A Gomba hasznosítása

Díjazásban nem részesült 20. sorszámú pályamű; szerző: MCXVI építészműterem, tervező: Borsay Attila, Álmos Gergely, Una Breathnach

Díjazásban nem részesült 20. sorszámú pályamű
szerző: MCXVI építészműterem
tervező: Borsay Attila, Álmos Gergely, Una Breathnach

 

 

---

Koncepció
A Bartók Béla út a XI. kerület potenciális főutcája. A Szabadság híd felújításával egy olyan Váci utcához kapcsolódó pest-budai gyalogos kulturális tengely jöhet létre, amely a város életének megújításához vezethet.

A Bartók Béla út hangsúlyos városépítészeti indítása a Gellért térrel megoldott. Olyan korzós főutcát kell létrehozni, ahol elegáns boltok, szép kirakatok, tiszta portálok, felújított homlokzatok sorakoznak egymás mellett. A Bartók Béla út egyhangúságát kisebb-nagyobb városi terek, térbővületek oldják, így az egyenletes ritmusban táguló, szűkülő út valódi főutcává válhat, amihez minden urbanisztikai adottsága megvan. Fontos, hogy az üzleti, kereskedelmi funkció kultúrával vegyüljön.

A Gellért Szálló földszintjén kávéház van, a Gárdonyi téren előbb-utóbb remélhetőleg kinyit a Hadik Kávéház, a sort a Kosztolányi Dezső téren a Tranzit Art Café zárja. A hiányzó láncszem a körtér.

A Gellért tér, a Gárdonyi tér, végül a Kosztolányi Dezső tér rendezése, megújítása már korábban megtörtént, és bár a körtérre is készült javaslat, a metróépítés miatt ez elakadt. Be kell fejezni a láncot.

A Móricz Zsigmond körtér építészeti újragondolásakor egy többszörösen differenciált, tagolt városi agóra víziója lebegett a szemünk előtt. A mai átmenő forgalomtól túlterhelt közlekedési csomópont helyett egy barátságosabb, otthonosabb, zöldebb tér létrehozásával számoltunk. Az elképzelt teresedés szervesen illeszkedik a Bartók Béla út mint kerületi főutca kompozíciós sorába, Gellért téri indítással és Kosztolányi Dezső téri zárással. A teret a Bartók Béla út déli oldalán értelmezzük csak, a Villányi út torkolata nem része a koncepciónak.

A teret a Fehérvári út körtérbe kapcsolódó tengelye határozottan kettévágja, két jól megkülönböztethető térfélre. A keleti egy trapéz, míg a nyugati tortaszelet formájú. Bár a két félteke funkcionalitásában eltér egymástól, építészetileg egységesen kezelt.

A tér kialakításakor a meglévő állapot - növénykazetták, metrókijárati pavilon, aluljárólépcsők, Gomba - figyelembevétele mellett a rendteremtés, az egység kialakítása, és a jelenleginél dúsabb parkosítás, vagyis növénykiültetés volt a fő tervezési szempont. 

Az építészeti koncepció lényege a tér két felén egységesen lefektetett szőnyegburkolat, melyre a különböző tárgyak "ráfekszenek". A szőnyegminta alapját a Bartók Béla és a Fehérvári út eltérő koordinátarendszeréből létrejövő paralelogramma sorminta alkotja, mely átlós irányban három különboző színben fut át a téren léptéket, téri dimenzót adva a burkolatnak.