Közélet, hírek

A hajléktalanok megítélése Budapesten

1/3

Balról Ongjerth Richárd, Bihary Gábor és Ikvai-Szabó Imre

Balról Ongjerth Richárd, Bihary Gábor és Ikvai-Szabó Imre
Balról Ongjerth Richárd, Bihary Gábor és Ikvai-Szabó Imre
Ikvai-Szabó Imre
?>
Balról Ongjerth Richárd, Bihary Gábor és Ikvai-Szabó Imre
?>
Balról Ongjerth Richárd, Bihary Gábor és Ikvai-Szabó Imre
?>
Ikvai-Szabó Imre
1/3

Balról Ongjerth Richárd, Bihary Gábor és Ikvai-Szabó Imre

A hajléktalanok megítélése Budapesten
Közélet, hírek

A hajléktalanok megítélése Budapesten

2006.03.01. 09:20

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Letölthető dokumentumok:

Szinte minden budapesti szívesen támogatná a hajléktalanok beilleszkedését a társadalomba, s ez nem csupán emberbaráti szeretetből fakad, hanem a budapestiek szeretnék elkerülni a hajléktalanokat, nem szívesen találkoznak velük az utcákon, aluljárókban. A Studio Metropolitana Kht. tanulmánya

A Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht. legújabb tanulmánya a hajléktalanokkal és más társadalmi csoportokkal kapcsolatos attitűdöket, helyzetük megítélését, a fővárosiak adakozási szokásait, valamint a hajléktalanok problémájának megoldására felvetett intézkedések lakossági megítélését vizsgálja. A kutatás tapasztalatait Bihary Gábor, a Fővárosi Közgyűlés Európai Integrációs és Külügyi Bizottságának elnöke, Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes, valamint Ongjerth Richárd, a Studio Metropolitana ügyvezetője sajtótájékoztatón mutatta be.




Ongjerth Richárd hangsúlyozta, hogy elsősorban nem a hajléktalanok és más, hátrányos körülmények között élők körülményeiről, égető problémáiról van szó ebben a tanulmányban, hanem arról, hogy Budapest lakossága miképp ítéli meg ezen társadalmi csoportok helyzetét, és hogyan vélekedik a törődésről vagy éppen mulasztásokról, ami az önkormányzatok és más illetékesek ténykedését jellemzi. Röviden szólt a tanulmány elkészítésének körülményeiről és ismertette annak legfontosabb megállapításait, melyről lejjebb olvashatnak. Általános tanulságként elmondta, hogy sokan szeretnének olyan helyzetet, amiben nincsenek is ilyen gondok - az emberek többségét ´zavarja´, hogy e nehéz sorsú emberekkel kell találkoznia nap mint nap. Ugyanakkor sokan a válaszadások során minden bizonnyal kedvezőbb helyzetben lévőnek festették le saját magukat, és az alkalmankénti segítségnyújtásukról is jobb képet adtak a valóságosnál. A kérdezettek 87%-a állította, hogy rendszeresen nyújt támogatást, míg csupán 13% mondta, hogy rosszabb helyzetben van, ezért nem tud a rászorulók segítségére lenni. Érdekes még egy közelmúltban napvilágra került tény megítélése: a kerti padok közepére szerelt lefekvési-gátakat 36% helyesli, főleg a fiatalabb megkérdezettek, és 56% ellenzi, például az intézkedést embertelennek tartja. Említésre méltó még, miszerint a válaszadók 61%-a jó ötletnek tartja, hogy a budapesti hajléktalanoknak vidéken juttassanak szociális lakást.

Ikvai-Szabó Imre kiegészítette az elmondottakat, elsősorban a hajléktalanok helyzetének ismertetésével, mert a tanulmány ugyan nem róluk szól, de a probléma-csomag ´főszereplői´ mégiscsak ők. A városban ez a helyzet teljesen soha nem oldható meg - a szegénység mindig újratermelődik. A nehéz sorsokban stációk vannak, és eszerint más-más intézkedést kívánnak a rászorulók. Folyamatosan törekedni kell a megelőzésre, ugyanakkor a téli hónapokban, októbertől áprilisig krízis-helyzetben kell cselekedni. Budapesten a hajléktalanok száma 8000-re tehető, akik közül kb. 3000-en folyamatosan fedél nélkül vannak, közterületeken élnek. Nem lehet távolmaradni tőlük, aki csak teheti, párszor váltson szót velük - vagy jelentkezhet akár csak heti egy órás önkéntes munkára. A hajléktalanok segítése, ellátása komplex probléma, a főváros mellett a kerületek és sok civil szervezet vesz benne részt.


A tanulmány legfontosabb megállapításai
A budapestiek igazán hátrányos helyzetűnek a mozgássérülteket, a súlyos betegségben szenvedőket, a munkanélkülieket és leginkább a hajléktalanokat tartják. Egyetértenek abban, hogy e csoportok tagjai igen rossz helyzetben vannak és támogatásra szorulnak.

A fővárosiak szolidárisak az elesettekkel: szinte minden megkérdezett szokott adakozni valamilyen formában. Legtöbben a hajléktalanokat és a súlyos betegségben szenvedőket támogatják.

A budapestiek közvetlenül a hajléktalanokat és a fiatalokat támogatják szívesen, míg intézményen keresztül a súlyos betegségben szenvedőket, a mozgássérülteket és a nagycsaládosokat.

A hajléktalanok helyzetének megoldását, enyhítését tekintve a budapestiek elsősorban munkát adnának a hajléktalanoknak, illetve munkavállalásukat segítenék elő, valamint a munkáltatókat is szívesen támogatnák, ha hajléktalanokat foglalkoztatnának. A budapestiek hasznosnak tartanának a hajléktalanok részére kialakított átképzési programokat is.

A leghasznosabb intézkedésnek a megkérdezettek a hajléktalanok a fővárosi közmunkákban való foglalkoztatását tartják.

Az otthontalanok jelenlegi lakhatási helyzetének megoldását is fontosnak ítélik a budapestiek: ezt a problémát elsősorban további hajléktalanszállók építésével, több férőhely kialakításával orvosolnák.

Szinte minden budapesti szívesen támogatná a hajléktalanok beilleszkedését a társadalomba, s ez nem csupán emberbaráti szeretetből fakad, hanem a budapestiek szeretnék elkerülni a hajléktalanokat, nem szívesen találkoznak velük az utcákon, aluljárókban.

A kutatások visszaigazolják a Fővárosi Önkormányzat szakmai törekvéseit, amelyek a hajléktalanok helyzetének enyhítését és társadalmi reintegrációját segítik. A kilencvenes évek kezdetétől a főváros folyamatosan újjászervezte a hajléktalanellátás intézményeit. A Fővárosi Önkormányzat többek között sikeres támogatási formákat dolgozott ki a hajléktalanok munkához és lakóhelyhez juttatására, valamint modernizálta a Budapesti Módszertani és Szociális Központot, ahol európai uniós támogatásoknak köszönhetőn foglalkoztatási programot indítottak.

A tanulmányt megalapozó telefonos adatfelvétel 2005. december második felében, 300 fős reprezentatív, 18. évüket betöltött budapestieket magába foglaló minta alapján történt.

A részletek a csatolt dokumentumban olvashatók. 

vm

Kapcsolódó oldalak:

Egy lelki asszony - Somlyódy Nóra interjúja

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk