A modern védelmében: az építész stúdió terve Zlín mozijának felújítására

A csehországi Zlín modern mozija a Bat’a-cipőgyár köré emelt város emblematikus középülete – ugyanakkor évek óta üresen pusztul. Az építész stúdió javaslata egyszerű eszközökkel őrzi meg az épület autenticitását, ugyanakkor teszi fenntarthatóvá, használható a 21. századi utókornak. A terv a nemzetközi előminősítéses tervpályázaton nemrég második díjat nyert.

A zlíni nagy mozi megújítása ellentmondásokkal teli feladat. A modernista épület ma műemléki védettséget élvez, a település központi helyén álló mozi meghatározó eleme a városszövetnek. Ugyanakkor szerkezetileg kritikus állapota miatt volt kénytelen a városvezetés bezárni és a felújításra kiírt pályázattal a megújítást elindítani. A külső kényszer nélkül a városnak nem lenne célja a ház átalakítása. A mozi építésének története azonban sok kérdést von a cél köré. A házat eredetileg ideiglenes építményként emelték, ennek megfelelő szerkezeti minőségben készült, azzal a szándékkal, hogy néhány éven belül, a végleges mozi megépítésekor elbontják. Az új mozinak végül csak a tervei maradtak, míg az ideiglenes építmény mára omladozó műemlék lett. 

A több alkalommal átépített és korszerűsített ház helyét prózai ok határozta meg: a Bat’a cipőgyár bejáratával szemben épült, hogy a gyárat ebédidőben elhagyó munkások az időjárás elől behúzódhassanak, a pihenőt munkás propaganda filmek aláfestésével töltve. Az épület egyszerű csarnokszerkezete a terep természetes lejtését fedve alakította ki a lejtős nézőteret, ez a gesztus a megőrzött ház legegyszerűbb és legnagyszerűbb erénye.

Tomáš Baťa és a Bat’a cipőgyár volt felelős a város fellendítéséért és a modernista várostervezési elvek importálásáért. A város és a gyár fejlődését rendkívüli pragmatizmus kísérte végig. Ezért ha a ház születésének a körülményeit és a kialakult állapot viszontagságait vizsgáljuk, egyértelműnek tűnik a döntés, hogy a műemléket az eredeti szemlélet alapján el kell bontani és helyette egy új, korszerű épületben szükséges pótolni a funkciót.

A ház azonban az évtizedek során eszmei értékeket nyert. A minden évben megrendezett ifjúsági filmfesztivál, Közép-Európában a legnagyobb, a város meghatározó rendezvénye. A városközpont tereinek folyamatos megújítása lassan eléri a mozi területét is, így aktuálissá vált az igény a környezetének újragondolására is.

A javasolt koncepció az ellentmondások közepette egy egyszerű, logikus megoldásra törekszik. A kiindulópont František Lydie Gahura eredeti állapotban megtervezett épülete, megtisztítva azt az évtizedek által rárakódott rétegektől. Az eredeti mozi csarnokterét egy egyszerű háromszintes új faltest osztja ketté, a mai igényeknek megfelelően tagolva újra a teret. A behelyezett fal fogadja magába a kiszolgáló területeket, kisebb közösségi és irodaterületeket, illetve az akadálymentes közlekedést. A fal nyugati oldalán a csökkentett méretű, osztható multifunkcionális terem, keleten az új előcsarnok húzódik végig. A terem maximális befogadóképessége az évente megrendezett filmfesztivál igényeit szolgálja ki. A rövid eseménytől eltekintve azonban nincs szüksége a városnak ekkora rendezvénytérre, ezért azt mobil elmek, válaszfalak és széksorok teszik flexibilissé.

Az új előcsarnok, mely az eredeti lépcső mellett kapcsolódik a korábbi előtérhez, két szinten körülvéve a nagytermet, teljes hosszában megnyílik a város felé. Ez a megnyitás, az épület új arca, a városközpont felé fordul. Az új előcsarnok városi nappaliként revitalizálja a szomszédos területeket, míg az épület frontján az eredeti megjelenést idézi a ház. A belső tereket meghatározza a kapcsolódó tereppel párhuzamosan futó, eredeti lejtés. Így csatlakozhat az előcsarnok teljes hosszban a városhoz, a lejtős terep pedig izgalmas lehetőségeket rejt a belső terek finom tagolására.

építész stúdió