Helyek/Infrastruktúra

A BORD Stúdió megvételben részesült terve a debreceni Intermodális Közösségi Közlekedési Központ pályázatára

1/5

„Intermodális park” a közlekedési csomópont, a városi park és a Piac utca metszetében

A felfelé táguló kétszintes, nyílt tér a park és az épület közös gyújtópontja

Helyszínrajz

A „téglák” hiánya világítja meg a belső tereket

A buszpályaudvar tere és a tetőn elhelyezett Freestyle világ közötti aktív vizuális kapcsolat

?>
„Intermodális park” a közlekedési csomópont, a városi park és a Piac utca metszetében
?>
A felfelé táguló kétszintes, nyílt tér a park és az épület közös gyújtópontja
?>
Helyszínrajz
?>
A „téglák” hiánya világítja meg a belső tereket
?>
A buszpályaudvar tere és a tetőn elhelyezett Freestyle világ közötti aktív vizuális kapcsolat
1/5

„Intermodális park” a közlekedési csomópont, a városi park és a Piac utca metszetében

A felfelé táguló kétszintes, nyílt tér a park és az épület közös gyújtópontja

Helyszínrajz

A „téglák” hiánya világítja meg a belső tereket

A buszpályaudvar tere és a tetőn elhelyezett Freestyle világ közötti aktív vizuális kapcsolat

A BORD Stúdió megvételben részesült terve a debreceni Intermodális Közösségi Közlekedési Központ pályázatára
Helyek/Infrastruktúra

A BORD Stúdió megvételben részesült terve a debreceni Intermodális Közösségi Közlekedési Központ pályázatára

2013.08.26. 11:58

Projektinfó

Földrajzi hely:
Debrecen, Magyarország

Építészek, alkotók:
Bordás Péter

Debreceni Intermodális Közösségi Közlekedési Központ megtervezésére kiírt építészeti tervpályázat

URL:
BORD Építész Stúdió

Tervezés éve:
2013

Bruttó szintterület:
55000 m2

Stáblista

építész munkatársak: Benke Róbert, Gulyás Róbert, Holovits Annamária, Kamuti Géza, Mezey Tamás, Pém Ildikó, Szendrői Júlia, Szabó Tímea, Tolvaj Tamás, Zih Kata
közlekedéstervező: Mélyépítési Tervező és Beruházó Kft., InfraPlan Vasút- és Úttervező Zrt.
tájépítész tervező: Gardenworks Táj- és kertépítész Iroda Kft., Kuhn András táj- és kertépítészmérnök
makett: Limes Model - Csizmazia Géza 

Letölthető dokumentumok:

A BORD Építész Stúdió újszerű “intermodális park" elképzelése megvételt nyert a debreceni Intermodális Közösségi Közlekedési Központ épületére kiírt építészeti tervpályázaton. Az “intermodális park" víziója valójában a városi park és a közlekedési csomópont áthatásának eredményeképp született élhető, egyedi, színes világ.

Tervezési helyszín, tervezési feladat

Debrecen város képét meghatározzák a tradicionális épületek, széles utcák, parkok; a város egyik központi épülete a Nagytemplom. A Piac utca kávézóival, éttermeivel, szórakozóhelyeivel a városi élet színtere, a Nagytemplomnál kezdődik, majd déli irányban átszelve a várost a vasútállomás felé tart. A tervezési feladat egy olyan közlekedési csomópont kialakítása a jelenlegi vasútállomás helyén, mely befogadja a helyi és a távolsági közlekedés eszközeit és illeszkedik a már kialakult jellegzetes mezővárosi szövethez.

A felfelé táguló kétszintes, nyílt tér a park és az épület közös gyújtópontja
2/5
A felfelé táguló kétszintes, nyílt tér a park és az épület közös gyújtópontja

Városszerkezeti elemzés a funkció szemszögéből

A tervezési helyszín egy alapvető városrendezési problémát vet fel, mely szerint ma az elegáns Piac utca lényegében a hat sávos, rá merőlegesen futó 4-es főúttal zárul. Bár az intermodális központ a nagyvilágban legtöbbször sínek, főútvonalak metszetében elhelyezett, alapvetően funkcionális létesítmény, ez esetben célszerű lenne a létesülő intermodális központot bekapcsolni a lüktető városi szövetbe. A 4-es főút lesüllyesztésével az új épület eddig hiányzó végpontját képezhetné a Piac utcának, valamint egy új lehetőség, új célpont, egy élhető találkozási hely lehetne a városban, mely gyalogosan is bármikor megközelíthető.

Helyszínrajz
3/5
Helyszínrajz

A tény, mely szerint az intermodális központ, mint épület méreteit tekintve konkurálna a Debrecen városképét meghatározó, tradicionális épületek tömegeivel, komoly, megoldandó feladat.

Építészeti szándék, a BORD Stúdió koncepciója

A tervezendő, funkcionális követelmények szerint alakított térrendszer tehát, annak szükséges méretei miatt nem jelenhet meg szoborszerű épületként. Elképzelésünk szerint az épület itt valójában egy városi parkba integrált közlekedési csomópont. Koncepciónk szerint a Piac utca végén, a lesüllyesztett 4-es főút felett létesülő új városi park játszótérrel, büfékkel, éttermek teraszaival és számos egyéb lehetőséggel várja majd a város lakóit. Ez a nyüzsgő zöld világ egy helyen áthatja az új épületet, s így szinte észrevétlen válik majd annak részesévé.

A buszpályaudvar tere és a tetőn elhelyezett Freestyle világ közötti aktív vizuális kapcsolat
5/5
A buszpályaudvar tere és a tetőn elhelyezett Freestyle világ közötti aktív vizuális kapcsolat

A tervezett park és az új épület metszetében született nagyméretű, felfelé táguló, kétszintes, nyílt tér a park és az épület közös gyújtópontja, funkcionális és közlekedési szempontból is. A kereskedelem és szolgáltatás funkciói mind ide kapcsolódnak és minden közlekedési eszközhöz vezető gyalogos forgalom áthalad a téren. A tér tehát nemcsak az utasok számára biztosít kellemes kikapcsolódást érkezés után, indulás előtt, hanem a park szerves részeként kiváló pihenési lehetőséget nyújt az ott sétálók számára is.

A teret körülölelő falak felfelé lépcsőző formák, melyek bárki számára megmászhatók, bejárhatók. Alapegységei 120x120cm alapterületű, 33cm magasságú, szabályos rendben, pixelszerűen egymás mellé és fölé helyezett elemek, „téglák". A „téglák" helyenként az éttermekhez kapcsolódó teraszokat építik, esetleg padokként jelennek meg és köztük néha park zöldje fedezhető fel. Ahol szükséges, a „téglák" hiánya világítja meg a belső tereket, közlekedőket. Fellépcsőzve a tér különleges falán, az épület tetején a Freestyle extrém világa idézi ismét a városi parkhoz illő, aktív környezetet. A rámpákkal, lejtőkkel kialakított nagy lapos tetőt végre birtokba vehetik a BMX, a mountain bike vagy gördeszka, görkorcsolya szerelmesei.

A „téglák” hiánya világítja meg a belső tereket
4/5
A „téglák” hiánya világítja meg a belső tereket

A közlekedési csomópont és a hozzá tartozó funkciók tehát egyetlen nagy tető alá kerültek. Tisztán szervezett funkcionális kapcsolatokra és költséghatékony kialakításra törekedve minden tömegközlekedési eszköz a terepszinten található. A helyi közlekedési eszközök között szintben biztosított az átszállás. A vasút és a távolsági busz peronjai az emeleti szintről közelíthetők meg. A pinceszinten, az épület alatt személygépkocsi parkoló található.

Pályázatunkban a tervezett közlekedési csomópont a város szerves része. Koncentrálja a tömegközlekedést, de a megszokottól eltérően nem rideg, ipari környezetben, hanem egy városi parkhoz kapcsolódva teremt új közteret. Az új létesítmény tömegében, megjelenésében nem szárnyalja túl Debrecen jelképszerű, történelmi épületeit, de határozott vonalvezetésével karakteresen zárja a Nagytemplom - Piac utca tengelyt.

Köszönjük a Tisztelt Bíráló Bizottság elismerését és reméljük, hogy pályázatunkkal hozzájárulhatunk a város jövőbeli fejlődéséhez.

BORD Építész Stúdió

 

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.