Egyéb cikkek

A pécsi Zsolnay Kulturális Negyed tervpályázat

1/14

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/14

A pécsi Zsolnay Kulturális Negyed tervpályázat
Egyéb cikkek

A pécsi Zsolnay Kulturális Negyed tervpályázat

2008.05.22. 10:42

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Lévai Tamás, Herczeg Tamás

Letölthető dokumentumok:

III. díjas a 2-es számú pályamű. Vezető tervező: Lévai Tamás és Herczeg Tamás

III. díjas a 2-es számú pályamű.
Vezető tervező: Lévai Tamás és Herczeg Tamás,
munkatárs: Harnos László

 

1/14

2/14

3/14

4/14

5/14

6/14

7/14

8/14

9/14

10/14

11/14

12/14

13/14


Részletes bírálat:

Az északi terület gépkocsi megközelítését továbbra is a meglévő déli kapun keresztűl biztosítja. A Major utcából nyitott új bejárat kizárólag személyforgalmat bonyolít, gazdasági forgalomra nem alkalmas (bár a lehetőség adott lenne). A terepszint alatti kiállítótér előtt vezetett látogatói lépcső lökésszerű személyforgalom fogadására nem alkalmas. Az É29 jelű épület az érkezőt kellemetlen falként fogadja, az érkeztetés kiérleletlen.

Az északi terület rendezésénél a morfológiai és topográfiai adottságokat tekinti kiindulópontnak. A terepszint alá támfalszerűen telepített kiállító tér megfelelő módon rendezi át, szervezi a jelenleg szétszabdalt keleti területrészt. Egybefüggő, szövetszerű terepfelület kialakítása kínálkozik az esésvonal irányú aszfaltút megszüntetésével, de ennek kidolgozásával adós marad: nem foglalkozik sem a morfológiából adódó problémák megoldásával, sem a kerti térképzéssel. Érdekes gondolat a "bőrkert" fogalma, vajon mit rejthet? Sajnos a terület belső forgalma - látogató, illetve gazdasági - zavaros, szétválasztása tisztázatlan. A kiállítótér beszállítói forgalma teljesen megoldatlan. A kiállítóteret differenciált térsorként fogalmazza meg, de belső tere nyomottnak tűnik, és az igényes belső infrastruktúra elhelyezhetőségére sem gondol.

A déli területen kialakított 120 gépkocsi kapacitású parkoló Zsolnay Vilmos úti bekötési pontja a területet kettéhasítja. Az É82-es épület túloldalán a bekötésnek jobb helye lenne.

A gyalogos forgalom Zsolnay Vilmos út alatti átvezetése megoldás lehet, de a látogatók alagsori érkeztetése az északi területre nyomasztó és kellemetlen. A parkoló egyébként is túl messze van mind a multifunkcionális tértől, mind a csodák palotájától és a kiállítótértől, amelyek nagy létszámú és lökésszerű látogatói forgalmat is feltételeznek. Az alagút süllyesztett belső udvara koszfészek lesz.

Erénye a pályaműnek, hogy igyekszik a lehető legkevesebb "sebészeti" beavatkozással teljesíteni a tervezési programot. Az újonnan építendő létesítmények gyakorlatilag a terepszint alá süllyesztett kiállító térsorra, illetve a Zsolnay Vilmos út alatti gyalogos alagútra és alagsorra korlátozódnak.

Bár igyekszik a kisebb léptékű épületegyüttes (É12-19) belső tereit az áttervezés során érzékenyen kezelni, az É18 épületbe telepített cellás funkció (írodák) elhelyezése, a szerkezeti adottságok okán (centrális pillércsoportok), tévedés.

A meglévő igen sűrű beépítettségű épületkonglomerátum (É 17, 19, 22 ... ) lazítására nem tesz javaslatot.

A multifunkcionális teret két külön épületben (É78, É28) helyezi el, ami a többcélú flexibilis hasznosíthatóság lehetőségeit szűkíti.

Az Európai Roma Kulturális Központ elhelyezésére és kialakítására tett javaslata megkérdőjelezhető.

A szűkszavú műleírás a tervezési koncepcióról igencsak gyéren tájékoztat. Az egyes épületegyüttesek építészeti kialakítására legalább egy-egy mondatos indoklás hiányzik. Ennek ellenére a benyújtott tervanyagból érezhető a meglévő karakterek és értékek megőrzésére való törekvés szándéka. A pályázat a javasolt átépítéseket, új létesítményeket egyszerű világos módon ábrázolja.

A pályamű III. díjban részesült
.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk