Épületek/Középület

A feketénél is feketébb

1/12

Hyundai-Pavilon, PyeongChang, Dél-Korea - építész: Asif Khan - fotó: Luke Hayes

?>
Hyundai-Pavilon, PyeongChang, Dél-Korea - építész: Asif Khan - fotó: Luke Hayes
?>
Hyundai-Pavilon, PyeongChang, Dél-Korea - építész: Asif Khan - fotó: Luke Hayes
?>
Hyundai-Pavilon, PyeongChang, Dél-Korea - építész: Asif Khan - fotó: Luke Hayes
?>
Hyundai-Pavilon, PyeongChang, Dél-Korea - építész: Asif Khan - fotó: Luke Hayes
?>
Hyundai-Pavilon, PyeongChang, Dél-Korea - építész: Asif Khan - fotó: Luke Hayes
?>
Hyundai-Pavilon, PyeongChang, Dél-Korea - építész: Asif Khan - fotó: Luke Hayes
?>
Hyundai-Pavilon, PyeongChang, Dél-Korea - építész: Asif Khan - fotó: Luke Hayes
?>
Hyundai-Pavilon, PyeongChang, Dél-Korea - építész: Asif Khan - fotó: Luke Hayes
?>
Hyundai-Pavilon, PyeongChang, Dél-Korea - építész: Asif Khan - fotó: Luke Hayes
?>
Hyundai-Pavilon, PyeongChang, Dél-Korea - építész: Asif Khan - fotó: Luke Hayes
?>
Hyundai-Pavilon, PyeongChang, Dél-Korea - építész: Asif Khan - fotó: Luke Hayes
?>
1/12

Hyundai-Pavilon, PyeongChang, Dél-Korea - építész: Asif Khan - fotó: Luke Hayes

A feketénél is feketébb
Épületek/Középület

A feketénél is feketébb

2018.02.20. 14:16

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Dél-Korea

Építészek, alkotók:
Asif Khan

Mitől lett ennyire fekete a homlokzat? A most zajló dél-koreai téli olimpiai játékok Hyundai pavilonja az oda látogatókat különleges űrközeli élményben részesíti, egy speciális burkolóanyagnak köszönhetően. Tervező Asif Khan birt építész.

Az Asif Khan londoni építészirodája tervezte 35x35 m-es pavilon külső borítása speciális Vantablack VBx2 nevű, nanotechnológiával készült anyagból van, ami a fény visszaverése helyett szinte teljesen elnyeli azt (99,96%-ban). Így annyira fekete lesz a felület, hogy az emberi szem képtelen érzékelni a mélységeit, így a térbeli kiugrások is teljesen síknak hatnak.

A fejlesztő cég, a Surrey NanoSystems Vantablack anyaga karbon nanöcsövekből, apró szénatomokból álló hengerekből áll. Egyetlen négyzetcentiméterén körülbelül egymilliárd ilyen kis csövecske található. Ennek köszönhető, hogy a beérkező fényt szinte teljesen elnyeli, és hővé alakítja. A nanocsöveket rendkívül erős fényű lámpák alatt „növesztik", miközben 430 Celsius-foknál is magasabb hőmérsékletre hevítik.

 

Hyundai-Pavilon, PyeongChang, Dél-Korea - építész: Asif Khan - fotó: Luke Hayes
1/12
Hyundai-Pavilon, PyeongChang, Dél-Korea - építész: Asif Khan - fotó: Luke Hayes


Hyundai-Pavilon, PyeongChang, Dél-Korea - építész: Asif Khan - fotó: Luke Hayes
6/12
Hyundai-Pavilon, PyeongChang, Dél-Korea - építész: Asif Khan - fotó: Luke Hayes

 

A PyeongChang-ban létesült pavilon belső terében hatalmas "víztér" található, melynek rendszere többérzékelős hidrofób vizes-telepítéssel készült, amely percenként 25 000 egyedi vízcseppet bocsájt ki. A látogatók érintés útján ritmust hozhatnak létre a vízcseppekkel, amik ütközéskor csatlakoznak, majd szétválnak egymástól. Ezek a létrejött vízbuborékok felhalmozódnak és mintegy tóként összefolynak, majd újra megjelennek a levegőben ide-oda mozogva, ezzel is az űr-effektet emelve.

A dél-koreai Olimpia Park bejáratánál fekvő épület négy homorú homlokzatát vonták be ezzel az anyaggal, a falba pedig apró izzókat építettek, ezáltal olyan hatás éri a látogatót, mintha kilépne az űrbe. Az építész a CNN-nek adott nyilatkozata szerint azt reméli, hogy az épület filozofikus élményben részesíti a látogatókat, akik átélhetik, milyen „belépni a a végtelen űrbe és így a végtelen lehetőségek világába".

 

Hyundai-Pavilon, PyeongChang, Dél-Korea - építész: Asif Khan - fotó: Luke Hayes
11/12
Hyundai-Pavilon, PyeongChang, Dél-Korea - építész: Asif Khan - fotó: Luke Hayes

Hyundai-Pavilon, PyeongChang, Dél-Korea - építész: Asif Khan - fotó: Luke Hayes
9/12
Hyundai-Pavilon, PyeongChang, Dél-Korea - építész: Asif Khan - fotó: Luke Hayes

 

 

 

forrás: Dezeen

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk