A jáki templom környezetének megújítása, új kiállítótér tervezése – A pályázat eredményei

2020 őszén meghívásos építészeti pályázatot hirdetett a Szombathelyi Egyházmegye a jáki templom környezetének megújítására és új kiállítótér tervezésére. Most Sarkadi Márton, a helyreállítás szakmai vezetője ismerteti a pályázat eredményeit, a díjazott pályaművek pedig rövidesen részletesen is bemutatásra kerülnek az Építészfórum felületén.

A Szombathelyi Egyházmegye – a Magyar Kormány támogatásának köszönhetően – folytatja a jáki Szent György-templom, Szent Jakab-kápolna, Folnay-kapu, apáti ház, tehát a történelmi épületegyüttes 1990-es évek végén elkezdett kutatását, restaurálását, helyreállítását. A projekt célja továbbá olyan új kiállítás létesítése, amely alkalmas az épületek, valamint a helység történetének megismertetésére, az épületegyütteshez tartozó régészeti leletek, műtárgyak és egyéb értékek biztonságos megőrzésére és bemutatására. Mindehhez természetesen nélkülözhetetlen az ide látogatók fogadásához tartozó létesítmények korszerűsítése, újjáépítése, hiszen az 1960-as években kialakított parkoló és idegenforgalmi pavilon (utóbbi 1990-es években történt felújítása dacára) már nem elégíti ki az igényeket. Az Egyházmegye vezetésének véleménye szerint a jáki templom kiemelkedő történeti és műemléki jelentősége megköveteli, hogy az itt épülő új épületek, a templomdomb megjelenését befolyásoló tájépítészeti rendezés és egyéb beavatkozások a műemlék épületegyüttes érvényesülését segítsék, annak jelentőségéhez illeszkedően igényesek legyenek, önmagukban is helytálló építőművészeti értékük legyen, ugyanakkor gazdaságosan üzemeltethetők legyenek, fenntartásuk ne vonjon el forrást az Egyházmegye hitéleti és karitatív tevékenységei elől. A tervezési feladatokra 2020 őszén meghívásos pályázatot hirdetett az Egyházmegye.

Pályázati tervek kidolgozására nyolc építész iroda kapott meghívást:

A zsűri az Egyházmegye képviselőiből, továbbá független, felkért szakértőkből állt:

A tervezési feladat tartalmazza a templomdomb körüli forgalom rendezését. Megújítandó a parkoló, figyelembe véve a helyi iskola megközelítését. Cél a templomdomb körbekerítése, olyan módon, hogy a hagyományosan kialakult helyi gyalogos közlekedést, valamint a hívek templomba jutását ne gátolja, de szabályozza a turisták mozgását. 

Újragondolandó a templomkert sétányainak rendszere, a keresztúti stációk és szobrok, emlékművek elhelyezése. Új utcabútorok telepítendők. Megjelenítendő az egykori kolostor. Urnatemető létesítendő. Átgondolandó a növényzet megtartása, fiatalítása, új növények ültetése.

Az egykori apáti gazdaság telkén álló, történelmi eredetű kiszolgáló épület és az 1990-es években hozzáépített kőtár és közösségi ház átalakítandó a turistafogadás céljára. Itt helyezendő el a kassza, büfé, múzeumshop, mosdóblokk és egy 150 fő számára alkalmas étterem. Új funkciót kell javasolni a gazdaság egyedüliként megmaradt gazdasági épülete, a romos kukoricagóré számára.

A Ják-nemzetség középkori udvarháza felett jött létre több átépítés és bővítés eredményeként a címzetes apátok rezidenciája.  A második világháború után államosított épület az 1990-es évekre rendkívül rossz állapotba jutott. Kutatása, feltárása és helyreállítása 2001-ben befejeződött, és megnyílt benne a település, valamint a templom történetét bemutató kiállítás. Üzemeltetési problémák miatt a kiállítás néhány évvel ezelőtt bezárt, az épület állapota leromlott, időszerűvé vált ismételt felújítása. A templomdombon és az apáti ház környékén az 1990-es évek óta folyó régészeti feltárások során rendkívül gazdag leletek kerültek elő, amelyek kiállítása, összefüggésben a település, a Ják-nemzetség és a templom történetével, az apáti ház tereiben képzelhető el.

A 19-20. század fordulóján folyt Schulek Frigyes és Gyalus László vezetésével a jáki templom purista szellemű — újjáépítésnek is beillő — restaurálása. A munkálatok során jelentős kiterjedésű, részben középkori épületrészeket visszabontottak, majd újjáépítettek. Ennek kapcsán nagy mennyiségű középkori kőfaragványt emeltek ki a falakból. Lux Kálmán utóbb így írt erről: “A templom melletti lapidárium gazdagsága sajnálattal igazolja a templom eredeti szépségében való megfogyatkozását." 

A 20. század folyamán a faragványokat eleinte a helyszínen őrizték egy építési barakkban, majd Szombathelyen, illetve Kőszegen, ahol kiállításon is láthatók voltak. A kőszegi Zwinger helyreállításának előkészítése folytán az 1990-es évek elején a kiállítást lebontották, a lapidárium anyagát Jákra szállították, ahol jó körülmények között való megőrzésüket biztosítani lehetett, de jelentőségüknek megfelelő kiállításukat nem.

A 19-20. század fordulóján zajlott restaurálás során a nyugati kapun tervezett munka különös figyelmet kapott, mivel a restaurálás előrehaladtával egyre erősebb kritikák érték Schulek Frigyes és Gyalus László tevékenységét. A MOB vezetőinek elégedetlenségét váltotta ki a templom túlzott mértékű, történelmi adatokkal nem kellően alátámasztott rekonstrukciója. A nyugati kapu restaurálásának előkészítéséhez teljes méretű gipszmásolat készítését és Budapesten történő felállítását írták elő, annak érdekében, hogy a MOB vezetői a rendkívüli értékű építmény minden részletének ismeretében, de a (többszöri) helyszínre utazás nehézségeit elkerülve tárgyalhassák meg a tervezett beavatkozások indokoltságát és mértékét. Az Iparművészeti Múzeum udvarán valóban felállították a kapu másolatát, amely később — ismeretlen körülmények között — eltűnt, valószínűleg elpusztult. Feltehetően egy másik kópia került a Szépművészeti Múzeum déli udvarába, ahol az 1980-as évek második feléig állt. Az udvar ekkor történt beépítése során a kaput szétbontották. Sajnos a bontás során több része, például a timpanonja megsemmisült. Maradványait a Ludovika akkor még használaton kívüli dísztermébe szállították, leltározták, majd a díszterem helyreállításának kezdetekor Jákra fuvarozták. 

A gipszkapu a kapu középkori állapotának leghitelesebb forrása, ezért igen jelentős dokumentatív értékkel bír. A kapun a barokk korban végrehajtottak egy javítást, valamint jelentős mértékű természetes pusztulás nyomai mutatkoztak rajta a 19. század végén. A gipszkapu lehetővé teszi, hogy pontosan követhessük a 20. század első éveiben történt kőcseréket és egyéb módosításokat. Tovább növeli jelentőségét, hogy a készítése óta eltelt idő alatt a kapu pusztulása folytatódott, ezért egyes faragványokról több információt őriz a gipszmásolat, mint az eredeti.

Az 1980-as évek végén azok a hírek irányították a figyelmet ismét a jáki templomra, amelyek arról szóltak, hogy a nyugati kapu szobrainak állapota vészesen romlik. Az 1990-es évek elejéig húzódó vizsgálatok megállapították, hogy a szobrok kültérben menthetetlenül tovább pusztulnának, ezért lemásolásuk, és a kapun kópiákkal való pótlásuk mellett döntött az Országos Műemléki Felügyelőség vezetése. Az eredeti szobrok az időközben Országos Műemlékvédelmi Hivatallá alakult intézmény Táncsics Mihály utcai épületének aulájában való 1996-os kiállítását kivéve azóta lényegében nem láthatók. Később a szombathelyi Savaria Múzeum dísztermében állították fel őket, de az időszaki kiállítások miatt általában takart helyzetben vannak. Az eredeti szobrok végleges elhelyezése és bemutatása rendkívül kívánatos.

A nyugati kapu gipszmásolata, méreténél fogva, nem helyezhető el másutt, csak egy újonnan építendő kiállítótérben. A tervezési feladat leginkább látványos és legnehezebb része az új kiállítótér megformálása és helyének kiválasztása. A kapu eredeti szobrait a gipszmásolattal párbeszédben célszerű kiállítani. Fontos az is, hogy a szobrok épülettől független elhelyezése során mód nyílhat azok műtárgyként és nem épületalkatrészként való bemutatására. 

A zsűri a tervek megvitatása és értékelése után egyhangú döntést hozott.

Legjobbnak a Péterffy Miklós és Dőry Bálint által benyújtott tervet tartotta, amelyet továbbtervezésre javasol és egyben pénzjutalommal díjaz.

Megosztott második helyezést ért el és pénzjutalomban részesült a Czigány Tamás (Czita Építész Iroda Kft.), Dévényi Tamás (Budapesti Műhely), Váncza László (Vánczaművek Építészeti Műterem) által készített terv.

A Földes László (Földesarchitects, Földes és Társai Építésziroda Kft.), Getto Tamás (Gettoplan Bt.), Káldi Gyula — Borbás Péter (Borbás Építész Műterem), Mátis Barna — Egri Balázs (Mátis és Egri Kft.) terveit gondos kidolgozásuk és a tervekben megfogalmazott hasznos javaslatok értékeléseként a zsűri a részvételi díjon felül pénzjutalommal díjazta.

Sarkadi Márton

Szerk.: Hulesch Máté