A paca és a négyzet találkozása – A Nanavízió megvételt nyert terve a bölcsőde ötletpályázaton

A Nanavízió koncepciója szerint ahogy a festékpaca és a vonalzóval rajzolt négyzet találkozik a papíron, úgy kerül a gyermek elsőként kölcsönhatásba a társadalom szabályaival a bölcsődében. A Kopp Mária Intézet által meghirdetett ötletpályázaton a tervet a Bírálóbizottság egyedülálló gondolatisága, funkcionális elrendezése, következetes belsőépítészeti formálása miatt megvételre javasolta.

ÉPÍTÉSZETI KONCEPCIÓ

Emberi létünk egyik legfontosabb forrása a közösség. Míg a születés utáni első idők az anyával való kapcsolatról és a családról szólnak, egy kisgyermek számára az első igazi intézmény a bölcsőde. Az ide való belépés egy hosszú szocializációs folyamat első lépése, ez az a kitüntetett pont, ahol gyermek először találkozik a társadalom intézményes formájával. A lassan önállósodó, a korlátok létével még csak ismerkedő személyiség itt egy intézmény rendjével, a közösség szabályaival szembesül. A két világ összetalálkozása egy izgalmas és rendkívül inspiráló kölcsönhatást eredményez. 

Szépen képezi le ezt a viszonyt a bölcsődés gyermekek rajzainak világa, ahol a keretektől függetlenül – legyen az a papír széle, vagy éppen a színezendő forma – szabadon áramlanak a vonalak. Ez a festékpaca és a vonalzóval rajzolt négyzet találkozása, ez a gyermek és az őt körülvevő kulturális közösség első találkozása. A két elem: a szocializációs folyamat kölcsönhatásai, illetve ennek a rajzokban megjelenő vizuális leképeződése adott inspirációt koncepciónk kialakításához.

Építészeti felvetésünket a téglalap alakú, geometrikus épületnek és az organikus, egyenes vonalakat nyomokban sem tartalmazó kertnek a találkozása határozza meg. A burkolt és a zöldfelületek egymásba folyó, véletlenszerűnek ható foltjai befolynak a csoportszobákba, átadóba, de annak falainál megállnak. Ezekben a terekben találkozik össze ténylegesen a két világ: az egyszerű derékszögek és a zabolázatlanul áramló vonalak. Találkozásukból játékos, inspiráló terek jönnek létre, melyeknek a léptékét az épületben és a kertben a gyerekek méretéhez illesztettük.

ELŐZMÉNYEK ÉS INSPIRÁCIÓ

Az ötletpályázat célja az volt, hogy olyan bölcsődei koncepciók jöjjenek létre, amelyek átgondoltságuk és magas építészeti minőségük alapján mintaként szolgálhatnak a jövőbeli bölcsődei beruházásokhoz. Pályaművünk középpontjában az a kölcsönhatás áll, amikor a gyermek a szűk családi környezetéből kilépve a bölcsőde intézményén keresztül elkezd beilleszkedni a társadalomba egy hosszú folyamat első lépéseként. A bölcsőde a másodlagos szocializáció első színtere, hiszen itt találkozik a gyermek az őt körülvevő kulturális közösséggel. Ez a festékpaca és a vonalzóval rajzolt négyzet találkozása: kisgyermek az egyedi, megismételhetetlen individuum, az intézmény pedig a szabályok rendszere.

A bölcsődei nevelés célja, hogy a kisgyermekek elsajátítsák azokat a készségeket, képességeket, amelyek segítik őket abban, hogy kiegyensúlyozottan viselkedjenek saját kulturális környezetükben. Alapvető szempont, hogy a bölcsődei élet a kisgyermek számára élményt nyújtó, részvételre motiváló, tanulási tapasztalatokat biztosító legyen. Célunk egy olyan koncepció alapjait letenni, ami jól alkalmazható a legtöbb urbanisztikai környezetben, moduláris, bővíthető és kézzelfogható segítséget nyújt annak, aki bölcsődét szeretne alapítani. 

TÖMEGFORMÁLÁS

Javaslatunk szerint a különböző változatoknak – az új építésnek, a bővítésnek és a kockaház átalakításoknak – közös a formavilága. Tervünk alapkoncepciója egy olyan egyszerű, téglalap alapforma, amely a tető játékával és a homogén szín- és felületkezeléssel teljesedik ki. Az egyszerű sorolásos formai játékkal a tető csúcspontjának elhúzásával és magasságának változtatásával olyan, a hagyományos sátortetős ház karakterétől nem idegen tömeg jön létre, amely mégis kortárs megjelenésű. A kockaház átalakítás tervezéskor megtartottuk az épület típusra jellemző sátortetőt, és ezt egészítettük ki moduláris elemekkel: fél, egész, másfél vagy két kockaház egységgel a különböző méretváltozatokban az igényeknek megfelelően. Összességében egyszerű, fegyelmezett, de a részleteiben játékos, kortárs épületcsalád terveit készítettük el, vöröses vakolt homlokzatokkal, fehér fémlemezfedéssel. A nyílászárók szerkesztési elve a funkcionalitáson alapul: az utca felé szigorú, tömörebb megjelenést mutat, míg csoportszobák a fedett terasz és kert felé nagy megnyitásokkal működnek.

FUNKCIONÁLIS SZERVEZÉS, TÉRKAPCSOLATOK

A térszervezés legfontosabb elve a racionális kialakítás volt, ahol az átadók, csoportszobák és fedett teraszok szorosan összekapcsolódnak, és egyúttal kiemelt szerepet is kapnak. Ezt az összekapcsolódást a belsőépítészeti kialakítás is erősíti, a csoportszobába és az átadóba még befolyik a kert, de a falaknál megáll a szabad áramlás és a falakon túl derékszögek következnek. A főszereplő csoportszobák mellett az átadónak is fontos szerepe van: elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy az alapvetően öltöző szerepét egyszerre több család érkezése esetén is ellássa, hogy tere legyen a nap végi nevelő-szülő interakcióknak, vagy hogy a beszoktatás alatt a szülők vizuálisan szeparálva, de kényelmesen tudjanak várakozni. 

Az új építésű és bővítésként épülő bölcsődeváltozatoknál a kockaház 9,5 m-es traktusméretéből indultunk ki. Egy nevelési egység pontosan két kockaház méretű, ehhez csatlakozik egy fél traktusnyi fedett terasz. Az épület egy nevelési egységből áll, de igény esetén több egység is sorolható hosszirányban és létrehozható egy nagyobb épület. A kockaház variációk esetében a térszervezés legfontosabb elve az volt, hogy a lehető legkevesebb átalakítással és legkisebb alapterületen kialakítható legyen a mini bölcsőde vagy a családi napközi. A mini bölcsődét méretét tekintve két változatban mutatjuk be: egy- és két csoportszobás kialakításban, a családi bölcsődét pedig négy változatban: egy-, két- és a maximális három csoportszobás, illetve egy csoportszoba + fejlesztőszobás kialakításban.

BELSŐÉPÍTÉSZET

A csoportszobák és az átadó-közlekedő belsőépítészetben jelenik meg a koncepcionális paca–négyzet találkozás, amikor a kintről befolyó foltok, szabadon mozgó vonalak befutnak a terekbe, a padlóra, néhol még a falra és a plafonra is. Ezekben a terekben találkozik össze ténylegesen a két világ: a letisztult egyszerűségű derékszögek és a zabolázatlanul áramló vonalak. Ebből a találkozásból játékos, inspiráló terek jönnek létre, melyek léptékét a gyerekek méretéhez illesztettük.

 A csoportszobák falai fehérek vagy nagyon halvány színűek, a padlóra természetes faburkolatot javaslunk, amiben az étkezőterületet linóleumbetét jelöli ki, a mennyezet pedig halvány pasztellszínű. A csoportszoba íves fala mentén végigkanyargó fehér szekrény felső részébe zárt tárolók, alsó részébe pedig nyitott polcok mellett kis kuckók kerülnek, amik elsősorban a csendes elvonulás helyszínei. Csoportszobánként nyolc: hogy minden gyermeknek lehessen egy saját helye, ahová napközben elvonulhat, bebújhat, úgy, hogy közben a nevelők szeme előtt marad. Szenzoros érzékenységgel élő gyermekek részére kifejezetten kívánatos az elvonulás lehetőségének a megteremtése, ha megtelnek ingerekkel. A bebújók mindegyike más, világos pasztellszínű, az ágyak állandó helyen vannak, nem kell minden nap pakolni, a nyílások pedig elég nagyok ahhoz, hogy a tisztántartás miatt ki lehessen venni őket.

A csoportszoba nagyobb része a játék számára szabad terület, minden bútor mobil, a tér könnyen átrendezhető. A délutáni altatás a fedett teraszon történik, ha az időjárás engedi. Számos bölcsődében egészen -5 fokig erre alkalmas ágyakban hálózsákokban a friss levegőn altatják a gyermekeket, akik gyorsan megszokják, hogy világosban, a természetes környezet zajai mellett elaludjanak, és sokkal pihentetőbb számukra az alvás a szabadban. 

Az átadó íves fala dinamikusan osztja a teret, a rajta található csoportszobák ajtaja íves, a szemközti egyenes falon a kiszolgálóhelyiségek nyílásai szigorúbb szerkesztési elvet követnek. A falak fehérek, a padlóburkolat színes linóleum különböző színű foltokban. Ezek a foltok jelölik ki az öltözőszekrények helyeit. A mennyezet festése is az áramló vonalvezetést követi. A gyermekek szekrényein és fali akasztókon kívül egy-egy kényelmesebb, felnőtt ülőbútort is elhelyeztünk. 

ZÖLDFELÜLETI RENDSZER, JÁTSZÓKERT

Koncepciónkat, a paca és a négyzet találkozását legjobban talán a téglalap alaprajzú épület és az organikus, egyenes vonalakat nyomokban sem tartalmazó kert találkozása mutatja meg. A burkolt és a zöldfelületek egymásba folyó, jól átgondolt, de véletlenszerűnek ható foltjai a csoportszobákba még befolynak, de annak falainál megállnak. A vonalak szabad áramlásához a gyermekrajzokon túl inspirációt nyújtott még Roberto Burle Marx brazil avantgárd és modern tájépítész, képzőművész. Burle Marx munkáit négy irányelvben foglalta össze Rossana Vaccarino a róla szóló könyvében: helyi vegetáció a kialakítás strukturális elemeként, a szimmetria megtörése a terekben, színes járófelületek és a vízfelületek formálásának szabad vonalvezetése.

A kertben minden csoport kap egy játszódombot széles csúszdával és mászóeszközzel; egy különálló, árnyékolt homokozót, valamint folyami kavics felületet a mezítlábas foglalkozásokhoz. Mivel minden eszköz esési magassága 1 m alatt van, ezért nem szükséges esésvédő burkolatot tenni, az eszközök gyepben is elhelyezhetők. Ügyeltünk arra, hogy az összefüggő gyepfelület a csoportszobák játszózónáival megmaradjon az előirányzott gyermekenkénti 10 m² méretben, hogy a gyerekek komfortosan érezzék magukat számukra is átlátható és könnyen bejárható területen. A csoportok különálló játszózónáit a közös kismotorpálya keretezi, stabilizált öntött burkolattal.

Kialakítunk burkolatba süllyesztett trambulinelemeket is, valamint erre a rendszerre felfűzve jelennek meg változatos burkolati struktúrák. A kertbe kerül egy vizes egység, amely a motorpályán keresztül vezetett kiszélesített térrész párakapuval, valamint opcionálisan burkolatba süllyesztett párásító fúvókákkal, pancsolóval. A dísznövény kiültetésen túl intenzív fásítás és extenzív fenntartású gyepfelület valósul meg, nincs szükség kerítés melletti sövénynövény ültetésére, hiszen a dísznövénysáv kiváltja annak funkcióját. A növényzet fajtákban, lombszínben változatos kiültetés: ez a típusú kialakítás kellemes mikroklímát és tiszta levegőt tud biztosítani a gyerekeknek.

Nanavízió

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A pályamű a január közepén zárult Magyarország bölcsődeépítési programhoz kapcsolódó, tervezési programok, funkciósémák, és vázlat-, illetve koncepciótervek témában kiírt ötletpályázatra készült.

A pályázat kiírója a Kopp Mária Intézet lebonyolítója a Lechner Tudásközpont volt. Célja, hogy a tervek magas építészeti minőségük és átgondoltságuk okán követendő építészeti mintát és kiindulási alapot szolgáljanak a bölcsődék tervezéséhez a konkrét megrendeléseket  kiíró szervezetek és intézmények számára. A pályázat azzal a lehetőséggel is kecsegtet, hogy a beérkező pályamunkák értékelése elvezethet a meglévő szabályozás újragondolásához.

A pályázatra beérkező tervek tehát nem helyettesítik a közeljövőben kiírásra kerülő pályázatokat, amelyeket konkrét tervezési feladatokra írnak majd ki, hanem csak előkészítik, támpontokat adnak hozzá. A pályázatról részletesen itt írtunk.

Szerk: Somogyi Krisztina