/ MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Design/Formatervezés

„Időt és fáradságot nem kímélve”

1/16

A Temahima kiállítás posztere. - fotó: Taku Satoh

?>
A Temahima kiállítás posztere. - fotó: Taku Satoh
?>
Ringo sentei basami - Az almafa metszésére kifejlesztett olló teljes egészében kézzel készül. - fotó: Tom Vincent, Yu Yamanaka
?>
Temahima kiállítás - fotó: Kovács Bence
?>
Temahima kiállítás - fotó: Kovács Bence
?>
Lakkozott rizstálkák - fotó: Kovács Bence
?>
Búzalisztből nyert tiszta gluténből készült, sült-szárított tészta, amit levesfeltétként használnak - fotó: Kovács Bence
?>
Árpacukorral ízesített dagashi sütemények - fotó: Kovács Bence
?>
Rizslisztből készített, faszén fölött szárított, sós-édes rágcsálnivalók - fotó: Kovács Bence
?>
Aizu kiri geta’ Császárfából (kiri) készített geta-szandál. - fotó: Kovács Bence
?>
Mage wappa’  A Japán cédrusból (sugi) készült, kerek dobozban főtt rizst tartanak - fotó: Kovács Bence
?>
Mage wappa’ dobozhoz használt, hajlított formák - fotó: Kovács Bence
?>
Fagyasztva szárított daikon-retek - fotó: Yusuke Nishibe
?>
‘Sugi oke taru’ A hagyományos fahordók is Japán cédrusból (sugi) készülnek - fotó: Yusuke Nishibe
?>
Téli táj Tohoku hegyes vidékén - fotó: Yusuke Nishibe
?>
Tohoku északi, hegyes vidékén ritkán süt ki hosszabb időre a nap, így a hosszú, fehér daikon-retket illatos gyümölcsfából rakott tűz fölött szárítják. - fotó: Yusuke Nishibe
?>
1/16

A Temahima kiállítás posztere. - fotó: Taku Satoh

„Időt és fáradságot nem kímélve”
Design/Formatervezés

„Időt és fáradságot nem kímélve”

2012.07.02. 11:01

Cikkinfó

Szerzők:
Várhelyi Judit

Földrajzi hely:
Tokió, Japán

Építészek, alkotók:
Taku Satoh, Naoto Fukasawa, Fumie Okumura, Noriko Kawakami

Vélemények:
2

„Tema, hima osimazu", azaz „időt és fáradságot nem kímélve" - ebből a szólásból ered a tokiói Design Sight galériában nemrég megnyílt kiállítás címe, amely a tavaly katasztrófa sújtotta Tohuku régió mindennapi használati tárgyait, mestereit és sajátos ízvilágát mutatja be, választ keresve arra a kérdésre, vajon a hagyományos szakértelem, az emberi kézügyesség és a fizikai munka hogyan fér meg a „japán csoda" csúcstechnológiája és tömegtermelése mellett. Várhelyi Judit beszámolója.

Köztudott, hogy Japán a világ harmadik legerősebb gazdasága (sokáig a második volt, de tavaly Kína leelőzte). A Sinkanszen-expressz, a szuperkompjuterek és Asimo-robot hazájában joggal várhatnánk el, hogy amerre járunk, a csúcstechnológia és a robotika széleskörű használatával találkozunk - így megdöbbenve figyeltem nemrég, ahogy egy kovács izzó vasdarabot emelt ki a tűzből és csupán szemmértékkel formálva-kalapálva azt, metszőollót készített belőle. Miért így? Biztosan van erre egy könnyebb és hatékonyabb módszer is! Mint kiderült, pontosan ezt a kérdést tette fel Naoto Fukasawa formatervező is, amikor a Temahima című kiállításhoz gyűjtötte az anyagot.

 

A Temahima kiállítás posztere. - fotó: Taku Satoh
1/16
A Temahima kiállítás posztere. - fotó: Taku Satoh

 

 

A 21-21 Design Sight galéria kiállítása Tohoku, a tavaly földrengés és szökőár által súlytott régió tárgykultúráját mutatja be, közel száz használati tárgyon és élelmiszeren, valamint fényképeken és dokumentumfilmeken keresztül. A kiállítás címe egy szólásmondásra utal: „tema, hima osimazu", vagyis időt és fáradságot nem kímélve, odaadóan dolgozni.

A kiállított tárgyak valóban így készültek - lassú, egyenletes tempóban, az évszakok ritmusához igazodva, precízen, kézzel. Tohoku lakói hagyományosan halászatból és mezőgazdaságból éltek - ezek aránya még ma is jelentős - és a hosszú, hideg telek alatt, amikor méteres hótakaró borította a földeket, a kézműves munka elfoglalta és egyben kiegészítő bevételhez juttatta a családokat. A túlélésért folytatott küzdelem kiolvasható a mindennapi, egyszerű használati tárgyakból és a helyi ételek ízéből is.

 

Ringo sentei basami - Az almafa metszésére kifejlesztett olló teljes egészében kézzel készül. - fotó: Tom Vincent, Yu Yamanaka
2/16
Ringo sentei basami - Az almafa metszésére kifejlesztett olló teljes egészében kézzel készül. - fotó: Tom Vincent, Yu Yamanaka

Temahima kiállítás - fotó: Kovács Bence
3/16
Temahima kiállítás - fotó: Kovács Bence

Temahima kiállítás - fotó: Kovács Bence
4/16
Temahima kiállítás - fotó: Kovács Bence

 

 

Az éhínség örökös veszélye, a szegénység és a felkészülés a párás, meleg nyárra - amikor könnyen romlik, penészedik minden -, a tartósítás különböző, ötletes módszereit eredményezte és egyben kialakította a régió egyedi ízvilágát is. Naoto Fukasawa installációja kiállítási tárggyá nemesíti az egyszerű élelmiszereket is: a vitrinekben füstölt halat, szárított zöldséget, gabonából készült cukorkát, savanyított erdei növényt látunk, a kísérő dokumentáció pedig részletesen leírja az egyes ételek készítési módját is.

A folyamatos, gondos munkára jó példa a „kori dofu", ami hús hiányában egész évben fontos fehérjeforrás. A szójatejből készült tofut hordozható faállványzatra kötözve felállítják az udvaron, ahol éjjel megfagy, majd felovasztják és lassan kiszárítják - ezt a folyamatot mindaddig ismétlik, a közel 50 kilós rácsokat fel-alá cipelve, amíg a tofu halványbarna és szivacsos nem lesz. Miért nem gyorsítják, gépesítik a folyamatot? Azért, mert a buborékok eloszlását, a textúrát és ezzel a megszokott ízt csak a lassú, gondos munka, a fagyos téli levegő biztosítja.

 

Lakkozott rizstálkák - fotó: Kovács Bence
5/16
Lakkozott rizstálkák - fotó: Kovács Bence

Búzalisztből nyert tiszta gluténből készült, sült-szárított tészta, amit levesfeltétként használnak - fotó: Kovács Bence
6/16
Búzalisztből nyert tiszta gluténből készült, sült-szárított tészta, amit levesfeltétként használnak - fotó: Kovács Bence

Árpacukorral ízesített dagashi sütemények - fotó: Kovács Bence
7/16
Árpacukorral ízesített dagashi sütemények - fotó: Kovács Bence

 

 

A kurátorok szándékosan nem a híres mesterek kézműves remekeit, hanem a mindennapokban használt, anonim tárgyakat keresték. Ezek közül hetet a dokumentumfilmek „nevesítenek".  A tél közepén készült, gyönyörű felvételeken nyugodt, mosolygós, békét és harmóniát sugárzó arcokat látunk - csevegve dolgozó asszonyok csoportját, akik rizsgombócot csomagolnak bambuszlevélbe, vagy egyedül, csendben, elmélyülten dolgozó kosárfonómestert, aki az anyaggal folytatott párbeszéd közben szintén nem tűnik magányosnak. Ez a tudás azonban már északon is kiveszőben van, mivel a legtöbb mester már elmúlt hatvan éves és nehezen találnak tanítványokra. A tavaly márciusi katasztrófa rámutatott a technika határaira és ezzel egyfajta önvizsgálatot indított el, megkérdőjelezve a háborút követő, erőltetett iramú gazdasági fejlődést, a „japán csoda" társadalmi árát. Taku Satoh grafikus, a kiállítás egyik kurátora ezt így fogalmazta meg: „a városi életformára jellemző ‘kényelem’ észrevétlenül függőségbe von minket és tulajdonképpen a fizikai erőfeszítés megszűnését jelenti."

 

Rizslisztből készített, faszén fölött szárított, sós-édes rágcsálnivalók - fotó: Kovács Bence
8/16
Rizslisztből készített, faszén fölött szárított, sós-édes rágcsálnivalók - fotó: Kovács Bence

Aizu kiri geta’ Császárfából (kiri) készített geta-szandál. - fotó: Kovács Bence
9/16
Aizu kiri geta’ Császárfából (kiri) készített geta-szandál. - fotó: Kovács Bence

Mage wappa’  A Japán cédrusból (sugi) készült, kerek dobozban főtt rizst tartanak - fotó: Kovács Bence
10/16
Mage wappa’ A Japán cédrusból (sugi) készült, kerek dobozban főtt rizst tartanak - fotó: Kovács Bence

Mage wappa’ dobozhoz használt, hajlított formák - fotó: Kovács Bence
11/16
Mage wappa’ dobozhoz használt, hajlított formák - fotó: Kovács Bence

Fagyasztva szárított daikon-retek - fotó: Yusuke Nishibe
12/16
Fagyasztva szárított daikon-retek - fotó: Yusuke Nishibe

‘Sugi oke taru’ A hagyományos fahordók is Japán cédrusból (sugi) készülnek - fotó: Yusuke Nishibe
13/16
‘Sugi oke taru’ A hagyományos fahordók is Japán cédrusból (sugi) készülnek - fotó: Yusuke Nishibe

Téli táj Tohoku hegyes vidékén - fotó: Yusuke Nishibe
14/16
Téli táj Tohoku hegyes vidékén - fotó: Yusuke Nishibe

Tohoku északi, hegyes vidékén ritkán süt ki hosszabb időre a nap, így a hosszú, fehér daikon-retket illatos gyümölcsfából rakott tűz fölött szárítják. - fotó: Yusuke Nishibe
15/16
Tohoku északi, hegyes vidékén ritkán süt ki hosszabb időre a nap, így a hosszú, fehér daikon-retket illatos gyümölcsfából rakott tűz fölött szárítják. - fotó: Yusuke Nishibe

 

 

A kiállításon látható tárgyalkotás egyfajta „slow design", ami nem tűri meg a „csalást"; itt nem szabad kihagyni egy lépést sem a kényelem vagy a gazdaságosság kedvéért. A kurátorok véleménye szerint a válasz Naoto Fukasawa eredeti kérdésre az, hogy az emberi kéz és a fizikai munka használata, a gyengéd erő alkalmazása és a természethez igazodó ritmus nem alacsonyabbrendű korunk tömegtermelésénél, hanem egy lehetséges kivezető út az onnan eredő problémákra. Hogy ez árkádiánus utópia-e vagy pedig valós alternatíva, ítélje meg ki-ki kedve szerint, de a meggondolás eredménye bizonyára nem befolyásolja majd a tárgyak és a mögöttük rejlő emberi történetek szépségét.

A kiállítás 2012. augusztus 26-áig látható a 21_21 Design Sight galériában, Tokióban.

Várhelyi Judit


További fényképek találhatók a kurátorok útinaplójában:

Fagyasztva szárított retek Minami-Aizu városkából

Olcsó édesség Sendaiból

Almafa metszőolló Tsugaruból

Nanako lakktárgyak Tsugaruból

Kurátorok: Taku Satoh, Naoto Fukasawa, Fumie Okumura, Noriko Kawakami
Dokumentumfilm: Tom Vincent, Yu Yamanaka
Fényképek: Yusuke Nishibe, Kovács Bence
A kiállítás grafikai terve: Taku Satoh
Installáció terve: Naoto Fukasawa

 

 

 

Vélemények (2)
mB
2012.07.02.
11:51
peter.garai
2012.07.04.
08:04

@mB: köszönjük az észrevételt, javítottuk!

GP

Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk