Épülettervek/Tervpályázat

A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – A PÉTERFFY+DŐRY architects I. díjas terve

1/31

A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects

?>
A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects
?>
A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects
?>
A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects
?>
A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects
?>
A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects
?>
A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects
?>
A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects
?>
A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects
?>
A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects
?>
A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects
?>
A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects
?>
A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects
?>
A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects
?>
A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects
?>
A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects
?>
A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects
?>
A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects
?>
A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects
?>
A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects
?>
A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects
?>
A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects
?>
A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects
?>
A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects
?>
A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects
?>
A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects
?>
A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects
?>
A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects
?>
A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects
?>
A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects
?>
A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects
?>
A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects
1/31

A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects

A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – A PÉTERFFY+DŐRY architects I. díjas terve
Épülettervek/Tervpályázat

A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – A PÉTERFFY+DŐRY architects I. díjas terve

2021.04.15. 16:35

Projektinfó

A jáki templomhoz tartozó épület fejlesztése

URL:
PÉTERFFY + DŐRY architects

Tervezés éve:
2020

Stáblista

Péterffy Miklós, Dőry Bálint — Péterffy + Dőry architects Kft.

építész munkatársak: Fülöp Csenge, Murányi Zita

tartószerkezet: Hegyi Dezső

épületgépészet: Innoépület Kft. Vincze Gábor

Letölthető dokumentumok:

A Szombathelyi Egyházmegye által kiírt meghívásos építészeti pályázaton Péterffy Miklós és Dőry Bálint tervét első díjjal jutalmazta a zsűri. A pályaművet a tervezők szavaival és a zsűri értékelésével mutatjuk be.

A terv ismertetése

A Ják településszövetének súlypontjában elhelyezkedő templom, keresztelőkápolna és Apáti ház együttese, az évek során részben a falu egyre bizonytalanabb tulajdonviszonyi és telekkiosztási rendszere miatt, valamint a legújabb építkezések (iskola, közösségi ház, kőtár -B- épület) miatt fokozatosan veszítette el erős karakterformáló erejét.

A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects
2/31
A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects

Az együttes – dombperem/fennsíkperem helyzetéből, valamint a rendeltetésből fakadó-településsúlyponti szerepét, telepítési adottságait a falu egyre többször és egyre lehetetlenebb módon harapta le. Az Apáti ház pontszerű telepítése azt a hagyományt követi még, mint amit a környék uradalmi kastélyainak telepítési elve mutat, az egykori bencés kolostor is ennek megfelelően állt itt hajdan.

Megfigyelhető, hogy a fennsíkperem mentén, a patak partján kialakult berek erdő ölelésében az épületek pontszerű telepítésűek, míg a berek által kettészelt falu beépítési rendszere követi a Dél-Dunántúl, Alpokalja falusias szalagtelkes településszövet által meghatározott beépítési rendet. A tervezési területünk mindkét telepítési struktúrát érinti. Célunk ennek a két szövetnek, illetve telepítési rendszerének világos elkülönítése.

A 90-es években épült kőtár és közösségi ház U-alakú beépítése bizonytalanná tette a határviszonyokat, karaktereket, úgy a településszövetben elfoglalt helyét, mint az együttes működését illetően. Mintha e két szövetkaraktert igyekezett volna összemosni.

A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects
4/31
A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects

Tervünk a működésből adódóan is, de településszerkezeti szempontból is az Apáti ház jelentőségének megfelelő hangsúlyozásával kívánja elérni az egyes település-szövetelemek, utcák által határolt tömbök tiszta, világos működését, bízva annak karakterformáló erejében.

Így a falu lakószövetéhez tartozó és annak megfelelően telepített ’B’ épület (kőtár, vendégház, közösségi ház) zavaros épületkarakterét településszöveti helyzetének megfelelően a falu lakófunkciójú telepítési elvéből létrejött épületté alakítjuk (vissza), így a kiírásban szereplő megmutatni kívánt, védettséget érdemlő gazdasági épület (góré) is helyén kezelhető.

Az Apáti ház egyértelmű működésszervező erejű épület úgy léptékében, mint erős, pontszerű telepítésének köszönhetően. A látogatóközpont fókuszpontja az Apáti ház és új téregyüttese. Az Apáti házhoz pinceszinten csatlakozik az új múzeumszárnynak-kőtárnak, mint látogatókat fogadó kapuzatnak az új, hasonlóan pontszerű telepítésű pavilonja. Ezen a pavilonon átjutva egy lábakon álló íves erdei magasösvényen át jut el a látogató a dombperemet szegélyző fák lombja között a templom előtti térre, a 30-as években kiépített falu felőli lépcső mellett.

A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects
8/31
A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects

Az Apáti ház múzeum és kőtárpavilonja foglalja magába a nyugati kapu nagy gipszmásolatát. A pavilon nagyrészt terepbe süllyesztett tömbje perforált lemezműfedésével azt a szerkezeti hierarchiamentes éteri világot kívánja megfogalmazni kortárs módon, amely a romanika és gótika határát jelentő és az anyag határait feszegető, a fény és az árnyék misztikájából fakadó – Szentkirályi Zoltánnal szólva eszkatologikus – térszemléletből született templom képvisel.

Péterffy Miklós, Dőry Bálint

A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects
13/31
A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects

A zsűri értékelése

A terv letisztult, nagyvonalú, a benne megjelenő javaslatok lényegre törők. Előadásmódja - hasonlóan a megfogalmazott intézkedésekhez - szűkszavú, kissé száraz, a lényegről nem vonja el a figyelmet. Eleganciája és tisztasága a műemlék jelentőségéhez éppen úgy illik, mint találó léptékválasztása a falusi környezethez. A terek és térségek elhatárolása megfontolt döntéseken alapul, a funkciók logikus rendbe szerveződnek.

Az iskola és a templom közötti bevezető út vonalának enyhe megtörésével a Folnay-kaputól kezdődően háromszög alakú, kellemes tér keletkezik. Az út tengelye az érkezőt rávezeti a látogatóközpont bejáratára. A parkoló forgalomszervezése rendben van. A pavilon helyén létesülő biciklitároló jól elhatárolja az iskolaudvartól a templom előtti teret, megformálása egyszerű, de ötletes, harmonizál az új kiállítótérrel. A világháborús emlékmű erre a térre helyezése nem a legjobb javaslat, a Szent Jakab-kápolna közelében, az urnatemető körül megfelelőbb lenne. A Folnay-kaputól induló tömör téglakerítés nagymértékű megbontása indokolatlan és műemlékvédelmi okból sem támogatható.

A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects
15/31
A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects

Az apátság egykori gazdasági épületéből kialakuló büfé, múzeumshop, helyi termék-bolt jó helyre kerül, a bejárattól kézenfekvően elérhetők. Az épület északi bütüfalának megbontása és a terasz bekötőútra történő elhelyezése még átgondolást kíván. A kiadósan méretezett mosdó-WC-csoport egyszerre alkalmas az étterem és a büfé kiszolgálására. Az étterem az előtte húzódó foyer-val elegáns, nem túlméretezett, egyszerűségével a környezethez illő. A közösségi ház egy részének bontása jelentős áldozat a helyi közösség részéről, az építészeti megoldás ugyanakkor meggyőző. Az épület keresztszárnyának eltűnése kinyitja a teret a góré irányába, automatikusan bekapcsolva a vérkeringésbe. A hagyományos beépítéshez is közelebb álló megoldás fellélegzésként hat. A konyha megközelítése jól megoldható a domb nyugati részén felvezető útról.

A látogató a jegyváltást követően az apáti házban kezdi a kiállítás megtekintését. Előnyös, hogy használatban marad az apáti ház bejárata. Az épület több eredeti, restaurált díszítőfestéssel ellátott falának bontását javasolják a tervezők, ami indokolatlan és műemléki szempontból is hibás elgondolás, mindenképpen módosítást igényel. A földszinti terek megtekintését követően a térszín alatt lehet átjutni az új kiállítótérbe. A jól áttekinthető térben a gipszkaput az érkező nem a legelőnyösebb irányból pillantja meg, túlságosan felülről és féloldalról, majd a teret körbejárva ér egy galériára. Ez lejtős kialakítása következtében kiállítás rendezésére nem ideális. A gipszkapu szintjére leérve a galéria alatt látványraktár kapott — értékes térből kiszakítva — helyet. A kapu másolata mögött kiállítható a karzat ülőfülkéinek másolata, és jól áttekinthető a két rész egymáshoz való viszonya: a monostor kegyurát trónusán ülve egy leheletvékony fal választja el Krisztustól, szintben pedig alig marad alatta. Ötletes megoldás a kiállítótér nyugati falába építeni a rózsaablak eredeti töredékeit, amelyek az ülőfülkék építészeti környezetébe tartoznak, bár a szemből érkező fény megtekintésük szempontjából nem előnyös. A kiállítótér közlekedése átgondolandó, ugyanis egy hurkot tartalmaz: az érkezési szintről le lehet jutni az alsó szintre, de ki lehet menni a templom telkére átvezető hídra is. A kettősség zavart okoz, a kiállítás egy részének kihagyását, esetleg összetartozó csoportok, családok egymástól való elszakadását. 

A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects
18/31
A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects

A kiállítótér az apáti ház által kijelölt sávba esik. Nem rejtőzködik, jelentőségéhez illő helyen áll, a műemlékek látványát mégis kevéssé befolyásolja. Egyszerűen formált, tömbszerű. Lefedése egymással szembefordított háromszög alaprajzú lemezfelületekből tevődik össze, ötletesen kihasználva az egymással szöget bezáró felületek merevségét. A látványos, egyben intuitív mérnöki ötletet alkalmazó szerkezet méltán állítható a középkori bordás boltozatok szomszédságába. A tér megvilágításának hangolása fontos feladat, a zavaró árnyékok elkerülése érdekében, és átgondolandó a közlekedőrendszer.

A híd vonalvezetése roppant érdekes. A hosszan, lombkoronaszinten elvezetett gyalogútról érdekes rálátás nyílik a kápolnára és a templomra, az érkezés pedig a lehető legjobb: az északról felvezető lépcső panorámáját nyújtja: kissé alulról, éles szögben mutatja a templom impozáns nyugati homlokzatát. A szokatlan látószögben a turisták nem részesülnének, az obligát nyugati homlokzat előtti szelfi elkészítésére pedig még lesz módjuk.

Az urnatemető a Szent Jakab-kápolna környezetében a támfal mellvédjében létesülne, egy a támfal vonalát kísérő alaprajzú fal által rejtve a turisták szeme elől. Szép megoldás. 

A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects
21/31
A jáki templomhoz tartozó épületegyüttes fejlesztése – PÉTERFFY + DŐRY architects

A templomdomb északi lejtőjének és platójának rendezésére kevésbé sikeres javaslatokat ad a terv. A domboldal teljes körülhatárolása elvárás. A lépcső felső végén történő zárása sokak számára bosszantó lenne. A stációk nem látványosságnak számítanak, biztonságos helyet igényelnek, a közforgalom előtt megnyitott szekérút mentén nem helyezhetők el. A templom körüli sétány túlságosan távol húzódik az épülettől. A kolostor falainak burkolatban történő érzékeltetése megfelelő — igazodik a kolostorról ismert információk mennyiségéhez —,  udvarának fákkal való beültetése nem találó, a Folnay-kapu és a templom déli kapuja közötti vizuális kapcsolat fontos. A templomkert keleti bejáratának felszámolása egy hagyományos útvonal megszüntetése lenne, ami ellenérzést keltene. Az 1910-es években létesült kerítésszakasz tömör téglakerítésként történő újjáépítése elhibázott lenne: a történelmi tényekkel szemben álló állapotot sugallna.

Összességében a terv — megfelelő továbbfejlesztés esetén — színvonalas eredményt ígér. A benne foglalt javaslatok többségükben figyelemmel vannak a műemléki elvárásokra, illeszkednek a település karakteréhez. Az új építmények kortárs építészeti alkotásként is megállják helyüket és jól üzemelő létesítmény létrejöttéhez járulnak hozzá. A zsűri egyhangúlag első helyezettnek értékeli a tervet, és továbbtervezésre, majd megvalósításra ajánlja.

 

Szerk.: Hulesch Máté

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk