. 1729-ben lett tagja a pesti céhnek. Művei: a gácsi-, a péceli-, a nagytétényi-, s részben a gödöllői Grassalkovich-kastél, amely a magyar barokk kastély építészet típus teremető alkotása. Megvalósult egyházi épületei: Pesti pálos (Egyetemi) templom, a kalocsai székesegyház, a kecskeméti piarista templom, a pesti angolkisasszonyok temploma. Két nagy osztrák barokk építész, Fischer von Erlach és Johann Lucas von Hildebrandt építészete meghatározóan hatott rá.
Feszty 1878 és 1884 között számos bérházat és palotát tervezett az akkor kiépülő Sugár úton (a mai Andrássy úton). Az ő alkotása volt a Csömöri úti Lóversenypálya épületegyüttese (1880), amelyet a Népstadion építésekor, 1948-ban lebontották.
70 éve, augusztus 31-én halt meg Málnai Béla építész. Lechner Ödön és Lajta Béla tanítványa volt. Az I. világháború előtt Haasz Gyulával közösen tervezte legjelentősebb művét, a Nádor u. 6. sz. alatti volt Cseh-Magyar Iparbank (ma OTP) épületét, amely a modern magyar építészet egyik úttörő műve. 1919-ben a Tanácsköztársaság idején műegyetemi tanárrá nevezték ki az újonnan szervezett ipari és gazdasági építészeti tanszékre, kinevezését azonban hatályon kívül helyezték. Később a korszerű formaalakítástól elfordulva eklektikus műveket alkotott. A 20-as években a Vígszínház díszlettervezője. Néhány díszlettervét az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Osztálya őrzi.