Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. /
Nézőpontok/Tanulmány

A modern templomépítészet kezdetei – Kotsis Iván balatonboglári temploma

1/16

Kotsis Iván: A balatonboglári plébániatemplom helyszínrajza és alaprajza. Forrás: Tér és Forma, 1933. 6. évf. 4-5. szám

?>
Kotsis Iván: A balatonboglári plébániatemplom helyszínrajza és alaprajza. Forrás: Tér és Forma, 1933. 6. évf. 4-5. szám
?>
Kotsis Iván: A balatonboglári plébániatemplom metszetei. Forrás: Tér és Forma, 1933. 6. évf. 4-5. szám
?>
Kotsis Iván: A balatonboglári plébániatemplom. Forrás: Magyar Iparművészet, 1937. 40. évf.
?>
Kotsis Iván: A balatonboglári plébániatemplom. Forrás: Tér és Forma, 1933. 6. évf. 4-5. szám
?>
Kotsis Iván: A balatonboglári plébániatemplom. Forrás: Magyar Iparművészet, 1937. 40. évf.
?>
Kotsis Iván: A balatonboglári plébániatemplom szentélyrekesztője. Forrás: Magyar Iparművészet, 1937. 40. évf.
?>
Kotsis Iván: A balatonboglári plébániatemplom belső tere. Forrás: Tér és Forma, 1933. 6. évf. 4-5. szám
?>
Kotsis Iván: A balatonboglári plébániatemplom szobrászati díszei. Forrás: Magyar Iparművészet, 1937. 40. évf.
?>
Kotsis Iván: A balatonboglári plébániatemplom berendezése. Forrás: Magyar Iparművészet, 1937. 40. évf.
?>
Kotsis Iván: A balatonboglári plébániatemplom 1968-ban. Forrás: Fortepan/Tóth Lajos
?>
Kotsis Iván: A balatonboglári plébániatemplom. Fotó: Gulyás Attila
?>
Kotsis Iván: A balatonboglári plébániatemplom. Fotó: Gulyás Attila
?>
Kotsis Iván: A balatonboglári plébániatemplom. Fotó: Gulyás Attila
?>
Kotsis Iván: A balatonboglári plébániatemplom. Fotó: Gulyás Attila
?>
Kotsis Iván balatonboglári emléktáblája. Fotó: Gulyás Attila
?>
Kotsis Iván balatonboglári emléktáblája. Fotó: Gulyás Attila
1/16

Kotsis Iván: A balatonboglári plébániatemplom helyszínrajza és alaprajza. Forrás: Tér és Forma, 1933. 6. évf. 4-5. szám

A modern templomépítészet kezdetei – Kotsis Iván balatonboglári temploma
Nézőpontok/Tanulmány

A modern templomépítészet kezdetei – Kotsis Iván balatonboglári temploma

2022.02.27. 17:10

Kotsis Iván életművében különleges helyet foglal el a Balaton, azon belül is a balatonboglári katolikus templom, mely modern templomépítészetünk korai példái közé tartozik, és jól mutatja a két világháború közötti építészet sokszínűségét.

A modern építészet – nem meglepő módon – elsőként a lakóházépítészetet hódította meg. Az egyházi építészetben az 1920-as évek végén és az 1930-as végén még nagyon divatosak voltak a historizáló stílusok, ami érthető, hiszen az egyházak általában konzervatívok, ráadásul a historizáló épületeknek olyan presztízsük és vallásos konnotációjuk volt, amilyennel a modernizmus még nem rendelkezett. (Mint korábbi írásunkban olvashatták, maga Kotsis Iván is tervezett neobarokk templomot.) Ám a sok neobarokk és neogótikus imahely mellett az 1930-as évek elején a templomépítészetbe is beszivárgott a modernizmus, melyben nagy szerepe volt a felvilágosult, nyitott gondolkodású egyházi köröknek, ezen belül is Gerevich Tibor művészettörténésznek, aki a római Magyar Akadémia egykori ösztöndíjasait egyfajta alkotóközösségbe tömörítette. Így a korai modern templomokon alapvetően a novecento olasz művészet hatása érződik, az első magyarországi példák a győr-gyárvárosi Jézus Szíve-templom (1929), illetve a budapesti Városmajorban álló katolikus templom (1934). Mindkettő Árkay Aladár és Árkay Bertalan munkája.[1]

Kotsis Iván: A balatonboglári plébániatemplom helyszínrajza és alaprajza. Forrás: Tér és Forma, 1933. 6. évf. 4-5. szám
1/16
Kotsis Iván: A balatonboglári plébániatemplom helyszínrajza és alaprajza. Forrás: Tér és Forma, 1933. 6. évf. 4-5. szám

Szintén a legkorábbi modern templomok közé tartozik, és egyben az első falusi modern egyházi épület a balatonboglári Szent Kereszt Felmagasztalása-templom, mely 1932-ben épült. Mint azt Kotsis Iván írja önéletrajzában, az épület létrehozása Varga Béla balatonboglári plébánoshoz, a későbbi kisgazdapárti vezető politikushoz köthető. Mivel az épület nem a Balaton partján, nyaralóövezetben áll, nem ezen övezet előírásai vonatkoztak rá, hanem a faluképbe való beillesztése jelentette a kihívást.[2] Mint Kotsis írta a feladatról:

Kotsis Iván: A balatonboglári plébániatemplom. Forrás: Tér és Forma, 1933. 6. évf. 4-5. szám
4/16
Kotsis Iván: A balatonboglári plébániatemplom. Forrás: Tér és Forma, 1933. 6. évf. 4-5. szám


„A magyar faluba kerülő épületeknél fontosnak tartottam, hogy ugyanakkor, amikor a környezet hangulatába és léptékébe beleillenek, ennek érdekében ne kellessen áldozatul ejteni az alaprajz célszerűségét és a részletek gyakorlatias megoldását. Vezető elvek itt a funkciót jól kielégítő, amellett összefoglalt alaprajz, elkerülése a szeszélyes körvonalaknak, ennek folyományaképpen egészséges tömeg és egyszerű tetőidomok. Keresetlenség a részletkiképzésben és architektúra mellőzése. A nyílások kiosztásánál kellő esztétikai mérlegelés után az alaprajz igényeit hiánytalanul ki kell elégíteni. A kicsi vagy rossz világítást adó ablak nem feltétlenül kelléke a ház falusias hangulatának. Tévedés továbbá azt hinni, hogy falun középületnél mindenáron oszlopos vagy árkádos ámbitust kell melléje építeni, vagy a kúriáknál látott porticust állítani középre, avagy enyhébb esetben parasztházat utánozni. Ez külsőségekből kiinduló operettfalusiaskodás, amelynél a reá erőltetett homlokzati kiképzés megrontja az alaprajzot, eltünteti az épület rendeltetését, végül unalmasan uniformizálja a különböző célú épületeket. Iskolák, óvodák, posták, egészségházak, egyikét sem lehet kúria alakjában megoldani."[3]

Kotsis Iván: A balatonboglári plébániatemplom. Forrás: Magyar Iparművészet, 1937. 40. évf.
5/16
Kotsis Iván: A balatonboglári plébániatemplom. Forrás: Magyar Iparművészet, 1937. 40. évf.



A 600 hívő befogadására alkalmas, szabadon álló épület lejtős terepen emelkedik. A lapostetős, egyhajós templom visszafogott főhomlokzatának déli sarkán áll a négyzet alaprajzú torony, melynek leglátványosabb eleme magas, lanternaszerű toronyvégződés.
Mint ahogy Bierbauer (Borbíró) Virgil írta az épületről:

Kotsis Iván: A balatonboglári plébániatemplom szobrászati díszei. Forrás: Magyar Iparművészet, 1937. 40. évf.
8/16
Kotsis Iván: A balatonboglári plébániatemplom szobrászati díszei. Forrás: Magyar Iparművészet, 1937. 40. évf.

„A belső tér vasbeton főtartókkal van áthidalva, amelyek pillérek alakjában folytatódnak az oldalfalakban, keretes szerkezetet képezve, amelyre a szélnyomás miatt volt szükség. A pillérek között 41 cm vastag téglafalak. A pillérek befelé 15 cm vastag téglaréteggel fedve vannak azért, hogy a páralecsapódás a belsőben megakadályoztassék. A vasbetonfőtartókon hosszanti irányú és sötétre pácolt borovi fenyőfagerendák 1.00—1.00 m távolban, ezeken 6 cm vastag kovaföldlemezek, természetes színben hagyva. A lemezeken semminemű feltöltés nincs, a hőszigetelésnek igen jól eleget tesznek úgy télen, mint nyáron, ezenfelül akusztikai szempontból is teljesen kielégítő térelhatároló anyagnak bizonyultak. A kazettákat eleven vörösszínű sarokléc szegélyezi. Belső vakolás erősen nyers, meszelve. Padló klinkerlapokból; padok ébenfa-feketére pácolva. A külső falsíkok erősen durva vakolással, kőpor-bedörzsöléssel készültek. A tető lefedése horganyzott vaslemezzel történt. A toronysisak vasbetonból készült, vörösréz-lemezzel burkolva. A nyílásokban 6 mm vastag üveglemezek zsalúlevélszerűen elhelyezve, hogy a harangok hangja akadálytalanul terjedhessen kifelé, egyben, hogy az egymás felett álló négy harang ingása kívülről látható legyen. A harangok eme tere rejtett fényforrásokkal alulról megvilágítható."[4]
A lanternaszerű toronyvégződésben elhelyezett üveglamellák igazán finom és látványos, ám szokatlan megoldást képeznek, melyek Kotsis eredetiségét bizonyítják.

Kotsis Iván: A balatonboglári plébániatemplom. Fotó: Gulyás Attila
14/16
Kotsis Iván: A balatonboglári plébániatemplom. Fotó: Gulyás Attila

A visszafogott, puritán, mégis hangulatos belső tér szobrászati díszeit a kor sokat foglalkoztatott szobrászművésze, Ohman Béla készítette. Ezek a következők: a főoltár mögötti falon elhelyezett, enyhén színezett hársfából faragott, nagyméretű feszület; a szószékkel szemközt elhelyezett, élénken színezett és szintén fából faragott Szűz Mária-szobor; az ablakok között elhelyezett, terrakottából égetett 14 darab stáció; illetve a bejárat mellett elhelyezett Szent Antal-szobor és Mária-relief. A külső falon, a bejárat mellett elhelyezett nyolc domborművet pedig Vilt Tibor szobrászművész készítette.[5] (A Kotsis Iván által írt cikkben helytelenül Wilt Tiborként szerepel, a művész a már említett római iskola tagja volt.)

Kotsis Iván balatonboglári emléktáblája. Fotó: Gulyás Attila
15/16
Kotsis Iván balatonboglári emléktáblája. Fotó: Gulyás Attila

Kotsis maga így értékelte az épületet:
„Legkedvesebb épületem ebből az időből a balatonboglári templom. (…) Lapos lefedése és camapanileszerű tornya miatt sokan olaszos reminiszcenciákat láttak benne, magam mindezek mellett magyar levegőt érzek rajta, és azt, hogy a faluba jól beleillik. Ezt a falubeliek is megérezhették, mert szokatlan megjelenési módja ellenére hamarosan megszerették, talán a kevés eszközzel áhítatra keltő belső puritánsága miatt. S mert az ő környezetük is ilyen, közelebb esik hozzájuk, mint egy barokk falusi templom kápráztató hangulata."[6]

Paár Eszter Szilvia

A cikk az NKA támogatásával jött létre.

 

[1] Magyarország építészetének története. Szerk.: Sisa József, Dora Wiebenson. Vince Kiadó, Budapest, 1998. 292.

[2] Kotsis Iván: Életrajzom. Magyar Építészeti Múzeum, Budapest, 2010. 142.

[3] Uo.

[4] Bierbauer Virgil: Vidéki tapasztalatok. Tér és Forma, 1933. 6. évf. 4-5. szám

[5] Magyar Iparművészet, 1937. 40. évf. ?. szám

[6] Kotsis Iván: Életrajzom. Magyar Építészeti Múzeum, Budapest, 2010. 143-144.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk