Épületek/Középület

A máriapócsi kegytemplom udvarának és környezetének rendezése

1/17

Máriapócs

?>
Máriapócs
?>
Máriapócsi Bazilika
?>
Máriapócsi Bazilika
?>
Máriapócs, esővédő tető
?>
Máriapócs, esővédő tető
?>
Máriapócs, esővédő tető
?>
Máriapócs, esővédő tető
?>
Máriapócs, oltár alaprajz
?>
Máriapócs, oltár homlokzat
?>
Máriapócs, szabadtéri oltár
?>
Máriapócs, szabadtéri oltár
?>
Máriapócs, zarándok WC
?>
Máriapócs, zarándok WC
?>
Máriapócs, zarándok WC
?>
Máriapócs, zarándok WC
?>
Máriapócs, zarándok WC
?>
1/17

Máriapócs

A máriapócsi kegytemplom udvarának és környezetének rendezése
Épületek/Középület

A máriapócsi kegytemplom udvarának és környezetének rendezése

2009.01.14. 13:03

Máriapócs város és a püspökség meghívásos tervpályázat követően adott megbízást a főtér és a kegytemplom udvarának, közvetlen környezetének rendezésére. A tervekből megvalósult a kegytemplom belső udvarának részleges felújítása: az új szabadtéri oltár és esővédő tetők.építész: Török Ferenc, Fejérdy Péter, Bartók István és Benárd Aurél

Máriapócs az ország egyik leglátogatottabb, Európa-szerte ismert görög-katolikus búcsújáró helye. A görög- és római katolikus hívek számára talán az egyik legismertebb Mária kegyhely. A kis nyírségi település Nyíregyházától mintegy 35 km-re keletre, az egykori megyeszékhely Nagykálló és Nyírbátor között fekszik. Az egész országot legkeletibb szegletében, a görögkatolikusság szempontjából az egyházmegye egyik központi helyén. Igaz ez az idelátogatókra is: vonzáskörzete nem annyira az ország egészében, inkább a görögkatolikus hívek által lakott területeken (Kárpátalja, Észak-Erdély, Kelet-Szlovákia) jelentős.

Máriapócs
1/17
Máriapócs

Máriapócsi Bazilika
2/17
Máriapócsi Bazilika

Máriapócsi Bazilika
3/17
Máriapócsi Bazilika

 

A búcsújárás hagyománya mintegy 300 éves Máriapócson. 1675-ben, a mai bazilika helyén álló fatemplom ikonosztázához (képállvány) készült a Boldogságos Istenanya képe. A kép elsőként 1696-ban könnyezett, aminek hírére I. Lipót császár felesége kérésére Bécsbe vitette. A második könnyezést követően (1715) nyilvánították a települést Mária-kegyhellyé. Ezután 1731 és 1756 között felépül a barokk kegytemplom, 1753-ra pedig – a búcsúsok lelki gondozását is ellátó – bazilita rend rendháza. A templom és a monostor alkotta épületegyüttes a település meghatározó elemévé vált – fizikai és lelki értelemben egyaránt.

1991. augusztus 18-a, II. János Pál pápa látogatása a múlt évszázad nagy eseménye Máriapócson. Az ezt megelőző infrastrukturális fejlesztések (útépítés, új vízmű, telefonhálózat, bazilika és középületek felújítása) tették lehetővé, hogy 1993-ban Pócs újra várossá váljon.

A pápalátogatás lelki értelemben is felértékelte, újra előtérbe állította a kegyhelyet. Azóta egyre több zarándok érkezik Máriapócsra. Fogadásukra, ellátásukra épült 1996-99-ben a főtér nyugati oldalán a Görög Katolikus Lelkigyakorlatos és Zarándokház Török Ferenc és Bartók István építészek tervei alapján.

1999 tavaszán a város és a püspökség közösen meghívásos tervpályázatot írt ki a főtérnek és a kegytemplom udvarának, közvetlen környezetének rendezésére. Ez az a terület, ahol a búcsúk – legalábbis azok lényegi része – helyet kapnak. Ekkor az amúgy 2300-as lélekszámú települést és elsősorban a főteret egy-egy napra 50-70 ezer ember lepi el. Erre, az évente néhány tucat napot kitevő, mégis a város életét alapvetően meghatározó alkalomra, az ekkor itt megforduló embertömeg rendezett, kulturált fogadására kell alkalmassá tenni a területet.

 

Máriapócs, esővédő tető
4/17
Máriapócs, esővédő tető

Máriapócs, esővédő tető
5/17
Máriapócs, esővédő tető

Máriapócs, esővédő tető
6/17
Máriapócs, esővédő tető

Máriapócs, esővédő tető
7/17
Máriapócs, esővédő tető

 

A pályázat eredményeképpen kaptunk megbízást a templomudvaron új térburkolat és – a búcsúhoz közvetlenül kapcsolódó – kisebb építmények (új belső szabadtéri oltár, oratórium, kegytárgybolt, gyóntató folyosók, WC-csoport) megtervezésére, a falakon kívül az egész főtér – a búcsúk liturgiáját is lényegileg érintő – újragondolására (új szabadtéri oltár, térburkolatok, fásítás, hangosítás, világítás). Az építési engedélyezési tervek 1999 őszén, a kiviteli tervek 2000 tavaszán készültek.

A tervekből megvalósult a templomudvar közvetlen környezetében az új zarándok WC-csoport (2003) és a kegytemplom belső udvarának részleges felújítása: az új szabadtéri oltár és esővédő tetők megépítése (2005).

Esővédő tetők
Alacsony hajlásszögű félnyereg tetők épültek az északi és keleti kerítésfal mentén.
Anyagok, szerkezetek: fűrészelt, gyalult fenyő, kettős állókorcos titáncink lemezfedés, dunabogdányi andezit szabálytalan alakú kőlap burkolat, fűrészelt felülettel.

Máriapócs, oltár alaprajz
8/17
Máriapócs, oltár alaprajz

Máriapócs, oltár homlokzat
9/17
Máriapócs, oltár homlokzat

Máriapócs, szabadtéri oltár
10/17
Máriapócs, szabadtéri oltár

Máriapócs, szabadtéri oltár
11/17
Máriapócs, szabadtéri oltár


 

Új szabadtéri oltár
A meglévő hátfal és pillérek részbeni megtartásával átépítésre került a tetőszerkezet, melynek során megnagyobbodtak a liturgikus felületek. Az oltár 5,70 x 9,00 m-es tere jó körülállási lehetőséget biztosít egy koncelebrációs szertartás esetén is. A felemelt és megnagyobbított tetőfelülettel és a csatlakozó esőbeálló tetők befutásával nagy esőtől védett terület jön létre.

Anyagok, szerkezetek: 51/51cm téglapillérek, rétegelt ragasztott fatartók, fűrészelt, gyalult fenyő, kettős állókorcos titáncink lemezfedés, dunabogdányi andezit szabálytalan alakú kőlap burkolat, fűrészelt felülettel.

 

Máriapócs, zarándok WC
12/17
Máriapócs, zarándok WC

Máriapócs, zarándok WC
13/17
Máriapócs, zarándok WC

Máriapócs, zarándok WC
14/17
Máriapócs, zarándok WC

Máriapócs, zarándok WC
15/17
Máriapócs, zarándok WC

Máriapócs, zarándok WC
16/17
Máriapócs, zarándok WC

 

WC-csoport
A monostorkert északkeleti sarkában, az újonnan kialakítandó gazdasági bejárat mellett terveztük az új WC-csoportot. A WC-csoport a meglévő vályogba rakott kőfal vonalához csatlakozik, egy fedett-nyitott közlekedőből és a WC-k zárt teréből áll. A WC 2x12 fős női és férfi részt, egy mozgássérült WC-t és egy kis takarítószer-tárolót foglal magába. Hasznos alapterülete 95 m2.

Anyagok, szerkezetek: ikersejttégla falazat, anyagában színezett nemesvakolat, kapart felülettel, pallókból szerkesztett látszó fedélszék, fűrészelt, gyalult fenyő, kettős állókorcos titáncink lemezfedés, belül vakolt, 2,10 m-ig csempézett falak, kőporcelán padlóburkolat, homokágyba rakott szürke betonkő a fedett-nyitott folyosónál.

Bartók István DLA
építész


Helyszín: Máriapócs, Kossuth Lajos tér 11.

Építtető: Hajdúdorogi Görögkatolikus Püspökség
4400 Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 5.
Dr. Keresztes Szilárd megyéspüspök

építészet:
Török Ferenc DLA - Török és Balázs Építészeti Kft.
Fejérdy Péter DLA, Bartók István DLA, Benárd Aurél DLA - Fejérdy és Bartók Építészeti Kft.
tartószerkezet:

ép. eng. terv: Baskó Ottó
kiviteli terv: Dr. Dulácska Endre, Martos Tamás - Sámson Építész-Statikai Kft.
épületgépészet:
ép. eng. terv: Molnár István
kiviteli terv: Nagylucskay László - Optimal + Kft.
épületvillamosság:
ép. eng. terv: Pálvölgyi Sándor
kiviteli terv: Tímár István - Opti –Team Bt.
külső közmű: Bartha Miklós - Bartherv Bt.
kivitelező
wc-csoport: Zsuga Miklós
oltár és árkád: Nyírép, Tordai Károly és Zsuga Miklós

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A FÓTI PLÉBÁNIATEMPLOM // Egy hely + Építészfórum

2021.07.16. 15:51
00:07:54

A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom különleges helyet foglal el a magyar építészettörténetben. Legkvalitásosabb romantikus épületünk, és európai viszonylatban is kiemelkedően magas színvonalat képvisel. Érdekessége, hogy Ybl Miklós első önálló alkotása, minőségét tekintve mégsem különbözik a későbbi épületektől, az építész azonnal főművet alkotott.

A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom különleges helyet foglal el a magyar építészettörténetben. Legkvalitásosabb romantikus épületünk, és európai viszonylatban is kiemelkedően magas színvonalat képvisel. Érdekessége, hogy Ybl Miklós első önálló alkotása, minőségét tekintve mégsem különbözik a későbbi épületektől, az építész azonnal főművet alkotott.

Épületek/Örökség

MÁTYÁSFÖLD // Egy hely + Építészfórum

2021.07.16. 15:47
00:07:04

Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a mátyásföldi villanegyedbe kalauzoljuk nézőinket. Az egykori vadászterületen 1887-ben alapított település kezdetben a nyaralni vágyó pesti úri közönséget vonzotta. A terület arculatát nagyban meghatározza Paulheim József építészete, aki legalább 50 villát, valamint a templom és a későbbi gimnázium épületét is tervezte. 

Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a mátyásföldi villanegyedbe kalauzoljuk nézőinket. Az egykori vadászterületen 1887-ben alapított település kezdetben a nyaralni vágyó pesti úri közönséget vonzotta. A terület arculatát nagyban meghatározza Paulheim József építészete, aki legalább 50 villát, valamint a templom és a későbbi gimnázium épületét is tervezte. 

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk