„Alapjaiban befolyásolja szakmagyakorlásunkat.” – a BÉK észrevételei a bejelentésről szóló jogszabály változásáról

Január 13-tól lépett hatályba a lakóépületek egyszerű bejelentéséről szóló jogszabály újabb változása és a tervek szerint a jövőben még tovább bővítenék az egyszerű bejelentési eljárásba bevonni kívánt építési tevékenységek körét. A BÉK Szakmafelügyelete ehhez kapcsolódóan összeállított a MÉK részére egy részletes észrevételezést.

„2020. decemberének végén a veszélyhelyzetre való hivatkozással, olyan rendelet látott napvilágot, amely alapjaiban befolyásolja szakmagyakorlásunkat, de megteszünk mindent, hogy egyrészről a MÉK-nek megfelelő szakmai támogatást adjunk a szükséges lépések megtételéhez, másrészt saját tagságunkat tájékoztatni tudjuk az új helyzetről." - fogalmaz a Budapesti Építész Kamara.

A Magyar Építész Kamara közlése szerint a módosítással kapcsolatban, viszont csak az utólagos véleményezés lehetőséget biztosították. A BÉK elsőként reagált a veszélyhelyzet ideje alatt az építkezések egyszerű bejelentéssel történő megvalósíthatóságának kiterjesztéséről szóló rendelet változtatására.

Ehhez fűződően összeállítottak a MÉK részére egy részletes észrevételezést a megjelent jogszabályban rejlő veszélyekről, hibákról, amelyek részben jogi bizonytalanságot vagy egyszerűen komoly szakmagyakorlási anomáliákat eredményezhetnek és anyagilag is hátrányosan érinthetik tagjaikat.

A legfontosabb változásokról a Budapesti Építész Kamara az alábbiakban közölte gondolatait:

„- 1. § (2) „Az Étv. 33/A. § (1) bekezdésében foglalt építési tevékenységek (egyszerű bejelentési kör) a hat lakást meg nem haladó, de legfeljebb 1000 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépület esetében is egyszerű bejelentés alapján végezhetőek."

Az új jogszabály lehetővé teszi, hogy az egyszerű bejelentés tárgykörébe tartozó új lakóépületek és régi lakóépület felújítások során 1000 négyzetméter nettó alapterületi korláttal, legfeljebb 6 lakás építhető, illetve meglévő lakóépület eszerint bővíthető. Ugyanakkor az 1. § (3) bekezdés szerint a jogszabály úgy is értelmezhető, hogy sem a lakásszám, sem az alapterületi korlát felülről nem korlátos. Felhívjuk a Kollégák figyelmét, hogy az ilyen értelmezés sok konfliktust és problémát okozhat az egyszerű bejelentések alapján létrejövő beruházásoknál. A Kamara fel kívánja hívni a döntéshozó figyelmét a jogszabály szövegének értelmezési anomáliáira, javasolva a rendelet szövegkének helyesen értelmezhető módosítását. A rendelet szövegének esetleges, a törvényalkotói szándékot (maximum 1000 m2 - 6 lakás) pontosan követő módosításáig is felhívjuk a szakmagyakorlók figyelmét, hogy addig is gondosan megfogalmazott szerződéssel és tervezői felelősségbiztosítással vállaljanak munkát ezen a téren. 

- 1. § (4) szerint az Étv. 33/A. § (1) bekezdésében foglalt építési tevékenységekhez kapcsolódóan lehet építési engedélyezési eljárást kezdeményezni.

A fenti módosítás lehetővé teszi, hogy az eddig kötelezően egyszerű bejelentési körbe tartozó épületek beruházásainak előkészítése is építési engedélyezési eljárás keretében történjen. Sok építész kívánsága teljesül ezzel, hiszen az egyszerű bejelentés jogi bizonytalanságot okozott a tervező és a megbízó számára egyaránt. A hatósági engedély nélküli egyszerű bejelentés nehezen kiszámítható körülményei - számos későbbi jogi vita forrásaként - bizonytalanságot és a következményektől való aggódást váltottak ki a tervezők és a megbízók körében, és az érintett szomszédok bizalmatlanságát is fokozták. Ugyanakkor a megbízók egy része – egyes fejlesztők túlzott haszonelvűsége miatt is - a jogszabályi keretek átlépésére igyekeznek rávenni a tervezőket. Most a határozott jogi kereteket biztosító engedélyezési eljárás is kezdeményezhető, amire biztatjuk tagjainkat, különösen a fenti változások tükrében. 

- Az 1. § (5) bekezdés szerinti kötelezettség az ÉTDR felületen történő feltöltéssel a kitűzés időpontjának a bejelentése, 5 nappal a kitűzés tervezett időpontja előtt. 

Ezzel kívánja megakadályozni a jogalkotó a kitűzésekből adódó - esetenként szándékos - pontatlanságokat. Ennek hatékonysága - ismerve az építésfelügyelet munkatársainak létszám- és időkorlátait - megkérdőjelezhető. 

- Ugyancsak törvényalkotói szándék az állékonyságot, az életet vagy az egészséget veszélyeztető állapot előidézése miatti szankció szigorítása. Az 1. § (6) bekezdése szerint hatósági figyelmeztetésnek legfeljebb két alkalommal van helye. Ezt követően a hatóság az épület lebontását rendeli el.

- Az 1. § (7) bekezdése szerint a 300 m2-nél nagyobb, de 1000 m2-nél kisebb lakóépületek esetén minden esetben kötelező kiviteli terv készítése, kivéve, ha az építőipari kivitelezési tevékenységet természetes személy saját lakhatása biztosítása céljából folytatja.

Ennek tartalmát 191/2009. (IX. 15.) Kormány rendelet 22. § (2) és (3) bekezdése, és a „Magyar Építész Kamara, Magyar Mérnöki Kamara Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési tervdokumentáció tartalmi követelményei, valamint a tervezői művezetés szabályai" szabályzata tartalmazza, amely letölthető a Magyar Építész Kamara honlapjáról.

- Az 1. § (8) bekezdése szerint a tervezői művezetés továbbra sem kötelező, de a kiviteli tervi tartalom építési helyszíni ellenőrzéséhez a Kamara ezt nyomatékkal javasolja.

Az építkezést a sikeres bejelentést követő 15. napon lehet megkezdeni."

A veszélyhelyzet ideje alatt az építkezések egyszerű bejelentéssel történő megvalósíthatóságának kiterjesztéséről szóló 687/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet a Nemzeti Jogszabálytár oldalán olvasható.