Közélet, hírek

A kertségek és a kertművelés szerepe és jövője I.

1/10

Kertészkedő szerzetesek a középkorban, Francia Nemzeti Könyvtár, Párizs

?>
Kertészkedő szerzetesek a középkorban, Francia Nemzeti Könyvtár, Párizs
?>
Villandry reneszánsz stílusú zöldségeskertje
?>
Kertművelő munkáscsalád 1905 körül. A londoni Kerttörténeti Múzeum archivuma
?>
Hölgyek kertészeti oktatása az I. világháború idején, A londoni Kerttörténeti Múzeum archivuma
?>
Hagyományos kiskertek Lengyelországban
?>
?>
Konyhakertek lakóterületi zöldövezetben
?>
Párizsi közparkban létesített "iskolakert"
?>
?>
1/10

Kertészkedő szerzetesek a középkorban, Francia Nemzeti Könyvtár, Párizs

A kertségek és a kertművelés szerepe és jövője I.
Közélet, hírek

A kertségek és a kertművelés szerepe és jövője I.

2003.07.07. 22:00

A kutatás célja a kertségek kialakulásának, megőrzésének és fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata.

A Szent István Egyetem Területi Tervezési Tanszékén folytatott kutatás célja a kertségek kialakulásának, megőrzésének és fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata a regionális, táji, településszerkezeti adottságok figyelembe vételével.

1. KERTSÉGEK ÉS KERTMŰVELŐK EURÓPÁBAN
Az önellátás célját szolgáló haszonkertek Európa szerte régi hagyományokra tekintenek vissza. A kertek többnyire a települések határában, a városfalakon kivül helyezkedtek el, de a kolostorok falain belül is kertészkedtek, haszonnövényeink nagy része szerzeteseknek köszönhető. A királyi, földesúri birtokokon is fontos szerepe volt a zöldség és gyümölcstermesztésnek, amire frappáns példa XIV. Lajos versailles-i konyhakertje, vagy a Loire-menti Villandry dekoratív zöldségeskertje.

Kertészkedő szerzetesek a középkorban, Francia Nemzeti Könyvtár, Párizs
1/10
Kertészkedő szerzetesek a középkorban, Francia Nemzeti Könyvtár, Párizs

Villandry reneszánsz stílusú zöldségeskertje
2/10
Villandry reneszánsz stílusú zöldségeskertje

 

Munkáskertek térhódítása
A hagyományos vidéki kertek mellett az ipari forradalommal újabb kertművelési formák jelennek meg. Európában először Angliában, majd a 19-20. század során a kontinens iparosodó, városiasodó országaiban egyre növekszik a földtől, a rurális életmódtól elszakadt, nehéz, egészségtelen körülmények között élő munkások száma. Rossz életkörülményeik kompenzálására terjednek el a városok, ipari települések körül a kiskert együttesek. Bár nevük, jellegük országonként változó, rendeltetésük tulajdonképpen ugyanaz: a természetközelibb, egészségesebb életmód biztositása a szegény, kisjövedelmű családok számára. Európa szerte megerősödik a kert mozgalom, számos kertegyesület jön létre. A városi tanácsok, szakszervezetek kezdeményezésére egyre több területet adnak művelésbe, ahol az üzemek dolgozói, a kishivatalnokok számára lehetőség nyílik a konyhára való megtermelésére, a szabadban, jó levegőn való tevékenykedésre és nem utolsó sorban szociális kapcsolatok teremtésére.

 

Kertművelő munkáscsalád 1905 körül. A londoni Kerttörténeti Múzeum archivuma
3/10
Kertművelő munkáscsalád 1905 körül. A londoni Kerttörténeti Múzeum archivuma

Hölgyek kertészeti oktatása az I. világháború idején, A londoni Kerttörténeti Múzeum archivuma
4/10
Hölgyek kertészeti oktatása az I. világháború idején, A londoni Kerttörténeti Múzeum archivuma

 

Kertművelés a világháborúk idején
A két világháború időszakában a nélkülözések következtében fontos szerepet kap a kertművelés, különösen a rossz ellátás miatt leginkább súlytott nagyvárosok esetében, ahol e nehéz időkben igyekeznek minden talpalattnyi földet, felhagyott területet megművelni. A kertészkedés elsősorban a városi lakosságot érdekli, mindazokat, akiknek nincsen vidéki birtoka, falun élő családja. Ebben az időben gyakori, hogy a parkokat, díszkerteket, sőt a közkertek egy részét is művelésbe fogják.

Kertművelés a 20. század második felében
A második világháború után a gazdasági élet fellendülésével a szükségkertek nagyrésze megszűnik. Lakótelepek, lakóparkok, családi házas övezetek, kereskedelmi központok foglalják el a kiskert együttesek helyét, különösen ha nincs igény ezeknek, mint zöld övezeteknek a megőrzésére. A kertövezetek felszámolását előremozdítja az is, hogy gyakran a politikusok és a tervezők szemében a családi kertek rendezetlen, diszharmonikus bódételepként szerepelnek.

 

Hagyományos kiskertek Lengyelországban
5/10
Hagyományos kiskertek Lengyelországban

6/10

Konyhakertek lakóterületi zöldövezetben
7/10
Konyhakertek lakóterületi zöldövezetben

 

A gazdasági válság, a zöldmozgalom hatására az utóbbi években ismét megfigyelhető a kiskertek iránti érdeklődés fellendülése. A kertek a városi ember számára a természetközelibb életmódot jelentik, egyre nagyobb számban létesülnek iskolakertek a gyerekek természet iránti érdeklődésének felkeltése, a szabad levegőn való manuális, gyakorlati foglalkoztatása. Felismerik a kertek urbanisztikai szerepét, figyelembe veszik őket a városrendezési, területfejlesztési politikában.

A kertségekre vonatkozó törvények, rendeletek

Ha összevetjük a nyugat-európai országok kertségekre vonatkozó szabályzatait, több közös vonás is megállapítható. A kertegyüttesek javarészt ma is közösségi tulajdonban vannak, a kertművelők rövidebb-hosszabb távra bérlik vagy használatba kapják a kertrészeket. A helyi önkormányzatok a kerthasznosításra hivatott területeket a kertegyesületek rendelkezésére bocsátják, akiknek be kell tartaniuk a működési szabályokban előírt rendelkezéseket, területrendezési előírásokat. Több országban szubvencionálják a kertegyüttesek létesítését, működtetését, különösen ha a kerteknek fontos szerepük van a környezet minőségének, a táj jellegének megőrzésében.

A kiskertek társadalmi jelentősége
E kertek legfőbb érdeme, hogy gazdasági jelentőségükön túl több funkciót is ellátnak. Bár eredetileg a szegény társadalmi rétegek segítése céljából hozták őket létre, ma egyre inkább előtérbe kerül sokrétű - szociális, környezeti, üdülési, egészségügyi, oktatási - szerepük.

Azzal a hiedelemmel ellentétben, hogy a kiskertek korszaka leáldozott, napjainkban egyre jobban érezhető a kertek reneszánsza, egyre többen foglalkoznak a városi környezetben kialakult kertségek jövőjével. Nemcsak urbanisztikai, esztétikai szempontok szerint vizsgálják a kertek létjogosultságát, hanem rámutatnak fontos társadalmi, szociális szerepükre. A kiskertekre leginkább a kedvezőtlen városi közegben, a lakótelepeken, a nagyvárosok perifériáján élők tartanak igényt, akik itt keresik a lehetőséget a természetközeli tevékenységre, pihenésre, egyéni kreativitásra. A kertek továbbra is fontos szerepet játszanak az egyre lazább társadalmi, közösségi kapcsolatok megerősítésében, hiszen a kis méretű parcellák közelebb hozzák az embereket, felélesztik bennük a közösségi szellemet, segítőkészséget. Bár a kertművelők átlag életkora emelkedő tendenciát mutat, egyre több fiatal család, aktív dolgozó talál örömet a kertművelésben.

 

Párizsi közparkban létesített "iskolakert"
8/10
Párizsi közparkban létesített "iskolakert"

9/10

 

A kertek új rendeltetése, jövője
A kertek gazdasági szerepének csökkenése ellenére nem csökken a kertek iránti igény, csupán rendeltetésük, jellegük változik:

  • Vannak országok, ahol továbbra is a helyenként virágokkal is szépített konyhakertek dominálnak.
  • Máshol inkább hétvégi pihenésre, a nyári időszakban való üdülésre használják őket.
  • A nagyobb városok környékén a zöldövezetek részét képezik.
  • Van ahol több kerttipus is létezik funkciójuk, használatuk szerint.
  • Szinte mindenütt tapasztalható a haszonkertek díszkertté alakulása, a hagyományos zöldség és virágágyások, gyümölcsfák mellett megjelennek a gyepfelületek a dísznövények, amelyek kevesebb munkaráforditást igényelnek.

A külföldi vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a kertek történeti fejlődése erős fluktuációt mutat, a kertek maradandósága csak hatályos törvényekkel, szabályozásokkal garantálható. De szükség van ösztönzésre, bizonyos fokú rugalmasságra és amennyiben erre igény mutatkozik új funkciók biztosítására, hogy továbbra is megmaradjon a kertek iránti érdeklődés. Fontos, hogy közvetlen használóikon kívül a lakosság, a hatóságok elismerjék a kiskert együttesek sokoldalú szerepét, kultúrális, szociális, gazdasági, környezeti és nem utolsó sorban közösségformáló értékét.

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk