A Grafit Műterem Kft. és az ARCHI.DOC Kft. I. díjas terve az esztergomi Sándor-palota felújítására kiírt pályázaton

A XVIII. század közepén épített esztergomi Sándor-palota a látszólagos enyészet ellenére hazánk egyik legépebben megmaradt barokk városi palotája. Mind eredeti térstruktúrája, mind korabeli épületszerkezetei, díszítőfestései, tartozékai a hiteles rekonstrukcióhoz szükséges mértékben megtalálhatók. A Kiíró – MOL Új Európa Alapítvány – megtalálta az egykori főúri palota alapvetően reprezentatív funkcióval létrehozott épületébe a méltó, ház természetéhez simuló, adekvát közösségi funkciót. 

 Műemlékek esetén kiemelten fontos a meglévő térstruktúrába írt tulajdonságokhoz illeszkedő új hasznosítás, nem csak térbeli értelemben. Az épület több mint falak, födémek, díszítőfestés összessége. Akarata, személyisége, története van, meg kell ismerni „őt" és figyelni, mit üzen – inspiráló volt megtapasztalni, hogy a kiírt helyiségprogramban megfogalmazott szellemiség milyen pontosan illeszkedik az eredeti terekbe.

Építészeti alapkoncepciónk a palota barokk kori kialakításának, tér- és kertkapcsolatának rekonstrukciója, központba helyezése. A szép arányú épülettömeg, belső terek és a kert barokk együttese befejezett egész, kiegészítésre nem szorul. A Királyi városrész térfalakkal zárt világát finoman feltöri a IV. Béla király utcára jellemző kerítésfalak mögötti felsejlő titkos kertek, a kerítések felett átbukó lombkoronák átvezetése a Kis-Duna zöldfelületébe. Az eredeti barokk térfalak között található a kert mint szabadtéri közösségi tér, mind a főbejárati kapuáthajtón, mind a kerítéskapun ide érkezünk. A szomszédos épületünk földszintes oldalszárnyából alakítottuk ki a kertből feltáruló, barokk orangerie-k világát idéző légies, könnyed kávézót.

A szomszédos Jókai utca 3-5. épületben, a pincéjét és földszintjét szinte teljes mértékben megtartva, részleges emeletráépítéssel kiegészítve helyeztük el a kortárs kiállító-, adminisztratív-, és az üzemeltetéshez szükséges tereket. Itt az udvar mintegy gazdasági udvarként képzeltük el, biztosítva a kávézó konyhájának, rendezvények kiszolgálásának szükséges, ám diszkrét, a palota életétől elkülönülő útvonalát, időszakos parkolási lehetőséggel.

Építészeti alapállásunk a takarékosság, a nem bontás, adaptáció melletti határozott kiállás. A védett örökségünk kötelező megóvásán túl a meglévő épületek, épületszerkezetek, városi morfológiájának megőrzése egyrészt éppoly értéket képviselnek, mint a palota, másrészt alkalmasak a továbbépítésre, az új funkció befogadására. Továbbá fontos számunkra a fenntartható építészet, a korszerű megújuló építőanyagok alkalmazásának – jelen pályamunkán keresztül is történő – bemutatása, megismertetése. Fontos szempont volt, hogy az új ráépítésekkel a meglévő tűzfalakat, oromfalakat eltakarjuk, így a belső udvarokban egy nyugodt rendezett hangulatú világ alakul ki, amelyet a tengelyre szerkesztett tájépítészet tesz teljessé.

Belsőépítészeti alapkoncepció szintén az épületegyüttes hármas alapállításával párhuzamos megoldásokra tesz javaslatot, a belső tereket három fő kategóriába soroltuk: teljeskörű rekonstrukcióval ellátott terek a palota terében; a környezettudatos átalakítás a meglévő nem védett terekben; és fenntartható kortárs kialakítást követő koncepció az új terekben.

Sándor-palota

A Sándor-család egykori esztergomi székhelye a belvárosban a mai Jókai utca 1. sz. alatt, a IV. Béla király utca sarkán (hrsz. 17155) áll, jelenleg Sándor-palotaként ismert. Az épület mai külső formája is őrzi a palota XVIII. századi állapotát. Stílusát tekintve az épület az esztergomi barokk építészet helyi ízű emléke. 1931-től az Országos Szent Gellért Egyesület tartott itt kulturális összejöveteleket. A második világháború után  államosították, a földszinten, az emelten és az udvari földszintes szárnyban állami bérlakásokat alakítottak ki. 80-as években csak apróbb javításokat végeztek. A rendszerváltás után a bérlakásokat kiürítették, Esztergom Város Önkormányzata a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának adta át, ekkor a tetőszerkezetet újították fel. Ezután került az épület a MOL Új Európai Alapítvány tulajdonába. A Sándor-palota jelenleg üres, több helyen állagmegóvási célból aládúcolt. Az épületfelújítási javaslatunkban elsődlegesen a barokk kor kerül helyreállításra, de a történeti rétegek megtartásával, megtartásra javasoljuk a tornyot és a függőfolyosót. A történeti terek mellett korszerű kiállítási infrastruktúra elhelyezésével.

Kerítés, IV. Béla király úti szárny

A IV. Béla király út felől a jelenleg rossz állapotban lévő fal elbontásra kerülne és annak nyílás- és tagozati ritmusát átvevő új tégla kerítés fal épül, a Jókai 3-5. főhomlokzatával megegyező minőségben. Fontos számunkra a vizuális folytonosság megőrzése, hogy az új rész tiszteletbe tartsa a régit, de mégis textúrájában, kialakításában finoman eltérjen a régitől és kortárs eszközökkel bírjon. A kerítésen kialakított új kapuval kialakul az épületegyüttes harmadik rendező tengelye és nagy rendezvények esetén lehetőséget ad a kertben közvetlenül érkező alternatív bejárat kialakításához. Az épületegyüttes építéstörténetét tanulmányozva a IV. Béla király úti szárny később több ütemben került hozzáépítésre, és később újra elbontásra került, ez megerősített minket abban a városmorfológia állításban, hogy az ide épített két emeletes tömeg túlzottan lezárja az utcát és a belső udvarainkat. Fontos volt számunkra, hogy a Sándor-palota zöld belső udvara az utcáról érzékelhető legyen, és egyfajta vizuális kapcsolatot alakítson ki az utca végén lévő kis dunai ártér zöldjével.

Jókai utca 3-5.

Célunk volt a ráépítésnél a régi tiszteletben tartása, hogy az új részek egy fajta kiegészítései legyenek a meglévő épületegyüttesnek, mégis kortárs módon, ezzel is egy fajta folytonosságot biztosítani az építészeti korok között. Így esett végül választásunk a téglára, amely a meglévő, megőrizendő szerkezet építőeleme, és a Jókai utca 3-5. belső szárnyaiban több helyen megtartanánk vagy visszaépítenénk.

Jókai utca 3. és 5. szám főhomlokzat ráépítésénél, amely mögött a kortárs kiállítótér található, egy egységes megmunkált felületet kialakítása volt a cél, olyan megoldással, amely kezeli a IV. Béla király úti “sebet" is, hogy a két beépítés anyagában, színvilágában és textúrájában is egységet tudjon alkotni. De egyben a Sándor-palota hangsúlyosságát ne vegye el, tehát a visszafogottság, szerénység, egyszerűség kerüljön előtérbe. A felületre csupán gondosan mérlegelt, egy lőrésszerű ablak került és a párkánynál és lenti architektúrához illeszkedően a téglarakásban lévő eltérő játékossága finoman töri meg a homlokzatot egységességét. Ez a megoldás ad lehetőséget arra, hogy a belső udvari homlokzatoknál a funckióhoz illeszkedően megfelelő nyílások kerüljenek kialakítása a funkcióhoz illeszkedően. Az új részek egy határozott párkánnyal kerülnek elválasztásra a vakolatos földszinti résztől.

Orangerie

Célunk a barokk orangerie világának modern megidézése, amely a Jókai utca 3-as számú ház meglévő főfalait felhasználva jönne létre. A narancsházak a barokk kertek legfontosabb építményei. A narancsház egyedi tervezésű, általában kiemelkedő igényességgel megfogalmazott épület. A klasszikus az üvegházak is nagy osztott nyílású, felül félkörívben záródó pillérek közötti nyílászáró szerkezetű épületek. Ezek nyithatók és átszellőztethetők, amelyet már régebben is alkalmanként rendezvénytermekként is szolgáltak, melyek elegáns megnyitást tettek lehetővé a kertre vagy a park releváns részeire. Ide kerül elhelyezésre a kávézó, amely teljesen összenyitható a Sándor-palota kertjével, jó idő esetén a kint és bent egytérként működik. Tetején intenzív zöldtetőt alakítunk ki.

Anyaghasználat

A meglévő és felújítandó részeknél vakolatos épülettömegeket alakítunk ki. A homlokzati fővakolat egy durvább, habarcsolt vakolat felületű, míg a rizalit és pilasztereknél tónusában azonos, de finomabb szemcséjű vakolat használatát írtuk elő. Az orangerie és a Jókai utca 3-5 további földszinti részén a meglévő falszerkezet megtartása a feladat. Az ablakkávákat, nyílászáró kivágásoknál műkőkereteket alakítunk ki, amelynek anyagába a bontott falak tégláját visszadolgozzuk. A belső terekben célunk a meglévő falak textúrájának helyenkénti bemutatása.

Az új egyedi tetőszerkezetek CLT (rétegragasztott fa panel több réteg fűrészáruból) technológiával készülnek. Az egyedi faszerkezetek mellett fontos belsőépítészeti felületképző elemek. Az emeletráépítéseknél az épületegyüttes anyagának folytatásaként a tégla került kiválasztásra. A tégla egy hagyományos és természetes építőanyag, s mint ilyen, környezetbarát megoldás, amely ráadásul régi hagyományokra vezethető vissza. Egyszerre tesz eleget a jövőért való felelősség és a múlthoz kötődés igényének. Színében egy világosabb, homokszín tónusú tégla. Mind a külső- mind a belső homlokaztoknál a tégla eltérő rakási módjából adódó textúrák adják ki.

Belső udvarok

Megőrizve a régi beépítés rendszerét két eltérő hangulatú és funkciójú belső udvart alakítunk ki. A Sándor-palota udvara a reprezentatív udvar, ide nyílik az orangerie-ben elhelyezett kávézó, valamint ez alkalmas kültéri rendezvényekre is. Árnyékot egy többtörzsű mocsárciprus mint a teret berendező legfontosabb fa adja. A Jókai utca 3-5. udvara egy privátabb udvar, innen közelíthetőek meg az irodák és szükséges esetén gazdasági, feltöltési funkciókat is ellátja. Az udvarok a két régi barokk és az új kereszttengelyre fűződnek fel.

Műemlékvédelmi gondolatok, térstruktúra visszaállítása

A Sándor-palota térstruktúrája a XVIII. század második felében alakult ki, ekkori keletkezésűek a síkfödémes emeleti termeket, illetve a földszinti boltozott termeket dekoráló egységes falképciklus és díszítőfestések, amelyek máig fennmaradtak. Az elsődleges célunk részben a kora- és főként késő barokk időszak visszaállítása: mind az épület formálásában, például ereszkilógás, szemöldökpárkányok, mászókémények visszaállítása, mind a belső térstruktúra kialakításban, és mind a díszítőfestéseknél. Tehát visszaállítanánk a barokk architektúrval a héttengelyes főhomlokzatot és a rajta található finoman faragott, díszes keretezésű, kosáríves kaput, zárókövén a Sándor-család bárói címerével. Visszaállítanánk az emeleti ablaknyílásokat elválasztó fejezettel is ellátott pilasztereket, és a szögletes, íves szemöldökkialakításokat.

A térkapcsolatok tekintetében a XVIII. század második felében kialakult állapot tartjuk meg – tehát háromtengelyes reprezentatív termet és hozzá tartozó négykarú lépcsőt, a térkapcsolati egységek megőrzése miatt. A korábbi háromkarú lépcső visszaállításával megszüntetné a 3/5 tengelyes térbe való érkezés méltó módját. A négykarú lépcsőből adódó érdekes szinteltéréssel csatlakozó XIX. századi függőfolyosót így nem bontanánk el. A rekonstrukció nem stílustiszta, a házon láthatóvá válnak a ház történetében jelentős történeti rétegeket.

A belső terekben barokk festett dekoráció celenik meg, a további kutatások fényében teljeskörű felújítással, kiegészítéssel vagy letisztítással és konzerválással, kiegészítve a szintén jól állapotban maradt XIX. századi díszítődekorációkkal a spalettákon. A külső homlokzat színezésének kutatása még hátra van, így a Sándor-család művészettörténetileg is előképnek tekinthető, bajnai Sándor-Metternich kastélyának, és Esztergom más barokk épületeinek színvilágából feltételezzük a palota javasolt színének a törtfehér világot sötétzöld ablakokkal (esetleg barnákkal), de a felújítás előtt a homlokzat megkutatása mindenképp szükséges.

A Sándor-palotával szomszédos épület ma a Jókai utca 3-5. sz. ház (1497. hrsz.), mely 1750-ben épült, földszintes, héttengelyes barokk lakóház, ahol számunkra fontos a régi épület egységességének visszaállítása. A földszinti homlokzatot még az átalakítás előtti állapotot ábrázoló, 1960-as évekbeli fotó alapján rekonstruáljuk. Visszaállítjuk a középtengelyében nyíló kosáríves, kőkeretes kapuját és nyílásosztását a pilaszterekkel.

Grafit Műterem & ARCHI.DOC Építésziroda