Nézőpontok/Vélemény

A Párisi-udvaron túl - Átfogó kötet Schmahl Henrik ismert és ismeretlen épületeiről

1/24

Budapest, a Rimanóczy-ház, vagyis az Uránia főhomlokzata. Fotó forrása: Wikimedia Commons, Felhasználó: Backofbourke99

?>
Budapest, a Rimanóczy-ház, vagyis az Uránia főhomlokzata. Fotó forrása: Wikimedia Commons, Felhasználó: Backofbourke99
?>
Kelecsényi Kristóf - Schmahl Henrik. Holnap Kiadó, Budapest, 2020. A borítón a Párisi-udvar, Thaler Tamás felvétele.
?>
A Párisi-udvar központi kupolája, Fotó: Építészfórum archívuma, Bódis Krisztián
?>
Részlet a Párisi-udvar belsőtereiből, Fotó: Építészfórum archívuma, Varga Zsombor
?>
Részlet a Del Medico-palota homlokzatának frízéből, Budapest,  Andrássy út 13., Fotó: Kelecsényi Kristóf
?>
A Haggenmacher palota homlokzatának részlete, Budapest, Andrássy út 52., Fotó: Kelecsényi Kristóf
?>
Részlet a Párisi-udvar belső udvarából, Fotó: Kelecsényi Kristóf
?>
Részlet a Párisi-udvar homlokzatáról, Fotó: Kelecsényi Kristóf
?>
	Részlet a Párisi-udvar homlokzatáról, Fotó: Kelecsényi Kristóf
?>
A Párisi-udvar passzázsa és központi kupolája, Fotó: Kelecsényi Kristóf
?>
Részlet a Párisi-udvar passzázsából, Fotó: Kelecsényi Kristóf
?>
Az egykori Deutsch-ház, Régen: Budapest, V. Kerület, József Attila utca 22., Forrás: Fortepan
?>
Budapest, Múzeum körút 39., A Ragályi örökösök házának homlokzata, Fotó: Kelecsényi Kristóf
?>
Budapest, Rákóczi út 7., a Stern-ház homlokzatának részlete, Fotó: Kelecsényi Kristóf
?>
Budapest, Teréz krt. 1-5., a Schossberger bérházcsoport homlokzata, Fotó: Kelecsényi Kristóf
?>
Budapest, Teréz körút 22., A Richárd udvar belső udvara, Fotó: Kelecsényi Kristóf
?>
Budapest, Teréz körút 22., A Richárd udvar belső udvara, Fotó: Kelecsényi Kristóf
?>
Budapest, Teréz körút 22, a Richárd udvar kapualjának boltozata, Fotó: Kelecsényi Kristóf
?>
A Politzer-ház lépcsőháza, Budapest, Teréz körút 25., Fotó: Kelecsényi Kristóf
?>
Budapest, Teréz körút 32. homlokzatának részlete, Fotó: Kelecsényi Kristóf
?>
Budapest, a Teréz körút 32. belső udvara, Fotó: Kelecsényi Kristóf
?>
Budapest, a Teréz körút 47 belső udvari homlokzatának részlete, Fotó: Kelecsényi Kristóf
?>
A hajdani Jószágkormányzóság épületének homlokzata Veszprémben, Fotó: Kelecsényi Kristóf
?>
A hajdani Jószágkormányzóság épületének homlokzata Veszprémben, Fotó: Kelecsényi Kristóf
1/24

Budapest, a Rimanóczy-ház, vagyis az Uránia főhomlokzata. Fotó forrása: Wikimedia Commons, Felhasználó: Backofbourke99

A Párisi-udvaron túl - Átfogó kötet Schmahl Henrik ismert és ismeretlen épületeiről
Nézőpontok/Vélemény

A Párisi-udvaron túl - Átfogó kötet Schmahl Henrik ismert és ismeretlen épületeiről

2020.11.27. 18:20

Schmahl Henrik (1849-1912) neve széles körben kevésbé ismert, pedig a Párisi-udvar és az Uránia tervezőjeként a historizmus egyik jelentős alakja. Épp ez a viszonylagos ismeretlenség adja Kelecsényi Kristóf Holnap Kiadó gondozásában megjelent monográfiájának fontosságát, mely végre elhelyezi Schmahl Henriket az őt megillető helyen, a magyar építészet nagyjai közt. Paár Eszter Szilvia recenziója.

Az építészet mesterei sorozat Gerle János ötlete alapján született meg azzal a céllal, hogy a széles körben ismert magyar építészek, például Ybl Miklós vagy Lechner Ödön mellett a hasonló jelentőséggel bíró, azonban kevésbé ismert mesterek életművét is bemutassa a nagyközönség számára. Gerle János Milkovich Eszter személyében és a Holnap Kiadóban talált kiváló partnerre tervének megvalósításában, és vált a sorozat első szerkesztőjévé, ezt a munkát egészen haláláig végezte. Az első, Hauszmann Alajosról szóló kötet 2002-ben jelent meg, de a sorozat mára huszonnégy kötetet számlál, és folyamatosan bővül. A kezdetben megjelent könyvek esetében inkább forrásgyűjteményekről beszélhetünk, melyek nagyban támaszkodtak a korabeli sajtóra, illetve korábban megjelent tanulmányokra, de még így is érdekes olvasmányként szolgáltak a téma iránt érdeklődők számára. A későbbi kötetetek fokozatosan, leginkább a jelenlegi szerkesztő, Sisa József Steindl Imréről szóló monográfiája nyomán alakultak át még mindig forrásközpontú, ám valódi kritikai-összefoglaló művekké. Ennek köszönhetően Az építészet mesterei az utóbbi tizennyolc évben valóban hiánypótló sorozattá nőtte ki magát.

Schmahl Henrik életművével korábban a szakma keveset foglalkozott. A szerzőnek természetesen rendelkezésére álltak a kora 20. századi, például Ybl Ervin vagy Fábián Gáspár tollából származó életrajzi írások, ezekből azonban kevés információ származott. Nagyobb segítséget jelentettek számára jelenkori kutatók, Olajos Pálné és Torma Ágnes írásai, utóbbival Kelecsényi Kristóf közösen is jelentetett meg tanulmányt az építészről. A kötet mégis leginkább a szerző saját, igen akkurátus levéltári és könyvtári kutatásaira támaszkodik, melyeknek köszönhetően számos teljesen új információval találkozunk.

A hajdani Jószágkormányzóság épületének homlokzata Veszprémben, Fotó: Kelecsényi Kristóf
23/24
A hajdani Jószágkormányzóság épületének homlokzata Veszprémben, Fotó: Kelecsényi Kristóf

A kötetet kézbe véve azonnal szembetűnik, hogy egy logikusan szerkesztett, jól átlátható műről van szó, melyet látványos képanyag illusztrál. A kiváló minőségű képek között szinte minden tárgyalt épület esetében találunk terveket, kortárs ábrázolásokat, archív fotókat és mai képeket egyaránt. Utóbbiak nagy részét maga a szerző készítette, ami nagyban hozzájárul a kötet értékéhez. A mű az építész életrajza után az épületeket időrendben tárgyalja, stílusok szerint csoportosítva. Az itáliai neoreneszánsz épületek után a német neoreneszánsz korszak következik, majd a neogótikától jutunk el az erőteljes mór hatásig.

Az építész Heinrich Schmahl néven született 1849-ben, Hamburgban. Azt sajnos nem tudjuk, hol tanulta a szakmát, de már képzett építőmesterként került Budapestre, ahol a magyar historizmus egyik legfontosabb képviselőjének, Ybl Miklósnak irodájában helyezkedett el. Pályájának kezdete egyáltalán nem kirívó, hiszen nem egyedüli német anyanyelvű építészként került a városba, a gyorsan fejlődő Budapest más hozzá hasonló mestereket is vonzott. A kétnyelvű városban eleinte nem is jelentett neki gondot, hogy nem beszélt magyarul, ez csak később vált problémává. Ybl Miklós irodájában eltöltött évei alatt az Operaház építkezésének vezetése volt legfontosabb feladata, melyet 1870-től egészen az épület felavatásáig, 1884-ig végzett. Első önállóan tervezett épületein érződik mesterének erőteljes hatása, hiszen ezek még itáliai neoreneszánsz stílusban születtek.

Az egykori Deutsch-ház, Régen: Budapest, V. Kerület, József Attila utca 22., Forrás: Fortepan
12/24
Az egykori Deutsch-ház, Régen: Budapest, V. Kerület, József Attila utca 22., Forrás: Fortepan

A Schmahl által használt formák leginkább a cinquecento reneszánsz építészetre vezethetők vissza, de quattrocento hatás is gyakran érezhető épületein. A Del Medico család számára tervezett palotabérház és a Hagenmacher-palota kiválóan példázzák ezt az időszakot, mindkettő igen kvalitásos munka. Az 1880-as évek második felében az építész fokozatosan szülőföldje építészete, a német neoreneszánsz felé fordult. Ebbe a stílusba tartozó művein gyakorta jelennek meg bambergi és nürnbergi előképekre visszavezethető elemek. Német neoreneszánsz stílusú főműve egyértelműen a Richard von Drasche-Wartinberg számára tervezett épület, ám Politzer Zsigmond bérháza is említésre méltó.

Schmahl életművének fontos része a velencei gótika hatása, mely egy megrendelőnek, az észak-olasz származású szalámi gyáros Del Medico Ágostonnak köszönhető, kinek a családját már az imént említettük.

Del Medico volt az, aki kifejezetten velencei „palazzo" stílusban kívánta felépíteni házát és üzemét, elindítva ezzel az építészt saját, jellegzetes stílusának megtalálása útján.

Részlet a Párisi-udvar passzázsából, Fotó: Kelecsényi Kristóf
11/24
Részlet a Párisi-udvar passzázsából, Fotó: Kelecsényi Kristóf

Leginkább ismert épületein nem csak a velencei, de a spanyol gótika hatása is érződik. Ezt azért fontos megemlíteni, mert mindkét stílusban jelentős keleti, az előbbinél konstantinápolyi, az utóbbinál pedig mór hatás érzékelhető, így természetes, hogy a mester figyelmét később a muzulmán építészet is felkeltette. Schmahl neogótikus korszakának főművei a Stern-ház, és a veszprémi püspöki jószágbíróság, a mai Eötvös Károly Megyei Könyvtár épülete. A velencei neogótikus stílus kifejezetten újdonságnak számított a historizmus építészetében, Schmahl Henrik azonban nem csak a stílus, de a szerkezetek terén sem félt újítani.

Ugyan a köztudatban Lechner Ödön és Pártos Gyula műve, a Váczi utcai Thonet-ház él első magyar vasszerkezetes épületként, az valójában Schmahl saját üzlet- és bérháza 1890-ből, az úgynevezett „Vasház" volt.

A belsőben szabadon alakítható üzlethelyiségek igen nagy újdonságnak számítottak a korszakban, mégsem kapott az épület nagyobb sajtóvisszhangot. Első épülete, melyen már az említett keleti hatások dominanciája figyelhető meg az 1896-ban épült Rimanóczy-ház, vagyis az Uránia. Az építész egyik főműveként számon tartott igen kvalitásos épületen a spanyolországi Alhambra és a londoni Alhalmbra Theatre hatása egyaránt megfigyelhető. A századfordulón Schmahl ismeretlen okokból néhány évre visszavonult. 1905-ben tért vissza a tervezőasztalhoz, pályájának utolsó szakaszában tervezte leginkább nagyszabású munkáját, mely egyben főműve is. A Belvárosi Takarékpénztár Rt. háza, vagyis a Párisi-udvar 1909 és 1912 között épült. A bankként, bérházként és üzletházként egyszerre szolgáló épület keleties stílusával, kerámiával burkolt homlokzatával és üvegkupolájával egy igazán különleges alkotás, a magyar historizmus egyik legkülönlegesebb műve. Kár, hogy az építkezés elhúzódása és a körülötte kialakult botrányok beárnyékolták a felavatást. Schmahl utolsó épületét már nem is láthatta befejezve, 1912-ben hunyt el Stuttgartban, gyógykezelése alatt.

Részlet a Del Medico-palota homlokzatának frízéből, Budapest,  Andrássy út 13., Fotó: Kelecsényi Kristóf
5/24
Részlet a Del Medico-palota homlokzatának frízéből, Budapest, Andrássy út 13., Fotó: Kelecsényi Kristóf

Kelecsényi Kristóf munkája kiválóan mutatja be Schmahl Henrik életútját és építészetét. Az építéstörténet minden esetben részletekbe menően bontakozik ki, az épületleírások pontosak, érdekesek. A kötetben hibát találni szinte lehetetlen, talán az egyes épületek bemutatásakor eshetett volna több szó a stílusról és lehetséges előképekről. Ezeket azonban megtaláljuk az utolsó, Schmahl Henrik építészetének jellemzése című fejezetben, mely a könyv legizgalmasabb része, és bőven kárpótol a korábbi hiányérzetért. A kötet összességében kiváló munka, méltó összefoglalója egy nagyszabású életműnek.

Paár Eszter Szilvia
 

 

Szerk.: Pleskovics Viola

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

GRAPHISOFT PARK // Egy hely + Építészfórum

2020.12.10. 10:09
00:07:09

Az egykori Óbudai Gázgyár területe 1998 óta ad otthont egy folyamatosan épülő-szépülő irodaparknak. Első épületeinek téglaarchitektúrája a mai napig viszonyítási pont a hazai építészetben, és azóta is az ipari fejlődés és az igényes építészet találkozásának színtere. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti GRAPHISOFT Parkkal ismerkedhetünk meg.

Az egykori Óbudai Gázgyár területe 1998 óta ad otthont egy folyamatosan épülő-szépülő irodaparknak. Első épületeinek téglaarchitektúrája a mai napig viszonyítási pont a hazai építészetben, és azóta is az ipari fejlődés és az igényes építészet találkozásának színtere. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti GRAPHISOFT Parkkal ismerkedhetünk meg.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk