2013. márciusi évfordulók
Építészekhez, építészethez köthető 2013. márciusi évfordulók Baku Eszter összeállításában.
200 éve, március 1-jén született Reitter Ferenc mérnök, aki a Mérnöki Intézetben végezte tanulmányait. 1833-39 között az országos építészeti főigazgatóságnál működött. 1833-tól 1844-ig a Tisza és Maros térképezési és vízműtani munkálataiban vett részt. 1850-ben a helytartósági osztály építészeti igazgatóságához került, ahol középítési munkákkal bízták meg. Legjelentősebb munkája a budapesti rakpartok terve és megépítése. 1861-ben kidolgozta a főváros építési ügyrendjét és szabályait, a budai vár és a város rendezésének és szépítésének tervét. 1865-ben egy Pest körüli, a Margit-híd környékétől a Csepel-szigetig tartó - nagyjából a mai Nagykörút vonalát követő -, hajózható csatorna megépítését javasolta. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa megalakulásával (1870) annak szakosztályfőnöke lett.
115 éve, március 1-jén kezdték el a Baumhorn Lipót által tervezett szolnoki zsinagóga építési munkálatait.
120 éve, március 6-án született Borbíró (Birbauer) Virgil építész, szakíró, a modern magyar építészet kiemelkedő alakja. Olaszországi tanulmányút után 1915-ben iratkozott be a müncheni egyetemre, ahol 1918-ban diplomát, két évvel később pedig doktori fokozatot szerzett. Tervezői munkásságából kiemelkedik a Székesfőváros Elektromos Műveinek kelenföldi erőmű telepe, amelyet 1925-ben Reichl Kálmánnal közösen kezdtek tervezni, majd Reichl halála utána Borbíró egyedül fejezte be a megbízást 1934-ben. Reichl hatására megismerkedett az észak-európai téglaépítészettel. Németországi és hollandiai tanulmányútjairól a Magyar Mérnök- és Építész Egylet előadásain számolt be. Egyre inkább foglalkoztatta a modern építészet és a lakáskérdés, amelyekről rendszeresen publikált a Vállalkozók Lapja hasábjain, majd 1928 májusától az általa szerkesztett, modern építészetet propagáló folyóiratban, a Tér és Formában. 1945–48 között a Fővárosi Közmunkák Tanácsa és a Magyar Művészeti Tanács tagja. 1947–49 között építésügyi államtitkárként feladata az újjáépítés megszervezése volt. 1948–49 között a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Főbb munkái: Turistaház, Galyatető, 1921., a tihanyi Sportszálló és a Králik Lászlóval együtt tervezett budaörsi repülőtér felvételi épülete.
110 éve, március 16-án született id. Visy Zoltán építész. A fiatalon elhunyt építész a modern építészet kiváló képviselője volt. Sopronban született 1890-ben és a Müncheni Építészeti Akadémián szerzett építészi oklevelet. Szülővárosában kevéssé ismert, annak ellenére, hogy kiemelkedő alkotása a Lővér uszoda, és számos villaépület. A Harkány-fürdőn 1934-ben felépült OTI gyógyépület és az 1935-ben elkészült pécsi mentőállomás a modern építészet egyik korai értéke. A Hotel Balkon (ma Hotel Kikelet) tervezője volt Nendvich Andor és a Nyíri–Lauber szerzőpáros társaként.
100 éve, március 16-án született Zöldy Emil Ybl Miklós-díjas építész, aki tanulmányait a budapesti Iparművészeti Főiskolán (ma MOME) végezte, majd a Bécsi Építészeti Akadémián tanult. 1945-48 között a Fővárosi Közmunkák Tanácsánál, majd 1948-től egy éven át az Építésügyi Minisztériumban dolgozott, végül különböző tervezőirodákban helyezkedett el. A koreai háború befejezése után egy ideig a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban dolgozott. Fontosabb építészeti alkotásai: lakóházak Győrben (1947-49), Komlón pártház, mozi, strandfürdő (1952-53), Budapesten rendelőintézet, iskola, óvoda (1955-60), Honvéd utcai lakóházak (1950-51), Gödöllőn az Agrártudományi Egyetem központi épülete (1962-69), Pécsett a Sportcsarnok (1968-75). Több koreai munkája mellett megemlítendő a phenjani operaház és a zeneakadémia épülete (1955).
110 éve, március 19-én született Dávid Károly Kossuth-díjas építész, aki tanulmányait a Budapesti Műegyetemen végezte, majd külföldi tanulmányútra ment Olaszországba, Ausztriába, Dániába és Hollandiába. Franciaországban Le Corbusier irodájában dolgozott és részt vett a párizsi egyetemi város svájci pavilonjának tervezésében. Hazatérése után az országos tervpályázatok állandó résztvevője volt, legtöbbször díjnyertes tervekkel. 1939-ben elnyerte a Ferihegyi repülőtér felvételi épületére kiírt pályázatot. Tervezési munkái közül jelentősebbek: a Pénzintézeti Központ (1937), a Tabáni Gyógyszálló (1938), a Nemzeti Sportcsarnok (1938), az isztambuli kikötő felvételi épülete (1941-42), a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének (MABI) Péterfy Sándor utcai rendelője (1939), az ankarai Sportkombinát (Wanner Jánossal és Váradi Szabó Lajossal, 1942). 1948-ig magántervező volt, majd az állami tervezés szolgálatába állt. Társaival együtt részt vett a budapesti Népstadion tervezésében (1948-53). 1950–1954 között épült fel tervei alapján a szombathelyi ápolónőképző és a Magy. Optikai Művek (MOM) kultúrotthona, majd iskolák, fürdőépületek, az ország különböző városaiban és Budapesten.
100 éve, március 23-án született Barcza Elek építész, aki többek között Schulek Frigyes mellett dolgozott a Mátyás-templom restaurálásán. Restaurálta a budapesti terézvárosi és józsefvárosi plébániatemplomot, továbbá ő tervezte III. és VIII. kerületi tanácsházát.
255 éve, március 27-én történt az egri Minorita templom alapkövének elhelyezése.
110 éve, március 29-én született Borsos László Ybl Miklós-díjas építész. Tanulmányait a Budapesti Műegyetemen végezte, ahol 1929-ben szerzett oklevelet. 1930-tól Főváros Magasépítési Ügyosztályán dolgozott, és az Erzsébetvárosi templom restaurálási munkálatait végezte (1936–41). Nevéhez fűződik a budapesti Fő utcai Flórián-templom felemelésének, statikai biztosításának munkálata. Megalakulásakor a Fővárosi Tervező Intézethez került, 1950-ben Középülettervező Intézetbe helyezték át, ahol tervezőként, majd műteremvezetőkén dolgozott. Ekkor tervezte a Műcsarnok belső helyreállítását (1950–54). Ő vezette a Nagytétényi Kastélymúzeum barokk épületének szerkezeti megerősítését és restaurálását (1953–67), valamint dolgozott a Belvárosi templom, a budavári Nagyboldogasszony templom és a sárospataki Rákóczi-vár időszaki helyreállításain is. Számos szakcikket közölt az általa vezetett helyreállításokról, valamint a budai várnegyed középkori kialakulásának még ismeretlen, topográfiai vonatkozású kérdéseiről
115 éve, március 29-én született ifj. Paulheim Ferenc építész, politikus, Budapest egykori főépítésze, aki számos villaépületet, bérházat tervezett a fővárosban. Családi síremléke a Fiumei úti temetőben található, Kisfaludi Stróbl Zsigmond munkája, 1940-ből.
80 éve, március 30-án született Pordán Ferenc építész, a Fejér Megyei Tervező Iroda igazgatója, számos lakóépület, templom tervezője.
40 éve, március 31-én halt meg Pfannl Egon Ybl Miklós-díjas építész, grafikus, számtalan műemléképület helyreállítója. A győri bencés gimnáziumban érettségizett, majd a Budapesti József Nádor Műegyetemen szerzett építészmérnöki diplomát. Már egyetemi hallgatóként sikeresen pályázott és 1934-ben az ő tervei alapján épült meg a győri Országzászló emlékmű. 1948-ban a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat alapító tagja volt. A Műemléki Szakosztály tervezőjeként kezdte, majd annak vezetőjeként dolgozott haláláig. A Magyar Építőművészek Szövetsége Műemléki Bizottságának is alapító és tevékeny tagja volt. Munkásságából kiemelkedik a Királyfürdő török kupoláinak és klasszicista épületszárnyának helyreállítása, korszerű fürdővé alakítása, amiért Ybl Miklós-díjat kapott 1965-ben. (Jelentősebb megvalósult munkái: Király fürdő helyreállítása (1959), Rác fürdő helyreállítása (1965), Kiscelli Kastélymúzeum helyreállítása (1965), Ganz kohászati múzeum kialakítása az egykori öntődéből (1969), Gül Baba türbéje helyreállítása, Császár fürdő beépítési terve (1967))
Baku Eszter