| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Vélemény

A sárga (tengeralattjáró) gázvezeték avagy az észtek a biennálén

1/5

Gaasitoru - gázvezeték

az észt isntalláció az Arsenaléban

az észt isntalláció az Arsenaléban

az észt isntalláció az Arsenaléban

?>
Gaasitoru - gázvezeték
?>
az észt isntalláció az Arsenaléban
?>
az észt isntalláció az Arsenaléban
?>
az észt isntalláció az Arsenaléban
?>
1/5

Gaasitoru - gázvezeték

az észt isntalláció az Arsenaléban

az észt isntalláció az Arsenaléban

az észt isntalláció az Arsenaléban

A sárga (tengeralattjáró) gázvezeték avagy az észtek a biennálén
Nézőpontok/Vélemény

A sárga (tengeralattjáró) gázvezeték avagy az észtek a biennálén

2008.09.22. 12:53

Mi hozzuk létre az infrastruktúránkat, majd ez az infrastruktúra hoz létre minket. A projekt célja, hogy építészet és valóság, építészet és környezet viszonyáról gondolkoztasson el, s a kritikai építészet lehetőségeit tapogassa ki politika, környezet, infrastruktúra, energia kérdései kapcsán.Ingrid Ruudival, az észt kiállítás kurátorával beszélgettünk.

Az észt installáció

Mi hozzuk létre az infrastruktúránkat,
majd ez az infrastruktúra hoz létre minket
.
Sam Jacob: Az infrastruktúra mint az építészet tudatalattija
(a biennálé észt nemzeti katalógusából)

Gaasitoru - gázvezeték
1/5
Gaasitoru - gázvezeték

A Viale Trentón, a Giardini egyik legforgalmasabb helyén, az orosz és a német pavilon között egy hatalmas, élénksárga színű cső kígyózik. Hossza 63 méter, átmérője 1,2 méter, vastagsága 12 mm, súlya több mint 15 tonna. A 12 elemből álló, dúcolt lábazaton szemmagasságba emelt óriási acélszerkezet egy gázvezeték - a maga kézzel fogható és kikerülhetetlen, 1:1-es valóságában.

Az összefüggés nyilvánvaló: a Nord Stream Gasprom kezdeményezte nagy vihart kavaró vállalkozásáról van szó, hogy a Balti-tengeren át egy Oroszországot és Németországot közvetlenül összekötő földgázvezetéket építsenek. Az eredeti tervet mind ökológiai, mind geopolitikai szempontból számos kritika érte. S bár még nem született végleges döntés, a tervezett gázvezeték az egész Baltikum életére kihatással lesz.
(További információ a Nord Stream projektről: http://en.wikipedia.org/wiki/Nord_Stream)

Az Észt Építészek Egyesülete még márciusban döntött a projekt mellett. Mikor az elképzelés a Biennálé bizottsága elé került, az első reakció az egyhangú nem volt. Aaron Betsky, az idei Biennálé főkurátora volt az, akinek a közbenjárására végül is engedélyezték a projekt megvalósítását, azzal a feltétellel, hogy mindegyik állam, amelyiknek nemzeti pavilonja előtt a gázvezeték elhalad, beleegyezését adja az installáció megvalósításához. Az észt csoportnak tehát meg kellett szereznie az orosz, a japán, a norvég, a svéd, a finn, a francia, a cseh, a szlovák, a brit, a kanadai és a német állam beleegyezését. Sikerült, még a leginkább érintettek, Oroszország és Németország is hozzájárult.

A projekt célja egyértelműen és felvállaltan az, hogy provokatív kérdésfelvetésével az építészet és valóság, építészet és környezet viszonyáról gondolkoztasson el, s a kritikai építészet lehetőségeit tapogassa ki politika, környezet, infrastruktúra, energia kérdései kapcsán. Mert hogy milyen lesz a jövő épített környezete, az nemcsak az építészek vízióitól függ, hanem országhatárokon átívelő gazdasági érdekek, összefonódó politikai döntések, szabályok és szabályzók, rendeletek és egyezmények új térképet rajzoló erővonaitól.

A Biennálén az észt projekt két helyen is jelen van: egyrészt a Giardini kertjében, másrészt az Arsenale épületében. Ez utóbbiban két hatalmas képernyő ad hírt arról, hogy a látogatók hogyan viszonyulnak a gázveztékhez.


az észt isntalláció az Arsenaléban
2/5
az észt isntalláció az Arsenaléban

az észt isntalláció az Arsenaléban
3/5
az észt isntalláció az Arsenaléban

az észt isntalláció az Arsenaléban
4/5
az észt isntalláció az Arsenaléban



Ingrid Ruudival, az észt kiállítás kurátorával beszélgettünk.

ÉF: Ez a projekt a Biennálé talán legnyíltabb és legegyértelműbb politikai állítása. Hogyan született a döntés, hogy ezt választják, egy gázcsövet?

IR
: Mikor Aaron Betsky kihirdette a Biennálé fő témáját (Odakint: az építészeten túl), rögtön arra gondoltunk, hogy csinálni kéne valamit: egy installációt vagy manifesztumot. Ennek kapcsán merült fel a gázvezeték ötlete, a Nord Stream projekt miatt. Ez manapság igazán forró téma Észtországban és a környező államokban, s minket nagyon is közelről érint. Innen kiindulva aztán továbbgondoltuk a gázvezeték adta lehetőségeket. – nyilvánvaló, hogy ez egy metafora, az ehhez hasonló gázvezetékek, olajvezetékek, infrastrukturális beruházások metaforája. Egy tiszta és világos eszköze annak, hogy a mai világ szerveződésére rámutassunk: arra, hogy az energia és infrastruktúra a politikai hatalom megerősítésének eszköze, hogy az üzlet világa és az állam egymásba fonódik. S az infrastruktúra az, ami a társadalmi szerveződést és működést lehetővé teszi.

ÉF: Hogyan kapcsolódik mindez az építészethez?

IR: Nos, ami az építészetet illeti, a kapcsolatot nem tudom jobban leírni, mint ahogy azt Sam Jacobs tette a katalógusunkba írt cikkében, vagyis hogy az infrastruktúra az építészet tudatalattija. Az az építészet, amivel általában dolgunk van, jórészt ezen alapul. A gázvezeték amit leraktunk itt a Giardini parkjában láthatóan megragadja az embereket: megnézik, megérintik, belekiabálnak, még bele is bújnak. Ez maga az eredeti cső, egyenesen a német gyártótól származik. Az volt a célunk, hogy közel hozzuk az emberekhez ezeket a problémákat, hiszen általában nem szembesülnek ilyen közelről az energia vagy az infrastruktúra kérdéseivel, mindez kívül esik a hatókörükön, a döntések az ő részvételük nélkül születnek. A gondolat, hogy ez így kell-e legyen, tehát elkerülhetetlen. Amit mondani akarunk az az, hogy az építészeknek foglalkozniuk kell ezekkel a kérdésekkel, segíteniük kell a megválaszolásukban.

ÉF: A jelentés többrétegű: ez az installáció egyszerre politikai állítás, gazdasági, energetikai, ökológiai, építészeti, de egyben egy játékos művészi állítás is.

IR: Közel akarjuk hozni az embereket: először is itt van maga az installáció, a gázvezeték, aztán az Oroszország és Németország közötti kapcsolat, majd az emberek reakciója az installációra. A jelentés többrétegű, olvashatod ahogy akarod vagy ahogy hozzád szól, aszerint hogy mi is érdekel igazán, a politikai vonatkozás vagy az energia kérdései, vagy az installáció.

ÉF: Beszéljünk azokról is, akik létrehozták ezt a projektet. Kik a team tagjai, építészek, művészek?

IR: Négyen vagyunk. Két építész, Maarja Kask és Ralf Lõoke, mindketten az észt Művészeti Akadémián végeztek, és egy nagyon sikeres építész irodát vezetnek, a Saltót. A harmadik tag művész, Neeme Külm, aki korábban már több nagyméretű installációt is létrehozott. Én építészettörténész vagyok, író és a kiállítás kurátora. Hozzá kell még tennem, hogy mind a négyen nagyon jó barátok vagyunk.

Kiszely Márta
fotó: Pásztor Erika Katalina

További információk a honlapon.

nemzeti biztos: Laila Pödra, építészeti szaktanácsadó, Észt Kulturális Minisztérium
kurátor: Ingrid Ruudi, az Ehituskunst észt építészeti folyóirat főszerkesztője
szerzők: Maarja Kask, építész, Salto AB, Ralf Löoke, építész, Salto AB, Neeme Külm, művész
mérnökök: Teet Dooner, KTR Projekt OÜ.,Nicola Ferrari, Servizi Tecnici S.l.r.
geodéta: Andrea Sambo, Sambo & Bertolo Szudia Associato
3D vizuális terv: Villu Scheler, építész, Salto AB
építő kivitelező: Scanweld AS
projekt koordinátor: Andrea Zausa
grafika: Kalle Roolaid

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.