Nézőpontok/Történet

A Pénzügyminisztérium palotája

1/7

Az elkészült díszterem fotója a Fellner Albumból

?>
Az elkészült díszterem fotója a Fellner Albumból
?>
A Pénzügyminisztérium Szentháromság téri főhomlokzata, Fotó: Hollenzer és Okos fotóműterem
?>
A díszterem építés közben, Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
?>
Építés közben...Forrás:Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
?>
Az épület eredeti tervei, C-D metszet a dísztermen keresztül, Forrás: Budapest Főváros Levéltára
?>
A díszlépcsőház építése, Forrás:Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
?>
A díszudvar fotója a Fellner Albumból
1/7

Az elkészült díszterem fotója a Fellner Albumból

A Pénzügyminisztérium palotája
Nézőpontok/Történet

A Pénzügyminisztérium palotája

2019.11.11. 15:33

A főhomlokzati látványtervek már napvilágra kerültek, elkezdődtek a tisztítóbontások is, így csak idő kérdése, hogy a Pénzügyminisztérium budavári épületének Fellner által megálmodott formája ne csak régi fotográfiákon táruljon szemünk elé. De mennyit tudunk az eredeti épületről? Tekintsük át a történetét!


A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épületegyüttese 1901-1904 között készült el késő historista formavilággal, hangsúlyosan neogótikus stílusban. Korábban itt több épület állt, ezek egyike már az építkezést megelőző évtizedekben a kincstár tulajdonába került, majd ebbe az épületbe költözött 1867-ben a Pénzügyminisztérium egy része is. Itt működött sokáig1  majd 1899 nyarán Lukács László pénzügyminiszter Fellner Sándor építészt bízta meg a minisztérium új, méltó székházának megtervezésével, akinek gazdag életművét egy korábbi cikkünkben már bemutattuk. 

1900-ban kezdődött a tervezés, és 1901. október 10-én már az első kapavágásra is sor került, ám a munkát több fontos régészeti lelet felszínre kerülése lassította. A telken álló két lakóházat lebontották, ezek egyike volt Majláth gróf késő barokk kori palotája – olvashatjuk Déry Attila nemrég megjelent tanulmányában.2  Fellner az épület stílusát a szomszédos Nagyboldogasszony-templomhoz (Mátyás-templom) való igazodás jegyében választotta meg, de fontos szempont volt a reprezentáció és a korszak ízlése is.Viszonylag gyors ütemben haladt az építkezés és a minisztérium 1903 őszén birtokba is vehette a hivatali helyiségeket.4 A Szentháromság tér felőli, reprezentatív épületrészen folytatódott a munka, így a miniszter csak 1903 végén helyezhette el a befejezésre vonatkozó okmányokat az egyik torony csúcsán álló rézvitéz belsejében.5

Az épület eredeti tervei, C-D metszet a dísztermen keresztül, Forrás: Budapest Főváros Levéltára
5/7
Az épület eredeti tervei, C-D metszet a dísztermen keresztül, Forrás: Budapest Főváros Levéltára

Az épületegyüttes teljes egészében 1904 végére készült el. Méretét a minisztérium igényei határozták meg: az elnöki osztály mellett a kilenc főosztály, a segédhivatal, miniszteri számvevőség, hitelügyi, egyenesadóügyi, jövedéki, illetékügyi, fogyasztási adóügyi, szeszadóügyi csoportja, és még az irányítása alá tartozó hivatalok is az épületbe költöztek.6 A kivitelezést Majorossy Géza vezette, az alépítményi munkákon Grünwald Bernát dolgozott. Breymann Gusztáv és cége a vasaltbeton födémek kivitelezéséért felelt, ezt a munkát később pedig Melocco Péter folytatta, aki a márványmozaik burkolatokat és rabic-, műkő- és stukkó munkákat is kivitelezte. A M. Kir. Államvasutak diósgyőri Gépgyára szállította és szerelte a vasszerkezeteket, Gregesen Guilbrand Neuschlosz Károllyal az asztalos- és ácsmunkákért, a Zsolnay-gyár a cserepekért, Gönczy Lajos, Ney Ede és Langer Ignácz a szobrászmunkákért, a Forgó és Társa cég pedig az üvegesmunkákért voltak felelősek.7 7

Az épület reprezentatív terei a Szentháromság tér felőli épületrész három szintjére kerültek. A díszes, héttengelyes főhomlokzatot a középrizalit, és annak két szélső tengelyéből emelt tornyai határozták meg.8 A művészettörténeti kutatások alapján a homlokzat barokkos tömegalakításának előképe ifj. Bobula János építész 1896-ban publikált középrizalitos terve lehetett. E neoreneszánsz-neobarokk homlokzat mellett Fellnert a bécsi Maria am Gestade templom toronysisakja is inspirálta, erről mintázhatta a cukorsüveg formájú toronysisakokat – olvashatjuk Rozsnyai József hivatkozott írásaiban.9A palotarész mögött hatalmas, több udvaros, összetett minisztériumi épület állt. Ez alaprajzában korszerű és máig jól használható. Homlokzatainak erőteljes tagolása lehetővé teszi, hogy ez a nagy épület törés nélkül illeszkedjen bele a kisebb épületekből álló, budavári lakóházi szövetbe.

Építés közben...Forrás:Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
4/7
Építés közben...Forrás:Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

1944-45-ben Buda ostromakor sérült az épület, főként a főhomlokzat, de a károk nem voltak helyrehozhatatlanok. A keleti torony sisakja elpusztult, de a nyugati tornya rézvitézével és a középrizalit mérműveinek többségével fennmaradt. Mégsem a helyreállítás mellett döntöttek. Kotsis Iván 1945-ben készített terve szerint a középrizalit ugyan megmaradt volna, de a tornyok nem.10

Az átépítéshez végül mégis Rados Jenő tervét fogadták el 1948-ban. A rizalitot és a tornyokat is elbontották, az épület oldalszakaszait — mondhatni vállait — összenövesztették, az eredetileg négy emeletet háromra csökkentették, és végül a főhomlokzat korábbi, öt síkból álló teteje helyett egy óriási, egyszerű nyeregtetővel fedték le a szerkezetet. Az oldalhomlokzatoknál ugyanígy tettek, ráadásul a gerinc eredeti magasságban maradt, ugyanis az udvari traktusokban a legfelső emeletet meghagyták, így csupán az utcafronton nyomták el az épületet egy monoton tetősík mögé. Szinte csak a földszinti előcsarnok és a lépcsőház őrizte meg eredeti, vagy ahhoz közeli formáját. Az oldalsó bejáratokból csak a Hess András téri kapu maradt meg, ám az is egyszerűsítve, a többit befalazták.  Rados tervét a szakma elismerte, „visszafogott gótizálásával egyszerre utalt a múltra, és volt kortalanul modern" az akkori felfogás szerint.11 1951–1952 között az épületben tantermeket, kollégiumi szobákat és éttermet alakítottak ki, majd 1959-ben Rados Jenő, Sedlmayr Jánosné, Simányi Frigyes (Váti) tervei szerint az oldal- és udvari homlokzatokon dolgoztak. A díszterem 1962-re készült el.12 

Az eredeti homlokzatok elvesztése után így született meg a máig is látható, leegyszerűsített megoldás. 1945 és 1989 között párhuzamosan több intézmény működött az épületben. Többek között 1954 után a Budapesti Műszaki Egyetem Gépész- és Villamosmérnöki Kar kollégiuma lett, majd az 1970-es években levéltár, irodák, kutatóintézetek és alapítványok székházai működtek benne. 1970-től itt rendezkedett be az Országos Levéltár 1945 utáni iratanyagot kezelő részlege, mint Új Magyar Központi Levéltár. Az 1980-as években a Művelődési Minisztérium Vezetőképző és Továbbképző Intézete, és annak jogutódja, a Kulturális Innovációs és Továbbképző Vállalat funkcionált, majd 1992 végén a Magyar Kultúra Alapítvány (MKA) is az épületbe költözött. 1994-ben az Országos Műemlékvédelmi Hivatal műemlékfelügyeletének, később a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal irodái voltak itt.13

A díszterem építés közben, Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
3/7
A díszterem építés közben, Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

Az épületet többször renoválták, így 1960-ban a Műszaki Egyetem megbízásából, később 1985-ben a Hess András felőli oldalon végeztek helyreállítási munkákat, majd legutóbb 2013-ban nyúltak a homlokzatokhoz.14 A jelenleg folyó kivitelezési munkák – hosszú és alapos előkészítés, és kutatások után – tavaly kezdődtek el. A beruházás célja a Fellner Sándor 1903-as tervei alapján történő műemléki homlokzat- és tetőrekonstrukció, valamint korszerű irodai munkakörülményeket biztosító épületbelső megvalósítása. Az épületegyüttes rehabilitációját követően itt kerül elhelyezésre a Pénzügyminisztérium.

 

 

1 Rozsnyai József: Vállak között hiányzó fej – a Pénzügyminisztérium Szentháromság téri palotájának múltjáról és jelenéről, On: Pázmányos Építészettörténészek Klubja

2 Déry Attila: Az egykori magyar királyi Pénzügyminisztérium építéstörténete és építésszerkezeti tanulmánya, PM-TÉR6 Nonprofit Kft. 2019. 8.

3 Uo. 9.

Rozsnyai József: I.m. 2017.

5 Uo.

6 Déry Attila: I. m. 21.

7 Uo. 9–10.

Rozsnyai József: I. m. 2017.

9 Rozsnyai József: A magyarországi historizmus építészeti alkotásainak előképeiről, különös tekintettel neobarokk építészetünk stíluskapcsolataira. In: Kő kövön. Dávid Ferenc 73. születésnapjára. II., Szerk.: Szentesi Edit, Mentényi Klára, Simon Anna, Vince Kiadó, Budapest, 2013, 910.

10 Rozsnyai József: I. m. 2017.

11 Déry Attila: I.m. 11.

12 Uo. 14.

13 Uo.

14 Restaurátori jelentés, 2013.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk