Megjelent a XII. kerületi Turul-szobrot műemlékké nyilvánító rendelettervezet

„Nemzeti emléknek minősülő műemlékké" nyilvánítaná Lázár János építési és közlekedési miniszter a hegyvidéki turulszobrot, valamit több más szobrot és épületet, többek között a miskolctapolcai barlangfürdő kagyló-medencéjét.

Mint korábban megírtuk a Lázár János már tavaly októberben ideiglenes védelmet adott a 2005-ben felállított és rengeteg vitát kiváltó XII. kerületi szobornak, mely eredetileg a második világháború áldozatainak hivatott emléket állítani, de sokak szerint a nyilasterrort képviseli. A kormány oldalán most megjelent a műemlékké nyilvánításról szóló rendelettervezet is, melyben további tíz helyszín nemzeti emléknek minősülő műemléki védettségének elrendelését, két műemléki védettség részleges megszüntetését, egy műemléki védettség teljes megszüntetését, valamint két esetben a védelem módosítását tartalmazza.

Műemlékké nyilvánítanák:

• Budapest I. kerület, Kapucinus utca 18. szám alatti lakóépületet. Műemléki értékei:

a) az épület városképi elhelyezkedése, várostörténeti jelentősége, jellegadó beépítési módja, tömege, történeti épületszerkezetei, 
b) utcai homlokzatának íves hajlása és ablak-fal arányai, 
c) feltételezhető középkori falszakaszai, valamint 
d) földszintjének 17-18. századi csehboltozatos terei és az első emeleti 19. századi ráépítés.

• Budapest VIII. kerület, Rigó utca 3. szám alatti irodaházat. Műemléki értékei:

a) településképi szerepe, beépítés módja, tömegalakítása, valamint 
b) utcai főhomlokzata és megmaradt oldalhomlokzatai, azok tagolása, architektonikus képzése, díszítése.

• Budapest X. kerület, Kozma utca 8-10. alatti ingatlan nyugati határán álló bejárati épületegyüttes három épületét, valamint az építmények között, a keleti és nyugati falsíkok meghosszabbításával lehatárolt területet. Műemléki értékei:

a) történeti, településképi és utcaképi megjelenés, 
b) a három épület tömegformája és homlokzatai, 
c) a két kocsibejáró és a négy gyalogbejáró kovácsoltvas kapui, 
d) a három épület főhomlokzatának képzőművészeti alkotásai: Atyaisten szobra, Krisztus sírba tétele, Krisztus feltámadása mozaikok, 
e) a három épület eredeti nyílászárói, valamint 
f) a két lakóépület lépcsőháza, annak padlóburkolatai és a torony csigalépcsője.

• Budapest XII. kerület, belterület 7712 helyrajzi számú ingatlanon álló Turul szobrot.
• Füzér, Petőfi Sándor utca, Köztemető területén található, belterület 84/2/A helyrajzi számú ingatlanon álló ravatalozót. Műemléki értékei:

a) elhelyezkedése, beépítési módja, 
b) tömegformája, 
c) anyaghasználata és 
d) felületképzése.

• Miskolc, Pazár István sétány 1. szám alatti kagyló-medencét és az azt lefedő héjszerkezetet. Műemléki értékei:

a) a vasbeton héjszerkezet tájképi szerepe, környezetbe illeszkedése és feltárulása, 
b) a vasbeton héjszerkezet tömegformája, 
c) a vasbeton héjszerkezet szerkezete, műszaki megoldásai, 
d) a vasbeton héjszerkezet anyaghasználata, 
e) a vasbeton héjszerkezet felületképzése, 
f) a kagyló-medence elhelyezkedése, 
g) a kagyló-medence héjszerkezettel való kapcsolata és 
h) a kagyló-medence megformálása.

• Nagylózs belterület 314/2 helyrajzi számú ingatlant és a rajta álló Búsuló Krisztus-szobrot. Műemléki értékei:

a) a szobor elhelyezkedése, tömege, 
b) az 1650-es évszámmal ellátott négyszöghasáb tartóoszlop, 
c) a kőből faragott talplemez és 
d) a kőből faragott Búsuló Krisztus-szobor. 

• Pinnye, külterület 0145/7 helyrajzi számú ingatlanon álló Magyarok Nagyasszonya-szobrot.
• Sarród, külterület 026 helyrajzi számú ingatlanon álló Magyarok Nagyasszonya-szobrot.
• Soltvadkert, Mátyás király utca 6. szám alatti lakóházat. Műemléki értékei:

a) településképi és utcaképi szerepe, beépítési módja, tömege, tetőformája, arányai és tagolása, 
b) a szárazkapus bejárati rész a kapualj fölé kiépített fedélszékkel, 
c) főhomlokzati kialakítása, architektúrája és építéskori nyílászárói, 
d) a belsőben lévő építéskori deszkapadlók, ajtószerkezetek és belső spalettákkal ellátott ablakszerkezetek, valamint 
e) a pince dongaboltozatos és borított deszkafödémes lefedése.

• Szolnok, Tabán utca 24. szám alatti népi lakóépületet. Műemléki értékei:

a) elhelyezkedése, beépítési módja, 
b) tömegformája, 
c) alaprajzi rendszere és 
d) történeti épületszerkezetei.

A következő helyszínek műemléki védettségét megszüntetnék: 

• Budapest XIX. kerület, Nádasdy utca 28. szám alatti lakóház, tekintettel arra, hogy a műemlékké nyilvánítás céljának nem felel meg.
• Debrecen, Böszörményi út 1. szám alatti Hortobágy szélmalom telekalakítás után kialakult ingatlanai közül a Debrecen, belterület 20120/1 és 20120/3 helyrajzi számú ingatlanok, tekintettel arra, hogy telekalakítás következtében az ingatlanokon védett érték nem található.
• Székesfehérvár, Sörház tér 1. szám alatti Vízimalom és serfőző telekalakítás után kialakult ingatlanai közül a Székesfehérvár, belterület 4255/6 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét, tekintettel arra, hogy telekalakítás következtében az ingatlanon védett érték nem található.

A következő helyszínek műemléki védettségét módósítanák:

• Budapest XI. kerület Kertészeti Tanintézet arborétuma műemléki védettségét történeti kertnek minősülő műemléki sajátos helyszínre módosítanák.
• A Süttő, Vásártér 19. szám alatti Királykút 16066 azonosító számon nyilvántartott műemléket áthelyezték Esztergomba, a Szent István térre, műemléki védettsége ennek megfelelően módosulna. A klasszicista stílusú Királykút nevesített műemléki értékei: 

a) településképi szerepe, 
b) architektonikus elemei, 
c) kútszerkezetének részei és 
d) anyaga, felületképzése.