Közélet, hírek

A brit kormány a „szépséget” is előírná új építési szabályzatában

1/1

Forrás: freeimageslive.co.uk / photoeverywhere.co.uk

Hirdetés
?>
Forrás: freeimageslive.co.uk / photoeverywhere.co.uk
1/1

Forrás: freeimageslive.co.uk / photoeverywhere.co.uk

A brit kormány a „szépséget” is előírná új építési szabályzatában
Közélet, hírek

A brit kormány a „szépséget” is előírná új építési szabályzatában

2021.02.02. 09:17

Cikkinfó

Szerzők:
Hulesch Máté

Földrajzi hely:
Egyesült Királyság

Január végén jelent meg az Angliára vonatkozó új építési szabályzat tervezete, amivel a kormány ki akarja űzni a „csúfságot" az új fejlesztésekből. A szabályzattól azt remélik, a helyi közösségek saját igényeiknek megfelelően formálhatják majd épített környezetüket.

Tavaly év végén Donald Trump egyik utolsó rendeletével szabályozni próbálta az újonnan épülő kormányzati épületek stílusát, mely szerint ezek a jövőben csak a Trump által „szépnek" titulált klasszicista stílusban épülhetnek. Elsőre hasonlónak tűnő tendencia mutatkozik a brit szabályozási rendszerben is, ahol most először kerülhet be a „szépség" szó a jelenlegi építési szabályozási rendszer 1947-es megalkotása óta. De Trump sokat kritizált rendeletével szemben az angol elképzelés szakmailag jóval megalapozottabbnak tűnik – ha a felettébb szubjektív „szépség" fogalmának jogszabályba emelése fölött szemet tudunk húnyni.

Az új építési szabályzat az utcaképre, az épülettípusokra, homlokzatokra, környezeti hatásokra és jóllétre vonatkozó tervezési elveket sorol fel, melyeket minden új beruházásnál fontolóra kell venni - derül ki a Buildin Design cikkéből. A tervezet alapját a Building Better, Building Beautiful Commision (Jobban Építeni, Szebben Építeni Bizottság) egy évvel ezelőtti Living with Beauty (A szépséggel élni) című jelentése alapján készült. A helyi önkormányzatok a lakóközösségek bevonásával adaptálhatják ezeket az előírásokat úgy, hogy az leginkább megfeleljen a közösség igényeinek és a hely adottságainak. Első körben tíz önkormányzatnál fogják bevezetni a szabályozást, amelyek mindegyike ehhez 50.000 £ támogatást kap az államtól. Ezen felül létre fog jönni egy új intézmény, az Office for Place (kb. Iroda a Helyért), melynek feladata az lesz, hogy szakmailag elősegítse az úttörő és egyben szép tervek megvalósulását.

Alan Jones, a RIBA elnöke jó kezdeményezésnek tartja az új szabályozási tervezetet, ami nagyobb hatalmat adna a helyi önkormányzatoknak és közösségeknek a profitéhes beruházókkal szemben. Jones szerint:

az új nemzeti tervezési irányelvek nem fogják önmagukban megoldani a minőségi épületek problémáját, ehhez a kormánynak meg kell törnie egy szűk beruházói csoport monopóliumát, akiknek az előzetes költségek fontosabbak, mint a hosszú távú értékek, és szigorúbban kellene büntetni azokat, akik a szabályokat kijátszva a profitot helyezik előtérbe az emberek egészsége és jólléte helyett.

A konzervatív brit kormány emellett arról is döntött, hogy támogatni fogja a helyi közösségeket abban, hogy történelmi és modern épületeket és műalkotásokat is helyi műemléki védettség alá vonjanak. Továbbá bejelentettek egy 4 millió fontos közösségi lakhatási alapot, amivel alulról szerveződő kezdeményezéseket fognak támogatni.

A kormány szerint ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően a helyi közösségek szabhatják majd meg a környékükre érkező építési beruházásokat, biztosítva azt, hogy azok összhangban legyenek a környezetükkel és megőrizzék a hely identitását. Hogy mi a „szép", azt tehát itt nem egy felülről kikényszerített döntés határozza meg, mint a Trump-féle rendelet esetében, hanem a szakma és a helyi közösségek. A szabályozás tervezete március végéig a lakosság által is véleményezhető.

 

Forrás: bdonline.co.uk

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk