A MUT állásfoglalása a Rákosrendező fejlesztésével összefüggésben

A Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) megismerte a Magyarország Kormánya és az Egyesült Arab Emírségek Kormánya közötti gazdasági együttműködésről szóló megállapodás tervezetét, melyet a Kormány a www.kormany.hu oldalon 2024.01.11-én bocsátott rövid határidővel társadalmi egyeztetésre. A tervezett megállapodás városfejlesztési jelentőségére tekintettel a Társaság elnöksége tanácsadó testületének bevonásával, tagságának megkérdezésével kialakította véleményét, mely alapján az alábbi állásfoglalást teszi.

A tervezett megállapodás a Rákosrendező állomás területének vegyes célú ingatlanfejlesztésként történő fejlesztéséről szól, melyet az Egyesült Arab Emírségek részéről érkező gazdasági társaság számára értékesítene a magyar állam.

A MUT alapvetően üdvözli azt a törekvést, hogy az alulhasznosított városi területek, a rozsdaövezetek a városfejlődés új katalizátoraiként megújuljanak és ehhez piaci befektetők is bevonásra kerüljenek. Ugyanakkor kiemeljük, hogy városrészi léptékű fejlesztés és beruházói, befektetői bevonás előtt nélkülözhetetlen olyan koncepcionális fejlesztési terv létrejötte, amely kijelöli azt, hogy milyen, a város (várostérség) egészébe illesztett funkciót kíván elősegíteni, illetve tágabb összefüggésrendszerben láttatja az adott fejlesztést. A befektetőre vonatkozó konkrét megállapodást csak a köz hasznát világosan megfogalmazó ilyen tervek alapján lehet megkötni. A megállapodás célterületére ilyen – főbb tartalmi elemeiket tekintve hasonló – tanulmányterveket már készített Budapest Főváros önkormányzata és az állami tulajdonú Budapest Fejlesztési Központ is, ezeket egy ilyen tervi előkészítéshez figyelembe szükséges venni. Ugyanakkor a fejlesztést a fővárosi vasúti fejlesztés rendszerével integráltan lehetséges csak tervezni, amelynek fontos alapjának kell lennie a budapesti agglomerációs vasúti stratégiának.

A beruházó jövőbeli fejlesztési tevékenységeit mindenképpen olyan tervezési folyamat keretében szükséges meghatározni, amelyben az állam és az érintett önkormányzatok részt vesznek, társadalmi-szakmai bevonás kíséri.

Egy ilyen jellegű tervezés előtt is már fontos a tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban feltételként rögzíteni, hogy:

• A fejlesztéssel létrejövő városrésznek szervesen kapcsolódnia kell a meglévő városi funkciókhoz (nem jöhet létre zárványként, „luxus szegregátumként"), valamint többféle funkciót kell megfelelő arányban tartalmaznia (nem kizárólag lakó- vagy éppen irodaházakat).
• A belvároshoz közeli fekvés, jó közlekedési kapcsolatok miatt a fejlesztésnek mindenképpen városias, többszintes beépítést kell jelenteniük, azonban Budapest értékes arculatához, karakteréhez is igazodó megoldásokat, a Világörökség feltételrendszerének is megfelelően.
• Az új településrész megközelítését alapvetően a közösségi közlekedésre, a területen belüli közlekedést pedig aktív és mikromobilitásra kell alapozni (és nem egyéni személygépjárművekre). Alkalmazni kell a legújabb intelligens közlekedési megoldásokat.
• A fejlesztési területet szervesen be kell kapcsolni a város közlekedési hálózatába. E téren a kötöttpályás közösségi közlekedésnek kell a főszerepet játszania az M1 metró és a 3-as villamosgyűrű meghosszabbításával, de természetesen a közúthálózati kapcsolatok mértéktartó fejlesztése, a gyalogutak és kerékpárutak hálózatának kialakítása is elengedhetetlen.
• A terület közműellátását értelemszerűen meg kell oldani, mégpedig a rendelkezésre álló legkorszerűbb, a fenntarthatósági követelményeket előtérbe helyező megoldásokkal.
• A klímaváltozás hatásaként egyre gyakoribb időjárási szélsőségek kezelése és az élhetőség javítása érdekében valódi, minőségi, a környező városrészekben élők rekreációs igényeit is kielégítő zöld területeket kell létrehozni.
• A terület minimum 45%-a közterület ezen belül minimum 30% közpark legyen.
• A beruházásnak élen kell járnia az energiahatékonyság, kibocsátás csökkentés területén.
• A beruházás megvalósításának előfeltétele a váci vasútvonal érintett szakaszának korszerűsítése, amit a tágabb vasútstratégiai és városfejlesztési összefüggéseknek megfelelően, jövőálló műszaki tartalommal szükséges megvalósítani a Nyugati pályaudvar és Rákospalota-Újpest állomás közötti teljes szakaszon.

Szövegszerű javaslatok:

Az egyeztetésre bocsátott megállapodástervezet szövegével kapcsolatban a Magyar Urbanisztikai Társaság felkéri a Kormányt, hogy a Magyarország kormánya és az Egyesült Arab Emírségek kormánya közötti gazdasági együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló javaslatának (a továbbiakban: Megállapodás) 3. cikkének f) pontját az alábbi mondattal egészítse ki, azon esetben is, ha ez további tárgyalásokat igényelne az Egyesült Arab Emírségekkel:

 ´f) (...) Ennek keretében a Magyar Kormány a fővárosi és a kerületi önkormányzattal egyetértésben telepítési tanulmánytervet készíttet, melyben tisztázza a nagyléptékű, várhatóan évtizedes időtávlatban megépítendő létesítményeket, azok elrendezését, létesítésének, működtetésének feltételrendszerét,  illetve az egyes területrészek beépítési jellemzőit, kommunális és infrastrukturális ellátási tanulmánytervét, valamint világörökségi és környezetvédelmi hatásvizsgálatát is.´

A MUT felkéri a Kormányt, hogy a Megállapodás 4. cikkét az alábbi mondattal egészítse ki:

 ´A Magyar Kormány a közös bizottság ill. a szükség esetén felállítandó albizottságok magyar fél által delegált tagjai közé felveszi a Fővárosi Önkormányzat és az illetékes fővárosi kerületi önkormányzatok által kijelölt tagot.´

A MUT felkéri a Kormányt, hogy a törvényjavaslati indoklását az alábbi mondatokkal egészítse ki:

´A megállapodás erősen érinti mind a Fővárosi Önkormányzat, mind az illetékes fővárosi kerületi önkormányzat érdekeit, ezért a gyors és problémamentes megvalósítás érdekében az önkormányzatok bevonása mind a Magyar Kormány, mind a jövőbeli befektető érdekeivel egyezik. Ezen felismerés alapján szükséges a Megállapodás tartalmát olyan mértékben konkretizálni, amely jogbiztonságot nyújt mind a Megállapodásban résztvevő feleknek, mind a Megállapodás által érdekeiben érintett harmadik feleknek a Megállapodás méltányos és hatékony végrehajtására. A Magyar Kormány a Megállapodás keretein belül törekedni fog arra, hogy a telepítési tanulmányterv legalább a terület kétharmadára kiterjedően mutassa be a létesítendő objektumok legfontosabb jellemzőit is, valamint a területrészek beépítési jellemzőit, közterületek és közparkok arányát.´

Amennyiben bármilyen okból nem nyílna lehetőség arra, hogy a Megállapodás szövege kiegészüljön, a MUT felkéri a Kormányt, hogy kiegészítési kéréseit az indoklásban – az eredetileg is az indokláshoz javasolt kiegészítések részeként – rögzítse. Ezzel a Kormány kinyilvánítaná azon szándékát, hogy együttműködjön valamennyi érintettel.

Tekintettel a projekt kifejezetten nagy időtávú voltára, számolni kell az aktuális kockázatokkal, és rögzíteni szükséges az egyes bekövetkezett anyagi és egyéb hozadékok és veszteségek viselőinek személyét egy településrendezési szerződésben is. Szükséges továbbá annak körüljárása, hogy a megvalósuló projekt fenntartásához milyen tervezett vagy nem tervezett fővárosi hatáskörben kezelendő lépések szükségesek.

A Magyar Urbanisztikai Társaság a fentiekkel összefüggésben összességében felkéri a Magyar Kormányt, hogy a fent nevezett megállapodás kapcsán az eljárás során alkalmazza azokat a területi tervezési lépéseket, melyek segítenek egy társadalmilag – gazdaságilag – településképileg beágyazott, a főváros és a tágabb várostérség egészének fejlődését elősegítő fejlesztést tervezni és megvalósítani, és a folyamatban vegye igénybe a szakmai szervezetek segítségét.

A MUT készen áll, hogy tagsága köréből tapasztalt szakértőket a folyamat számára rendelkezésre bocsásson.

A Magyar Urbanisztikai Társaság elnöksége nevében:
Dr. Salamin Géza
elnök
Magyar Urbanisztikai Társaság

Forrás: Sajtóanyag