Fenntarthatóság

A HuGBC állásfoglalása

1/1

Hirdetés
?>
1/1

A HuGBC állásfoglalása
Fenntarthatóság

A HuGBC állásfoglalása

2014.03.07. 09:53

Az újonnan épített utak mentén telepített fasorok, több zöldfelület, intenzívebb városi alközpontok, lazábban beépített kertvárosok: a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének javaslatai a Fővárosi Településszerkezeti Terv és a Fővárosi Rendezési Szabályzat tervezetéhez. 

Véleményezett a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete a fenntarthatóbb fővárosért: a szervezet a Fővárosi Településszerkezeti Terv és a Fővárosi Rendezési Szabályzat tervezetéhez készített szakmai állásfoglalást.
Az Egyesület is részt vett a Budapest Főváros Önkormányzata által kezdeményezett Budapest Főváros településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről szóló véleményezési eljárásban.

Az állásfoglalásban szerepel például a zöldterületek fogyásának megállítása, a kertvárosias területek beépítési sűrűségének csökkentése. "Kiemelten fontosnak tartjuk a Budapest 2030 hosszú távú településfejlesztési koncepciójának “Egészséges környezeti feltételek megteremtése" és “Klímavédelem és hatékony energiafelhasználás" című célok megvalósítását szolgáló tervi elemek Településszerkezeti Tervben való megjelenítését" – áll a Beleznay Éva és Dr. Reith András közreműködésével készült tanulmány bevezetőjében.

“A klímavédelem szempontjából kiemelt jelentősége van a zöldfelületeknek, ezért támogatjuk, hogy a TSZT azokra a területfelhasználási kategóriákra vonatkozóan határoz meg átlagértékben zöldfelületi arányt, ahol az OTÉK jelentősen alacsonyabb értéket határoz meg a Budapesten ma meglévő értékeknél is, és ezáltal nem tudja biztosítani a zöldfelületek megőrzését és területük kiterjesztését. Mivel ez összvárosi érdek, nem elegendő kerületi szinten kezelni a zöldfelületek szabályozását" - folytatódik a szakvélmény, amely azt is kifejti: nemkívánatos a kertvárosias lakóterületeken a beépítési sűrűség növelése, viszont üdvözlendő a légtérarányon alapuló beépítési magasság meghatározás vagy éppen az útmenti fasorok telepítése.

Budapest 2030 hosszú távú településfejlesztési koncepciójában megfogalmazott többközpontú rendszerének fejlesztését a településrendezési eszközökkel fontos megfelelően megalapozni, ennek érdekében az intermodális központok kialakulását a fővárosi szabályozásban új elemként bevezetett többszintes területfelhasználással erősíteni.

A teljes anyag IDE kattintva érhető el.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.