Fenntarthatóság

A kibocsátásmentes lakások jelenthetik a valódi rezsicsökkentést

1/2

Fazekas Dóra – Cambridge Econometrics

Hirdetés
?>
Fazekas Dóra – Cambridge Econometrics
?>
Forrás: unsplash
1/2

Fazekas Dóra – Cambridge Econometrics

A kibocsátásmentes lakások jelenthetik a valódi rezsicsökkentést
Fenntarthatóság

A kibocsátásmentes lakások jelenthetik a valódi rezsicsökkentést

2022.08.09. 15:26

Cikkinfó

A Fenntarthatóság rovatot támogatja az 

Földrajzi hely:
Magyarország

Cég, szervezet:
Cambridge Econometrics

Címkék:
energiahatékonyság, fenntarthatóság

Vélemények:
1

Egyértelmű társadalmi, gazdasági és környezeti előnyöket jelent, ha 2050-re Európa áttér a kibocsátásmentes lakások építésére – állapítja meg a Cambridge Econometrics új tanulmánya. Ez nemcsak a lakástulajdonosok fűtési költségeit csökkenti, de jelentős haszonnal jár az ukrajnai háború által súlyosan érintett európai gazdaságok – így a magyar – számára is. A kutatócég arra is felhívta a figyelmet: a megújuló energia akkor lesz olcsóbb, mint a fosszilis, ha széles körben elterjed, amihez viszont állami támogatás szükséges.

A European Climate Foundation megbízásából a Cambridge Econometrics által elvégzett kutatás szerint az energiahatékonysági intézkedések hosszú távon – az energiafüggőség csökkenésétől kezdve a lakosság fűtési költségeinek mérséklésén keresztül a GDP növekedéséig – nemcsak Európában, de Magyarországon is több szempontból is számos kedvező hatással járnának.

A fűtési technológiák megváltoztatása csökkenti a fosszilis tüzelőanyagok iránti keresletet, így Európa minimalizálhatja függőségét a blokkon kívüli – különösen az Oroszországból származó – nyersanyagoktól, elsősorban a gáztól. A gázimport csökkentése révén javul az európai országok kereskedelmi mérlege, hiszen a villamos energia iránti keresletnövekedés szinte teljes egészében Európán belül jelentkezik. Az energetikai felújítások arányának növelésével és a hőellátás villamosításával Európa 2030-ig 15 milliárd euróval, 2050-ig pedig 43 milliárd euróval csökkenthetné a gázimportra fordított éves kiadásait.

Az európai lakóépület-építési ágazatban az áttérés a szén-dioxid-mentes működésre a felújítások révén növeli a gazdasági teljesítményt és a foglalkoztatást, ami különösen fontos tényező az ukrajnai háború által negatívan érintett európai gazdaságok számára. Az átállás 2030-2050 között önmagában 0,7-1%-kal növelhetné a GDP-t Európában. A munkahelyek száma 2050-ig mintegy 1,2 millióval növekedne, elsősorban az építőiparban és az energiaszektorban – az épületállomány felújításához és a fűtés hőszivattyús villamosításához kapcsolódóan –, ami további 0,5%-kal növelné a GDP-t.

"A fogyasztók és a lakástulajdonosok számára az átállás egyértelmű előnye a fűtésre fordított kiadások csökkenése, ami a jelenlegi magas energiaárak miatt különösen fontos" – mondja Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics budapesti irodájának ügyvezető igazgatója. – "A hőszivattyú és a napkollektoros hőtermelés versenyképesen kiépíthető, hiszen a beruházás csökkenti az energiára fordított költségeket. A megújuló energia csak addig drágább, mint a fosszilis, amíg elegendően nem kezdik el használni. A széles körű elterjedéshez viszont állami támogatás szükséges."

Az átalakítás hozzájárul a nettó nulla kibocsátású lakossági fűtéshez, ami az egész kontinensen javítaná a városok levegőminőségét. Emellett segít elérni a globális kibocsátáscsökkentési célokat is, ami kulcsfontosságú lehet abban, hogy 2050-re Európa lehessen az első klímasemleges kontinens.

Jelenleg az EU energiafogyasztásának 40%-áért az épületek felelősek – és ez a szám azonnali intézkedések nélkül valószínűleg tovább fog nőni –, a végső energiafogyasztásból a háztartások részesedése pedig 28%. Magyarországon ez 2020-ban 34 százalék volt, azaz az európai lakóingatlanállomány átlagosan korszerűbb, mint a magyar. Az utóbbi harminc évben a felújítási ráta éves értéke itthon mindössze egyszer haladta meg az 1 százalékot, az elmúlt tíz évben pedig a fél százalékot is csak egyszer érte el – a korszerűsítés mellett ez önmagában is indokolja a felújításokat.

"Eredményeink is alátámasztják, hogy a legjobb megközelítés az energiafogyasztás csökkenéséhez vezető hatékonyságnövelés" – teszi hozzá Fazekas Dóra. – "A döntéshozóknak egyszerre kell az ellátásbiztonság, a klímavédelem és a megfizethető energiafogyasztás szempontjaira is gondolni. Most az egyik legfontosabb feladat az átmenethez szükséges szakpolitikák kidolgozása lenne, és ez különösen igaz a több területen is hasznot jelentő, kedvezőtlen hatásokkal nem járó lépésekre. Az uniós és a magyar lakóépületállomány energiahatékonyságának javítása éppen ilyen."

Forrás: sajtóközlemény

Szerk.: Hulesch Máté

Vélemények (1)
Hartmann György Sándor
2022.08.19.
14:49

De éppen most módosították az épületekről szóló energiatanúsításról szóló rendeletet, 2024 évre tolták ki a közel 0 energiafelhasználási épületek építésének a határidejét. Két dolgot nem tudok: 1. hogy ezt a sok - de egyébként pofátlanul sok pénzt elkérő - ingatlanfejlesztők kérték-e, 2. ez már az új kurzus előszele?

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

KÁLI SZOBROK // Egy hely

2022.09.02. 14:53
00:04:59

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Nézőpontok/Történet

LÖVŐHÁZ UTCA // Egy hely + Építészfórum

2022.09.02. 14:51
00:09:05

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk