A Magyar Urbanisztikai Társaság Nyilatkozata a települési tervezési rendszer átalakításának irányairól

A Magyar Országgyűlés 2021. évi XXXIX. törvény[1] elfogadásával (V.10.) módosította az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényt. A MUT elnöksége az elindult változások értékeléséhez véleménynyilvánításra kérte tagságát, a jogalkotói szándékok megértése érdekében pedig konzultált az Építészeti, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkársággal. A tervezési rendszer átalakításával kapcsolatban a MUT elnöksége az alábbiakban adja közre álláspontját.

A Magyar Országgyűlés 2021. évi XXXIX. törvény^[1] elfogadásával (V.10.) módosította az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényt, amely változtatás a hazai települési tervek rendszerének átalakítását jelzi. A Magyar Urbanisztikai Társaság, mint az urbanisztika – ezen belül a települési tervezés és fejlesztés – 1966 óta működő országos szakmai szervezete, alapítása óta legfőbb küldetésének tartja az eredményes és sikeres területi és településtervezési és fejlesztési gyakorlat előmozdítását, amelynek alapvető kereteit a terveket meghatározó jogszabályok alkotják. Éppen ezért a Társaság elnöksége az elindult változások értékeléséhez véleménynyilvánításra kérte tagságát, a jogalkotói szándékok megértése érdekében pedig konzultált az Építészeti, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkársággal, amely a részletszabályok előkészítésével kapcsolatban egyeztet társaságunkkal.

A tervezési rendszer átalakításával kapcsolatban a Társaság elnöksége az alábbiakban fogalmazza meg és adja közre álláspontját.

A települési tervezés jogszabályokban meghatározott mai hazai eszközrendszere a rendszerváltozás után alakult ki, azóta egy-egy részterületen bővült (pl. az integrált stratégiák, településarculati eszközök megjelenésével), változott. Ugyanakkor a települések életének és fejlődésének társadalmi, gazdasági és közpolitikai alapjai turbulens átalakulásban voltak az elmúlt 30 évben. Éppen ezért aktuális és fontos feladatnak tekintjük az eddigi tervi eszközrendszer kiértékelését és felülvizsgálatát.

A törvény módosítása a tervezési eszközrendszer fejlesztésének lehetőségét hordozza, fokozatos átalakításának egyfajta keretet teremt. A törvénymódosítás révén a tervek számának csökkentése egy határozott elmozdulást jelent a változtatás irányába, azonban a tervezési rendszer valóságos átalakítása a további részletszabályok kidolgozásán múlik, illetve azon, hogy az új jogszabályi keretek között milyen tervezési gyakorlatok fognak kialakulni a valóságban, ezt milyen szakmai, finanszírozási és képzési folyamatok fogják támogatni.

Az eddig kirajzolódott szándékokat támogathatónak látjuk, azonban a tervezési eszközrendszer megformálásához kapcsolódó részletszabályok kidolgozásakor, és a gyakorlatot támogató folyamatoknak megreformálásakor az alábbi szempontok érvényesítését kiemelten fontosnak tartjuk:

1. A települési tervezést nem lehet csupán építésügyi eszköznek tekinteni, hanem a társadalmi-gazdaságifejlődést, vagy éppen a fenntarthatóságot elősegítő stratégiai eszköznek kell tekinteni, a gazdaságpolitika, társadalompolitika, környezetvédelem és egyéb közpolitikák helyben alkalmazható integrált eszközének. Éppen ezért olyan tervezési eszközökre van szükség, amelyek képesek e funkciókat befogadni és olyan tervezési folyamatra, amelyben ezek az ágazati ill. funkcionális politikák képesek integrált módon megjelenni. Ennek érdekében is fontosnak tartjuk a ITS^[2]-ek rendszerében már megjelent integrált szemlélet érvényesítését és elmélyítését. Külön is fontos, hogy azokon a településeken, ahol a szegregáció problémája vagy kockázata megjelenik, az antiszegregációs tervek alkalmazása fennmaradjon és erősödjön.

2. A terveknek képesnek kell lenniük az aktuális, globálisan vagy országosan, a társadalom számára jelentkező nagy kihívásokra adandó helyi válaszok megjelenítésére. Ilyen helyi választ is kívánó kihívás a klímaváltozás, a gazdasági versenyképesség követelménye, a demográfiai kihívás, a térségi integrálódás (különösen a határmenti térségekben és a belső perifériákon), a társadalmi problémák, a digitalizáció és technológiai fejlődés stb.

3. Különösen is fontosnak véljük a fenntartható fejlődés helyi szintű támogatását, ezért a természeti környezet, a zöldinfrastruktúra, a klíma rezíliencia és a társadalmi-gazdasági fenntarthatóság elemeinek megjelenítése nélkülözhetetlen a településfejlesztési tervben.

4. Nemzetközi gyakorlatokkal összhangban a formális, jogszabály alapú tervek mellett szükség van az adott célt, tematikát, vagy éppen egy fejlődési kihívást kezelő célzottabb tematikus stratégiákra, tervekre, tervezési folyamatokra. Éppen ezért fontos, hogy a jogszabályban rögzített településfejlesztési terv, településrendezési terv és a kapcsolódó sajátos jogintézmények alkalmasak legyenek e kevésbé formalizált tervi eszközökhöz való kapcsolódásra, vagy hogy a formális települési tervek egyes célzott témái éppen ilyen opcionális jellegű programokban, cselekvési tervekben kerüljenek kibontásra.

5. A tervezés fejlesztési és rendezési eszközeinek szorosabb összhangjára van szükség közös stratégiát szolgálva. Ezért erősíteni szükséges a településrendezési eszköz és a település arculati eszközöknek a célokat kijelölő fejlesztési tervre való épülését. A településfejlesztési tervekben pedig szükség van a fejlesztések térbeli rendszerének és a fejlődés területi kereteinek megjelenítésére is, valódi térbeli tervként, a térbeli struktúra térképi megjelenítésével.

6. A tervezésben és a tervi eszközökben is fokozódó szükség van a gazdasági, társadalmi, földrajzi és környezettudományi összefüggésekre és megközelítésekre, ezért a tervek formálásában és tartalmában is az interdiszciplináris jelleg erősítendő. A tervezési jogosultság jelenlegi rendszere ennek megfelelően felülvizsgálandó, elismerve azokat a szakmai és tudásterületeket, amelyek nélkülözhetetlenek a 21. századi településtervezésben. Ugyanakkor erősíteni szükséges azt, hogy a helyi önkormányzatok a tervezési folyamatot jobban magukénak érezzék, saját urbanisztikai kapacitásokat is kialakítsanak, és opcionálisan dönthessenek arról, hogy mennyire és mire vonnak be külső kapacitásokat tervezési szakmai feladataikba.

7. A településtervezés követendő módszertanának és gyakorlatának reagálnia szükséges a javában zajló adatforradalomra. Szükség van az adatalapú tervezés erősítésére, a tervek digitalizációjára és a települési tervek egységes adattámogatásának további megerősítésére. E területen a Lechner Lajos Tudásközpontnál elindult eddigi figyelemreméltó folyamatok erősítésére, összességében a településeknek az állam által gyűjtött adatokból való még jobb kiszolgálására lenne szükség.

8. A tervezést stratégiai folyamatként szükséges tekinteni, ezért a nyomonkövetés, rendszeres felülvizsgálatok, értékelés révén tervezési ciklusokat kell beépíteni a tervek életébe. Szükséges továbbá országos léptékben is vizsgálni a tervek működését, a reálfolyamatokra gyakorolt hatását, működési tapasztalatait.

9. A településtervezésben szükséges biztosítani a helyi önkormányzatok önállóságát terveik alakításában, valamint tervezési kereteik tartós kiszámíthatóságát. Ugyanakkor a tervkészítési mechanizmusokban lehetőséget és ösztönzést szükséges adni a helyi önkormányzatok adminisztratív területén túlmutató közös tervezésre (horizontális koordináció) és arra, hogy a többszintű kormányzás elvéhez kapcsolódva a magasabb területi szintek (megye, kiemelt térség, országos szint) kooperációjának lehetősége a tervezésben és fejlesztésben is megvalósulhasson (vertikális koordináció). A települések ugyanis rendre olyan kihívásokkal néznek szembe, amelyek hely alapú kezelése is túlmutat a közigazgatási, adminisztratív határokon, mint pl. a klímaváltozás, a környezetfejlesztés igénye, az fenntarthatósági kihívás, a munkaerőpiaci ingázás, a nemzetközi telephelyi verseny, és általában a globalizáció. Fontosnak tartjuk, hogy a városi tervekben megjelenjen a funkcionális várostérségi kitekintés ill. teret kapjon a települési tervek ilyen területi léptékű koordinációja, illetve a vidéki térségekben, a számos területen együttműködő és egymásra utalt kistelepülések esetében lehetőség legyen arra, hogy fejlesztési terveiket közösen, a településcsoport egészére készíthessék el.

10. A tervek készítésének folyamatában a helyi lakosság tájékoztatásán túl, a valós részvételt segítő bevonás lehetőségeit szükséges ösztönözni és bátorítani. Ugyanakkor a jelenleginél szélesebb lehetőséget szükséges biztosítani a gazdasági szereplők transzparens bevonására is, a terveknek egyre inkább képesnek kell lenniük a privát források orientálására.

11. A megújuló tervezési rendszer csak akkor képes eredményesebb településtervezéshez vezetni, ha azt szakmai szemléleti váltás és tudásfejlesztés, kompetencia és kapacitásfejlesztés kíséri, amely a jogszabályi kereteken túlmutatóan segíti elő a tervezési eszközök sikeres gyakorlatba ültetését. Ebben különösen fontos a nemzetközi tapasztalatok és trendek hatékony becsatornázása a hazai szakmai rendszer megújításához, és a tervezési szakma ma még hiányzó nemzetközi kompatibilitásának megteremtése. Kiemelten fontos a települések tapasztalatainak megosztása. Különösen fontos, hogy a településfejlesztéssel-tervezéssel foglalkozó szakmai civil szervezetek bevonásával a tudáscsere megfelelő platformját tudjuk biztosítani az új elvárások teljesítéséhez, amelyhez társaságunk felajánlja segítségét.

12. Az új tervezési rendszert egyes településeken célszerű a jogszabályi kötelezettségnél hamarabb, kísérleti (pilot) jelleggel elsőként bevezetni, és annak tapasztalatait kiértékelni, megvitatni és felhasználni a szabályok gyakorlatba ültetésének folyamatában, szükség esetén az első tapasztalatok alapján a jogszabályok továbbfejlesztésében is.

Meggyőződésünk, hogy amennyiben a jogalkotó figyelembe veszi fenti javaslatainkat, akkor e reform hozzásegít olyan tervezési rendszer kialakításához és fejlesztési gyakorlat terjedéséhez, amely lényegesen hatékonyabban képes ösztönözni a sikeresebb települési és térségi fejlődést, és egyben hozzájárulni a Magyarország előtt álló huszonegyedik századi kihívások megoldásához, miközben a településtervezés-fejlesztés társadalmi hasznossága és megítélése is számottevően erősödni tud.

Budapest, 2021. június 17.

Magyar Urbanisztikai Társaság Elnöksége

[1] 2021. évi XXXIX. törvény a településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról

[2] Integrált településfejlesztési stratégia