Emberek/Interjú

A kapolcsi Ilona-malom Műhely - Vincze Barbara laudációja Pikó Violáról és Takács Edvárdról

1/7

ZOO Veszprém, Kölyökdzsungel, 2009.

?>
ZOO Veszprém, Kölyökdzsungel, 2009.
?>
Pikó Viola és Takács Edvárd, fotó: Glázer Attila
?>
Pikó Viola és Takács Edvárd, fotó: Glázer Attila
?>
ZOO Veszprém, Kölyökdzsungel, 2009.
?>
ZOO Budapest, Korallzátony
?>
ZOO Jászberény, Gibbolyongó, 2012.
?>
1/7

ZOO Veszprém, Kölyökdzsungel, 2009.

A kapolcsi Ilona-malom Műhely - Vincze Barbara laudációja Pikó Violáról és Takács Edvárdról
Emberek/Interjú

A kapolcsi Ilona-malom Műhely - Vincze Barbara laudációja Pikó Violáról és Takács Edvárdról

2014.04.29. 12:39

Cikkinfó

Szerzők:
Vincze Barbara

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Takács Edvárd, Pikó Viola

Az Interneten lebonyolított közönségszavazást Pikó Viola és Takács Edvárd (Ilona Malom manufaktúra) nyerték, akik a tavalyi közönségdíjas, Kun Zoltán tájépítész által alapított Tájműves különdíjat is besöpörhették. A szerzőpáros olyan egyedi játszószerekkel, illetve fűzépítmények tervezésével foglalkozik, amelyek hazai viszonyok között egyedülállónak számítanak.

A kapolcsi Ilona-malom Műhely

A városi szövetekben a gyerekek számára talán legizgalmasabb oázisok a játszóterek, amelyekkel legfeljebb a fagyizó veheti fel a versenyt. Míg a város legtöbb részén csak áthaladnak szüleik kezét fogva, ide megérkeznek, és passzív szemlélőkből egy csapásra aktív cselekvőkké válnak. A játszótér a cselekvő kisgyerek egyik első mikrokozmosza, az önálló mozgás és érzékelés legszabadabb terepe. Nem mindegy hát, hogy mi várja őket ebben a – felnőttek alkotta, de kifejezetten nekik szánt – világban.

2008 végével eltűntek a fejbeverős, balesetveszélyes vasjátszóterek, és a helyükbe az új biztonsági előírásokat követő, juropéer játékok léptek. De a szemléletváltás már ez előtt elindult: egyre több egyedi, kézműves játszótér bújt ki a földből, köztük a kapolcsi Ilona-malom Műhely játszóterei.
Na de miért nem elég egy pöpec csúszda és hinta, ha azt is élvezi a gyerek? – pár hete választ kaptam erre a kérdésre, amikor Pikó Violával, a műhely egyik tájépítészével üldögéltünk a budapesti állatkertben a korallzátony-hangulatot idéző játszóterük mellett. Elsőre az tűnt fel, hogy a farönkök között hatalmas gumiráják feszülnek függőágyszerűen, amelyeken azok a gyerekek heverésztek, akik éppen nem a halformájú kapaszkodókorongok segítségével másztak meg egy zátonyt. „Azt szoktuk mondani, hogy játszható tereket készítünk. Ma nem az a kihívás, hogy eladjunk egy hintát, hanem az, hogy olyat találjunk ki, ami egyszeri és megismételhetetlen" – morfondírozott Viola. Nos, ebben igazán erősek az Ilona-malom tervezői: sok tucat olyan játszóteret készítettek az évek során, amelyek szimbolikus-allegorikus formában vitték tovább a helyszín egy-egy jellegzetességét.

ZOO Veszprém, Kölyökdzsungel, 2009.
1/7
ZOO Veszprém, Kölyökdzsungel, 2009.

De mi azzal a baj, ha egy uniformizált dán importjátszótéren találja magát a gyerek, ahol egy helyes dán műanyag csibe üdvözli? Nos, semmi, csak az ilyen játszótereknek pont a sava-borsa, ha úgy tetszik, a lelke hiányzik. Mennyivel jobb, ha ehelyett egy egységes világot kap a felnőttektől, ami ráadásul még az adott hely identitását is kifejezi - ha a játszótér egy meghatározott lokális tematikára, mondjuk az említett állatkertre, netán egy népmesére vagy egy helyi legendára rímel. Az ilyen környezetben játszó gyerekek újra át- és megélhetik a népmese vagy vers történeteit (pl. Buba éneke játszópark - Hévíz), kipróbálhatják, milyen egy életnagyságú, faragott teknősön lovagolni (beltéri játszóház - Veszprémi Állatkert) vagy csillagokkal díszített falon kapaszkodhatnak fel a Tejúton keresztül a Holdig (Kislőd, Sobri Jóska kalandpark). Fontos nekik az archaikus, szimbolikus mesevilág, és jó, ha lehetőségük nyílik elmerülni benne. Egy tematikailag egységes térben önkéntelenül is szerepjátékba kezdenek, és a maguk játékában játsszák végig a teljes mesét. Fontos ez, hiszen mesékkel élik meg az első narratív élményeiket - ha pedig ezt aktívan, résztvevően tehetik, az még inspirálóbban hat rájuk! Erre pedig a dán csibés importjátszótér csak korlátozottan ad lehetőséget, szemben az Ilona-malom egyedi világaival. És még valami: a tematikus tér a magányos lapátforgatás vagy csúszdázás helyett közös játékra inspirál. Aki már látott tévéhez vagy számítógéphez tapadt gyereket, az tudja, mekkora jelentősége van ennek.

Nem beszélve arról, hogy a kapolcsi tervezők mindig közösségi terekben gondolkodnak; nemcsak olyankor, ha játszóteret terveznek, hanem olyankor is, ha másik fő tevékenységükről, a fűzépítményekről van szó. 2003 óta fűzfavesszőkből alakítanak ki élő közösségi tereket - és ezzel már a land art, a fenntartható építészet és tájépítészet határterületére érkeztünk. Organikus, élő alagút Ajkán, padfülkék, lombsátrak a balatoni strandokon, fűzalagút és fűzlabirintus Balatonbogláron vagy ponty formájú fűzárnyékoló a már említett Kislődön – egy ősi építési módot hoztak vissza a lehető legkreatívabb formában. Ráadásul a kivitelezés gyakran közösségi építkezésben, csapatmunkában, ha úgy tetszik, kalákában zajlik.

ZOO Jászberény, Gibbolyongó, 2012.
6/7
ZOO Jászberény, Gibbolyongó, 2012.

Végül pedig ejtsünk szót arról, hogy az Ilona-malom egyedi munkái nemcsak organikusak, hanem a legeredetibb fenntarthatósági szempontoknak is megfelelnek: helyi anyagokból – a fűz mellett a nagyon időtálló akácrönkkel – dolgoznak helyi mesterekkel. Az itt jelenlévő tájépítő-tervezők, Pikó Viola és Takács Edvárd mellett a csapatban asztalos, ács, erdész és nem utolsósorban két szobrászművész, Gerstenkorn Román és Kotormán László is helyet kapott. De az ő méltatásuk már csak egy újabb ötperces blokkba férne bele.

Vincze Barbara
elhangzott az Év Tájépítésze 2014 gálán, 2014. április 24-én.

 

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Egy hely – A vizsolyi szeráf

2021.12.09. 13:25
00:06:38

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

Egy hely – a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum

2021.12.09. 13:22
00:06:40

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk