Közélet, hírek

Donald Trump rendeletben határozza meg a szövetségi épületek stílusát

1/4

United States Department of Housing and Urban Development, építész: Breuer Marcell. Forrás: Wikimedia Commons

Hirdetés
?>
United States Department of Housing and Urban Development, építész: Breuer Marcell. Forrás: Wikimedia Commons
?>
United States Department of Health and Human Services, építész: Breuer Marcell. Forrás: Wikimedia Commons
?>
San Francisco Federal Building, építész: Morphosis. Forrás: Wikimedia Commons
?>
Trum Taj Mahal kaszinó, építész: Leo A Daly. Forrás: Wikimedia Commons
1/4

United States Department of Housing and Urban Development, építész: Breuer Marcell. Forrás: Wikimedia Commons

Donald Trump rendeletben határozza meg a szövetségi épületek stílusát
Közélet, hírek

Donald Trump rendeletben határozza meg a szövetségi épületek stílusát

2020.12.22. 14:29

Cikkinfó

Szerzők:
Hulesch Máté

Földrajzi hely:
Amerikai Egyesült Államok

Építészek, alkotók:
Breuer Marcell, Morphosis, Leo A Daly

A távozó amerikai elnök szerint az 50-es években indult hanyatlásnak a kormányzati épületek építészeti minősége, például a Breuer Marcell által tervezett Egészségügyi és Emberi Szolgáltatások Osztályának vagy a Lakhatás és Városfejlesztés Osztályának épületei miatt. Az új rendelet szerint minden kormányzati épületnek klasszikus vagy tradicionális stílusban kell ezentúl épülnie.

United States Department of Health and Human Services, építész: Breuer Marcell. Forrás: Wikimedia Commons
2/4
United States Department of Health and Human Services, építész: Breuer Marcell. Forrás: Wikimedia Commons

A rendelet rövid építészettörténeti áttekintéssel indít, miszerint már a görög és római középületek tervezésénél is fontos szempont volt, hogy olyan épületek szülessenek, melyek megszépítik a köztereket és ezáltal büszkeséggel töltik el a városi polgárokat. Ezek az elvek érvényesültek aztán a középkor és a reneszánsz idejében is, és ezeket követték az amerikai Alapító Atyák is. Trump szerint az 50-es évek óta elterjedt brutalista és dekonstruktivista épületek, mint amilyenek Breuer fent említett házai, vagy épp a 2007-ben átadott, Morphosis által tervezett San Franciscoi szövetségi épület, nem elégítik ki ezt az igényt, azok csak az „építész elit" számára élvezhetőek. A többség inkább csúnyának tartja őket, ezért vissza kell térni a klasszikus formákhoz az állami intézmények tervezésekor, hogy azok újra büszkeséggel töltsék el az állampolgárokat.

San Francisco Federal Building, építész: Morphosis. Forrás: Wikimedia Commons
3/4
San Francisco Federal Building, építész: Morphosis. Forrás: Wikimedia Commons

A rendelet szerint  a klasszikus és más tradícionális építészeti formák történelmileg és a mai építészek által is bizonyították, hogy képesek kielégíteni napjaink funkcionális, technológiai és fenntarthatósági igényeit.

A rendelet kapcsán a brit Building Design oldalán megjelent cikk emlékeztet arra, hogy míg Trump elnökként az építészeti szépség – általa indealizált – eszményéért küzd, addig ingatlanfejlesztőként és befektetőként olyan épületekhez adja a nevét, mint az Atlantic City-ben található Taj Mahal Casino. A lap által szervezett 2016-os Architect of the Year Award díjátadóján Stephen Fry brit médiaszemélyiség Trump kaszinójával példálózott, amikor arról beszélt, hogy a ronda építészet a morális hanyatlás eredménye.

Trum Taj Mahal kaszinó, építész: Leo A Daly. Forrás: Wikimedia Commons
4/4
Trum Taj Mahal kaszinó, építész: Leo A Daly. Forrás: Wikimedia Commons

Trump már februárban felvetette egy Making Federal Buildings Beautiful Again című írásban, hogy be akarja tiltani a modern építészetet, a mostani rendelet Paul Goldberger amerikai építészetkritikus szerint az eredeti felvetésnek egy jóval engedékenyebb változata, amit a következő adminisztráció könnyedén módosíthat majd.

 

Forrás: bdonline.co.uk

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk