78 lakásos épületegyüttest terveznek Budakeszierdőben, egy lebontott iskola helyén

A XII. kerületi Konkoly-Thege Miklós úton található ingatlan természetvédelmi területen fekszik. A beruházás során három tömböt építenének, ezzel kapcsolatban a napokban indult környezetvédelmi hatósági eljárás. 

78 lakásos épületegyüttest építenének a XII. kerületben, Budakeszierdőben, a Konkoly-Thege Miklós út 19/B alatti ingatanon, ahol korábban egy, azóta már lebontott iskolaépület állt. A Pest Megyei Kormányhivatal nemrég indította el a környezetvédelmi hatósági eljárást az ügyben, ugyanis a beruházás természetvédelmi területen valósulna meg. A tulajdonos és beruházó az OMEGA 99 Ingatlanforgalmazó Kft., a generáltervező a Gábor & Svejkovszky Építésziroda. 

A projekt helyszíne a Budai Tájvédelmi Körzet, a Budai-hegység kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület és az Országos Ökológiai Hálózat pufferterületének része. Három tömböt valósítanának meg itt, két szint pince + földszint + 4 emelet + Penthouse szintekkel, a két pinceszinten több mint 150 parkolóhelyet alakítanának ki. A tervezési terület összesen 9872 m², a kerületi szabályozás szerint intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű terület (Vi-2) építési övezeteibe tartozik (Vi-2/ÉK-25). 

A területet kelet felől lakóövezet, a többi oldalról laza beépítésű intézményi övezet, illetve erdőterületek határolják, az ingatlanon jelentős növényállomány található. A Konkoly-Thege útnak azon az oldalán, ahová a lakótömböket elképzelték, egy olyan intézményi tengely alakult ki a második világháború után, amelynek északi pontját a Csillagvizsgáló, déli pontját az 1950-ben alapított Központi Fizikai Kutatóintézet képezi. Utóbbitól északabbra 1948-ban települt az Úttörőváros, ma Csillebérci Szabadidő és Ifjúsági Központ több építménye, az Úttörővasút (ma MÁV Széchenyi-hegyi Gyermekvasút), melynek Csillebérc megállója a tervezési területtől délebbre található. Ennek a tengelynek volt a része a 2018-ban elbontott iskolaépület is - derül ki az előzetes vizsgálati dokumentációból. 

A természetvédelmi besorolást illetően arról is írnak, hogy az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal 1978-as határozatával hozta létre a Budai Tájvédelmi Körzetet, amelynek védelme kezdetben valószínűleg nem terjedt ki a mai ingatlan területére, ám a 2007-es miniszteri rendeletben már egyértelműen szerepel. 2010-ben ezt Natura 2000 területi besorolás is kiegészítette. Mint megjegyzik, a korábbi építkezést, majd bontást követően a terület ökológiai értéke elmarad a nyugatra található erdős részektől, a telek az Országos Ökológiai Hálózatnak csak a pufferterület övezetébe tartozik a 2018-as besorolás szerint. Amikor rögzítették az alapállapotot, úgy ítélték meg, hogy a terület roncsoltsága miatt "sem a jogszabály szerinti természetvédelmi funkció, sem az intézményi/lakó funkció nem érvényesül".

A dokumentáció szerint "tapasztalat, hogy természetvédelmi területen lakóknak környezettudatossága életvitelük részévé válik, megőrizve annak környezeti állapotát", illetve úgy vélik, hogy az egykori iskola zavaró hatása nagyobb lehetett a természetvédelmi területre, mint a háromtömbös lakóprojekt építése. 

A "természet- és környezetbarát" lakóépületek elhelyezését főként a "roncsterület" felhasználásával képzelik el, ígérve, hogy a telek természetileg legértékesebb nyugati területe érintetlen marad. Az építést összeegyeztethetőnek tartják a természetvédelmi törvénnyel, kiemelve, hogy

• a roncsolt terület a Budai Tájvédelmi Körzet határán, annak gyakorlatilag egy jól lehatárolható részén található, így a beépítéssel a Csillagvizsgáló terület folytatásaként egységes településkép alakul ki,
• a lakófunkció a tájképi egységet nem bontja meg,
• a kültéri mesterséges megvilágítást úgy építik meg, hogy az a védett vagy a közösségi jelentőségű állatfajokat ne zavarja, ne veszélyeztesse, ne károsítsa,
• a tervezési területen a fák állományának jelentős része nem őshonos, felújításuk indokolt, ezért a szükséges fakivágást követően a fatelepítést kizárólag őshonos fafajokkal, természetkímélő módon és a termőhely típusára jellemző elegyarányoknak megfelelően végzik el, az új telepítést követően pedig a telek többi részén a zöldfelület fás jellegének megerősítése megtörténik.

A dokumentációban az is szerepel, hogy a tervezett építés területigénye alapján 45 fa kivágását tartják indokoltnak, ezek helyett majd újakat telepítenek.

A Hegyvidéki Tervtanács még tavaly szeptemberben vizsgálta a benyújtott tervdokumentációt a településképi vélemény megalapozásául. Ennek során felelevenítették, hogy az ingatlanra korábban már készült egy beépítési koncepció, ami egy jelentősen magasabb épület építésére irányult. E koncepciónál azonban a környezetvédelmi hatóság kifogásolta, hogy a tervezett épület a környező lombkorona szintet jelentősen meghaladja, a fejlesztő így a tervezési program módosítása mellett döntött, és új beépítési koncepciót dolgoztatott ki. A zsűri értékelése szerint az akkor benyújtott terv "magas minőségű építészeti munka", az opponens dicséretesnek tartotta azt is, hogy a tervezők a tájépítészeti munkarészekre különös gondot fordítottak. A tervtanács településképi szempontból a tervdokumentációt engedélyezésre, illetve a tervdokumentáció alapján az építési tevékenységet megvalósításra ajánlotta. 

Az ÉTDR-ben úgy tűnik, az elmúlt évek során többször is beadtak már terveket engedélyezésre a 9121/19 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlant illetően, legutóbb 2021. december 20-án, ezek azonban nem érhetőek el a nyilvános felületen.