A közösség helye – Az új zsámbéki piac

A Zárdakert az egyik legfontosabb eleme Zsámbék emlékezetének, személyes történeteinek, identitásának. A keddi és pénteki piacok a közösség legfontosabb találkozási helyei. Az új “piac" ezzel a két fontos elemmel dolgozik, hogy a megteremtődjön a közösség helye. A város érdekes fejlődési határon egyensúlyoz, Budapest közelsége és saját története közötti izgalmas feszültség határozza meg a jövőjét. Az épület egy fontos lépés a városi közösség helyének megtalálásában. Az Intramuros munkáját Alföldi György mutatja be.

Zsámbékon az építészek és a helyiek biztos igazodási pontja a premontrei templom(rom). Építészek generációinak, különösen az én korosztályomnak pedig azért, mert Guzsik Tamás (1) ezen a templomon keresztül szerettette meg velünk a magyar építészettörténetet. A helyiek számára állandó különleges erővel és kisugárzással bíró hely, a város felett őrködő, a Nyakas-hegy déli lejtőjén álló műemlék. 1763-ban döntötte le a templomot a földrengés, azóta építész-, művészettörténész- és restaurátor-generációk gondolkoznak a múltjáról és a jövőjéről. A templomot a helyiek Öregtemplomnak hívják. Nem múlt időben és nem jövő időben hivatkoznak rá, hanem jelen időben úgy, mint a kisváros nagy tapasztalatú, állandóan jelenlévő, szinte kortalan tagjára.

Óriási felelősség van a kezünkben, a jelen kor embereinek – város, kormány, premontreiek, építészek, városlakók –, hogy az örömteli pénzügyi forrásokat felhasználva, az életveszélyes helyzeteket megjavítva, hogyan tudjuk ezt a szellemet megőrizni. Napjaink újjáépítési láza sokszor leegyszerűsíti a képet, nem számol az eltelt idővel, az emberek, a városok sokszínű közös emlékezetével, kapcsolódó történeteivel. Az Öregtemplom mára ismét szent hely, a premontreiek birtokba vették.

Zsámbék fejlődését, változásait is, mint szinte minden magyar hasonló fekvésű település sorsát, a különféle korszakok határozták meg benne Budapest erőteljes növekedésével. 2015-ben egy, a közösség szerepét értő, a közösség bevonása iránt elkötelezett városvezetés – képviselő-testület, polgármester, főépítész – elindított egy többéves akciót azt keresve, hogy merre haladjon a város. Ennek első lépcsőjeként a város jövőjét célzó közösségi tervezési akció keretei között ismerkedtem meg én is a városiakkal. Többszöri egyeztetés után találtunk rá a megfelelő helyre és időpontra, amikor a város megnyílik a párbeszédre. A beszélgetések után egyértelmű lett számunkra, hogy ez a hely a közösség helye, hiszen szinte minden zsámbéki az Öregtemplom mellett a Zárdakertről és a piacról mesélt.

A Fő tér - Akadémia utca együttese sok ötletet és gondolatot hozott elő. A 365 napból közel 100 a „piacnap" (mert kedden és pénteken is van piac). Ezeken a napokon túlzsúfolt és zsongó a hangulat, más napokon pedig szinte üres, pár bolt, intézmény szegélyezi csak. Tavasztól őszig még a megálló turistabuszokból érkezők is végigsétálnak az utcán egyszer-egyszer. Felvetődött, hogy városi intézmények idehelyezése javíthatná az utca központi funkcióját, de az e-önkormányzás, e-levelezés előretörésével csökkent a szóba jöhető intézmények esélye. Akár itt, akár a Fő téren a határoló házak vállalkozói, kereskedelmi, szolgáltatói funkciói nehezen élnek meg, mint más városokban a COVID után, az 5000 lakosú városka nehezen hozza össze azt a vásárlói forgalmat, amely eltartja ezeket az üzleteket.

Most a cikk írásakor, azt hiszem, hogy a város egy nagyon keskeny mezsgyén egyensúlyozva jó döntéseket hoz(ott). A Fő tér „ünneplő ruhában" működik, továbbra is megtartva forgalmi szerepét. A buszmegálló az Etyeki utcába elmozdítva szolidan szolgálja a várost és a közlekedést. Látszik, hogy a csak szimbolikus funkciójú városközpont az említett kereskedelmi zsongás nélkül félkarú óriásként teljesít további fejlődési kérdéseket felvetve. A Budapest által vezérelt fejlődés – kitéve az agglomerációs változásoknak, a szuburbanizáció-reurbanizáció változó korszakainak – időről időre felveti a méret kérdését. Mekkora város tud eltartani egy belvárost? Hiszen a népességváltozás Budapest közelsége miatt nő, illetve csökken állandóan. A 2015-ös és a 2017-es közösségi tervezés is azt erősítette meg, hogy a város számára a legtöbb nyereséggel a hagyományokból fakadó helyek “újratervezése" jár.

Az Öregtemplom mellett a Zárdakert kiemelt helyszíne a városi emlékezetnek. A Zárdakert az Akadémia utca csuklópontjában helyezkedik el, a hegyre tartók számára itt tárul fel egyszerre a volt Zichy Kastély – ma Premontrei Iskolaegyüttes –, az Öregtemplom és a sorsát váró Zichy tér. A Zárdakert nyugalmát érintetlenül őrzi egy kőfal az Akadémia utca felől. A közösségi tervezés idején a Zárdakert szomszédságában egy, a piac ideiglenes forgalmának teret adó leromlott állagú földszintes épület állt, amely sem a térhatároló szerepének, sem a piac támogató funkciójának nem tudott eleget tenni. Az Önkormányzat a közösségi tervezésen kapott felhatalmazással használta fel a pályázaton nyert forrást a hely fejlesztésére. A tervezés és a városi egyeztetések során kiderült, hogy a forrás csak az első lépés megtételére elegendő. Óriási, az építészek számára bizonyára jól ismert dilemma került elő: vagy egy valamennyi igényt kielégítő épület terve szülessen meg úgy, hogy nem tudni, mikor épülhet meg, vagy egy önmagában is érvényes épületé, amely megteremti a kereteket a további fejlődéshez. A döntés ez utóbbi mellett született meg.

A telek elhelyezkedésének legfontosabb pontját ragadták meg a tervezők a határhelyzetet értelmezve a Zárdakert és az Akadémia utca sarkán jelölve ki az építés helyét és nyitottan hagyva a telek egészét. A kompozíció a Zárdakert Akadémia utca felöli műemlékileg védett, évszázados kőfalát folytatta az új beépítéssel és csak egy helyen, a kulcsponton emelve azt meg egy a Zichy térre nyitott bemutató terem számára.

Az épület a bemutató terem mellett a piac üzemeltetéshez szükséges helyiségeket tartalmazza, de legfontosabb célja a Zárdakerttel való kapcsolat megteremtése. A telekhatárt adó épület átlátásokkal, zárt és fedett-nyitott terekkel kapcsolja össze a két kertet, lapos tetős kialakítása is ezt a tervezői szándékot erősíti. A szándék világos: a két kert között úgy teremteni meg a kapcsolatot, hogy közben különféle hasznos funkciók kapjanak helyet. A piac tere több ponton, több fajta módon szűrődik át a Zárdakertbe, az épület ablakai is helyenként mint “fotókeretek" jelölnek ki fontos látványokat a Zichy kastély vagy az Öregtemplom felé. Ezekből a gesztusokból jól olvasható a közvetlen környezetével párbeszédet folytatni akaró illeszkedés.

Az épület kompozíciója két oldalról teszi rendbe a telek beépítési helyzetét nyitva hagyva, sőt elősegítve a tovább építést. Azt gondolom, hogy ez az építészeti indítás a maga vállalásaival kijelöli a következő lépések irányát. A következő fázis rendezheti az udvar jelen pillanatban még vázlatos kialakítását és a kiszolgáló helyiségek helyzetét. Ha létrejön az Akadémia utcára nyitott tér, valódi piactér alakul ki a leendő Zichy térrel szemben és megteremtődik az iskola és a kereskedelmi egység felé a tér zárása is.

Az elkészült épület erős felvetéssel kezdte meg a helyteremtést Zsámbék számára. Pontos mozdulatokkal indította meg a Zárdakert és az Akadémia utca találkozásánál a közösség helyének kialakítását.

Alföldi György

Szerk.: Paár Eszter