Közélet, hírek

A kertségek és a kertművelés szerepe és jövője III.

1/10

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/10

A kertségek és a kertművelés szerepe és jövője III.
Közélet, hírek

A kertségek és a kertművelés szerepe és jövője III.

2003.07.09. 22:00

Zártkertek üdülő- és lakóövezetté fejlődése

3. ZÁRTKERTEK ÜDÜLŐ- ÉS LAKÓÖVEZETTÉ FEJLŐDÉSE

Zártkertek kialakítása, a zártkert rendezés
A zártkert fogalom 1955-59 között jelent meg a magyar kormányrendeletekben, amikor a kertszerűen művelt kisparcellás területeket különválasztották a nagyüzemi területektől, tudatos kialakításuk azonban csak később az 1967. évi IV. törvény és végrehajtási utasításai alapján kezdődött. A zártkert, melyet a törvény "a község külterületének - nagyüzemileg nem művelhető - elkülönített része"-ként definiált gyorsan elterjedt a tervezői- és köztudatban.    

 

1/10

2/10

 

 

Zártkertek kialakítása, a zártkert rendezés tulajdonképpen kompenzációs folyamat volt, mellyel az államosítás és kezdődő téeszesítés által előidézett tulajdonosi és termesztési bizonytalanságot kívánta az állam felszámolni, hiszen a zártkertekben a magántulajdon, személyi földtulajdon és földhasználat állandósulhatott. A gyakorlatban azonban rendkívül sokféle terület kapott zártkert besorolást. A dombvidékeken túlnyomórészt régi szőlőhegyeket, gyümölcsösöket vontak zártkertekbe. Az iparvidékeken sokszor meddőhányókat vagy felhagyott bányatavak környékét, nagyvárosi agglomerációkban település közeli hegyoldalakat, az Alföldön a régi kenderföldeket és hatalmas szántókat, nem feltétlenül a rossz termőhelyi adottságú területeket.

A zártkertek közel 40 éves életútjuk alatt rendkívül nagymértékben differenciálódtak, funkcióik átalakultak. A folyamat tükörképe a zártkertekben megjelenő rendkívül heterogén épületállomány a leállított lakókocsitól, a szerszámoskamrákon, bódékon át az állandó kinttartózkodásra is alkalmas hétvégi házakig. A zártkertek fejlődését a szabályozás csak nehezen tudta követni általában alapterületi korlátozások megfogalmazásával, de ezek alól a tulajdonosok megpróbáltak kibújni úgy, hogy vagy felfelé- vagy a föld szintje alatt növelték építményeik területét. Az utóbbi években az általunk vizsgált zártkertek legtöbbjében kristályosodtak a funkciók, az országos összkép azonban továbbra is kaotikus maradt.
    

3/10

4/10

5/10

 

 

Szabályozás, statisztikák
Az 1994. évi LV. Termőföldről szóló törvény értelmében megszűnt a zártkert, mint területfelhasználási kategória; a kategória megszűnt ugyan, de a probléma megmaradt. A zártkerti területeknek külterületi számozást kellett volna kapnia, de a rendkívül felaprózott zártkerti földrészletek átvezetésére a földhivatalok többségében nem volt kapacitás. A korábbi évekhez képest (1981-2001) a zártkerti területek csökkenése a statisztikai adatok alapján Pest, Hajdú Bihar, Zala megyékben jelentős (>3%). Ennek oka lehet egyrészről a zártkerti földrészletek külterületté való átvezetése másrészről az általában belterületté való átminősítés, de a kettő arányát csak településrendezési tervek összesítése után lehetne becsülni.

Az építési szabályozás az ingatlannyilvántartással szemben 5 év szünet után 2002 óta ismét külön kategóriaként tartja nyilván a kertes mezőgazdasági területeket. Az ország területén ma kb. 200 000 ha nagyságú az egykori zártkertes terület, ahol továbbra is a szántó-szőlő-kert vagyis egy vegyes területhasználat dominál.    

 

6/10

7/10

 

 

A zártkertek fejlődése
A zártkertekben az utóbbi 3 évtizedben lezajlott területfelhasználási változások hátterében elsősorban külső, társadalmi, gazdasági okokat kell keresnünk. A zártkertek végeredményben egy korszak lenyomatainak tekinthetőek, ahol ezt az egyedüli pénzbefektetési lehetőséget és a közlekedés fejlődését kihasználva a helyi tájban megjelenhettek az idegen művelési ágak, új tulajdonosok. A nagyon komoly területi aprózódás és elszigetelődés, a tulajdonosréteg felhígulása, a nem kellő mélységű szabályozás hiányában a zártkertek az úgymond önmegvalósítás színterei lettek és sok helyen jelentős tájrombolás következett be. A gazdasági körülmények javulása folytán (1965-80-es évek) a magas helyzeti potenciállal rendelkező területek először elbódésodtak, majd nyaraló- és lakóépületekkel épültek be, túlfejlődtek; az infrastruktúra vonalaktól, településektől távolabb eső zártkertek pedig parlagon maradtak.

A helyi tulajdonosréteg legtöbbször biztosította a hagyományos növénykultúrák, művelésmódok továbbélését, ezzel szemben a távolabbról érkezők az üdülést preferálták, a városi életkörülmények romlása és a gazdasági helyzet javulásának egybeesése pedig ezt egészen napjainkig erősítette. Ma már a megszerezhető magántulajdon gyakorlatilag korlátlan nagysága, az életszínvonal további növekedése, a határok megnyílásával a külföldön való üdülés népszerűsége következtében a zártkertek elveszítették egykori szerepüket.

A tervezők már a 70-as évek végén felhívták a figyelmet a zártkertekben a mezőgazdasági termelő funkció visszaesésére és az üdülőfunkció erősödésére, mely különösen az üdülőkörzetekben zajlott gyorsan le (Balatonfelvidék, Dunakanyar, stb.) A művelés visszaszorulása továbbra is országos tendencia, ami a kiemelt termőhelyi adottságokkal rendelkező területeken történelmi szőlőhegyeink, híres termőtájak jelent értékvesztést. Az utóbbi 15 év gyümölcseként értékelhető, hogy a zártkertekben az üdülőfunkció mellett megjelent a lakófunkció is.

 

8/10

9/10

 

    

Következtetések, javaslatok
A korábbi évtizedek rossz tapasztalataiból okulva, akár az üdülő-, akár a lakófunkció elismerése egy-egy területen nem feltétlenül a minőségi területek további aprózódását idézi elő, hiszen az építési engedélyek megadását inkább a minimális beépíthető terület nagyságának emeléséhez és a művelési ágak megőrzéséhez kell kötni (Pl. Balatonfelvidék településeire készült rendezési tervek). Adott termőterületeken preferált művelési ágak és mezőgazdasági termelés biztosítása egyébként is csak ott lehetséges, ahol ennek a gazdasági feltételrendszere is adott vagy megteremthető.

Az egykori zártkertek megnyugtató rendezése során jónak és szükségesnek tartjuk az egyes zártkerti területeken belüli differenciálást (Sopron - Virágvölgy, Csepreg, Szeged - Marostő, Baktó) és célzott, a fejlesztési elképzelésekhez alkalmazkodó előírások kidolgozását. A probléma több évtizedes megléte ellenére csak nagyon kevés példaértékű differenciált rendezési terv, tervjavaslat, vizsgálat született a zártkertekre, de ezek tapasztalatait más területeken is hasznosítani kell.

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk