Design/Formatervezés

A rizs művészete

1/15

Maga az installáció is rizsszalmára épült, fotó: Satoshi Asakawa

?>
Maga az installáció is rizsszalmára épült, fotó: Satoshi Asakawa
?>
Rizsföld tavasszal, fotó: Satoshi Asakawa
?>
Rizsföld aratás előtt, fotó: Satoshi Asakawa
?>
Learatott rizskévék, fotó: Satoshi Asakawa
?>
Frissen főtt rizs, fotó: Satoshi Asakawa
?>
Hinomaru (a japán zászló felkelő napját ábrázoló) rizs, tartósított, savanyú szilvával, fotó: Satoshi Asakawa
?>
Újévi dekoráció, fotó: Satoshi Asakawa
?>
Rizsszalmából készült dekoráció, fotó: Satoshi Asakawa
?>
A kiállítótér hátsó falán megelevenedik egy rizsföld sziluettje, bogarakkal, békákkal, pókokkal, lepkékkel együtt, fotó: Satoshi Asakawa
?>
5 kg rizs csomagolására szolgáló zsákok, fotó: Satoshi Asakawa
?>
A kiállításon kapható rizs, fotó: Satoshi Asakawa
?>
A folyosókat saké-címkék borítják, fotó: Satoshi Asakawa
?>
Japán térképe, a helyi rizsfajokkal, fotó: Satoshi Asakawa
?>
Taku Satoh, a kiállítás kurátora egy “rizs” írásjel részeként, fotó: Satoshi Asakawa
?>
A kiállítás plakátja.
1/15

Maga az installáció is rizsszalmára épült, fotó: Satoshi Asakawa

A rizs művészete
Design/Formatervezés

A rizs művészete

2014.06.05. 12:45

Cikkinfó

A Design rovatot támogatja a 

Szerzők:
Várhelyi Judit

Földrajzi hely:
Tokió, Japán

A tokiói 21_21 Design Sight galéria legújabb kiállítása a rizst választotta témájául, azt állítva, hogy a japán csúcstechnológia, művészet és építészet erre a szerény gabonára épül. Várhelyi Judit beszámolója.

A 21_21 Design Sight galéria éves programja mindig szolgál valami meglepetéssel. Sztártervezőket hagyományos kézművesek váltanak fel; vagy egy retrospektív életművet követnek kísérleti alkotások, de volt példa már a jövő vízfelhasználását vizsgáló, útkereső tárlatra is.

Mindezek után azért mégis meglepett, hogy egy designkiállítás témája a rizs lehet. De Taku Satoh grafikus és Shinichi Takemura antropológus szerint ez nem csupán a szigetország fő tápláléka, hanem egyben a japán kultúra — és így a művészetek, építészet és design — alapja is.

Nagyon hasznos kiállítás volt; többek között megtudtam, hogy egy átlagos tálka főtt rizs hozzávetőlegesen háromezer rizsszemet tartalmaz, de egy üveg saké már legalább hatvanötezret, és hogy a japán divatmodellek a fellépés előtt rizsgombócot esznek, mert az könnyen emészthető, de hosszú időre energiát ad.

Rizsföld aratás előtt, fotó: Satoshi Asakawa
3/15
Rizsföld aratás előtt, fotó: Satoshi Asakawa

Szerencsére azért a kiállítás nem ragadt le a fun fact-ek szintjén, hanem komolyabban vette magát és témáját. Az egyszerű tényből, hogy a rizstermesztés folyamatos elárasztást igényel, következett, hogy a szigetország hegyes-völgyes domborzata megkövetelte a teraszos művelést, ami pedig hozzájárult a faluközösségek és az építőtechnikák fejlődéséhez. A rizstermesztés az élet minden részletére befolyással bírt; a hagyományos naptár a rizsművelés ciklusán alapult, a termékenységrítusokból születtek a hagyományos előadóművészetek, és a családi vagyont, de még a fizetést is évszázadokig rizsben számolták.

Japánt enyhe klíma és bőséges csapadék jellemzi, ennek ellenére a földrengések, tsunamik és egyéb katasztrófák folyamatos veszélye miatt a természeti csapásokra, és az ezeket követő éhínségre való felkészülés, a tartalékolás, tartósítás szükségessége a mindennapos gondolkodás részévé vált. Megfelelő körülmények között a rizs állítólag két évtizedig is eláll - a történészek szerint ezzel áll összefüggésben az Ise szentély húszévenkénti újjáépítési ciklusa, a shikinen sengu ceremónia is.

Amaterasu Omikami istennő szentélyét, az Ise jingu Naiku nevű épületét ugyanis húszévenként lerombolják és egy szomszédos telken, de az eredetivel teljesen azonos módon, újjáépítik. A szentély belső berendezése, a kegytárgyakkal együtt, szintén megújul. A több, mint ezer éve ismétlődő szertartás nem csupán a szentély eredeti formáját és építési technológiáját segített megőrizni, hanem átörökítette a hagyományos fa- és fémműves, valamint textilszövő mesterek tudását is.

A japán mottainai filozófiának megfelelően, semmi nem vész kárba — a használhatatlannak tűnő rizsszalmából például szandál és tető készül; csomagolóanyagként segíti a szójabab fermentálást, agyagba keverve pedig falazóanyag lesz belőle. A templomokban rizsszalmából font kötél, a shimenawa jelzi azt a határt, ahol a szent és a profán tér érintkezik egymással.

Rizsszalmából készült dekoráció, fotó: Satoshi Asakawa
8/15
Rizsszalmából készült dekoráció, fotó: Satoshi Asakawa

A kiállítás nem csupán a rizshez kötődő tárgykultúrát mutatja be, hanem a gabona biológiai történetét, éves termésciklusát és étkezési kultúráját is. Ráadásul a rizs Japánban nem csak élelmiszer, hanem ital is, hiszen a saké is ebből készül. A tudományos leírásokat humoros, gyakran interaktív elemek oldják — a kiállítótér végén például, egy nyíláson belesve, a békák szemszögéből figyelhetjük a rizsföld életét. A kiállítást kísérő, a rizstermesztésről, máig kézi munkát igénylő szaké készítéséről és a rizsföld istenét fogadó, majd búcsúztató rítusokról szóló dokumentumfilmek pedig emberi arcokat is adtak a kiállítás anyagához.

A 2012 tavaszán bemutatott „Tema Hima" kiállításhoz hasonlóan, a kurátorok nem híres mesterek kézműves remekeit, hanem a mindennapokban használt, anonim tárgyakat választottak ki. A modern designt tulajdonképpen csak az üvegcímkék és a rizs csomagolására szolgáló papírzsákok képviselik, de talán ezek a mindennapos, profán, design-nak csak éppenhogy nevezhető tárgyak és grafikák jelzik a legerősebben, hogy a világ harmadik legerősebb gazdaságának csúcstechnológiája egy alapvetően agráriánus társadalom szorgalmára, találékonyságára és szépérzékére alapul.

2014. június 15-éig látható a 21_21 Design Sight galériában, Tokióban.
Kurátorok: Taku Satoh, Shinichi Takemura
Dokumentumfilm: Yu Yamanaka
A kiállítás grafikai terve: Taku Satoh Design Office
A kiállításon folyamatosan készülő közönségképek megtekinthetők ezen a honlapon


Várhelyi Judit

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk