Közélet, hírek

Az s73 a Kossuth téri tervpályázat győztese

1/2

részlet a győztes tervből

?>
részlet a győztes tervből
?>
1/2

részlet a győztes tervből

Az  s73 a Kossuth téri tervpályázat győztese
Közélet, hírek

Az s73 a Kossuth téri tervpályázat győztese

2007.08.15. 09:23

Győztest hirdettek augusztus 14-én a Kossuth téri tervpályázaton, így hamarosan elindulhat az építkezés, amelynek eredményeként a Kossuth tér valóban az ország első számú közterévé válhat.

A tér rendezésére kiírt térrendezési-építészeti tervpályázat eredményesen zárult, ennek köszönhetően legkésőbb 2008. végére újjászületik a Kossuth tér. A győztes S73 Kft. már korábban is bizonyította, hogy a főváros tereinek megújításában kiváló tervekkel rendelkezik: többek között I. díjat nyert a Budapest Szíve városépítészeti ötletpályázaton, de a 4-es metró több állomásának felszíni rendezési terveihez is értékes munkákkal járultak hozzá. Mindez bizonyítja, hogy a Kossuth tér rendezésekor is értékes, kiváló pályázat valósul majd meg.

A Kossuth téri tervpályázat sikere azért is fontos, mert a tér rendezése, átépítése igen összetett feladat. Egyszerre kell reprezentatív köztérré, a városlakók és a turisták számára vonzó, kellemes találkozó-és pihenőhellyé varázsolni a Kossuth teret, miközben az Országház épületének a biztonsági követelményeknek megfelelő használatát is biztosítani kell. Az a cél, hogy egy olyan, a londoni Hyde parkhoz, vagy a budapesti Károlyi-kerthez és Szent István parkhoz hasonló, park jöhessen itt létre, amely éjszakánként zárható ugyan, de napközben maradéktalanul kiszolgálja az itt kikapcsolódni, pihenni vágyókat, ugyanakkor a Parlamentbe érkező politikusok, külföldi delegációk fogadásához is impozáns hátteret nyújt. A győztes pályázat ezen követelményeknek megfelelt és olyan közteret álmodott a Kossuth térre, amelyre mindenki büszkén tekinthet.

A Kossuth tér ügyének rendezéséhez több döntésre is szükség volt, és Demszky Gábor üdvözli, hogy mindezek a döntések egyetértéssel és viszonylag gyorsan születhettek meg. 2007. február 8-án zajlott az első egyeztetés Szili Katalin házelnökasszony, Demszky Gábor főpolgármester és Rogán Antal polgármester részvételével a Kossuth tér rendezéséről. Már akkor megállapodtak a felek abban, hogy a legjobb megoldás az, ha a Parlament környezetében lévő 24893 helyrajzi számú telek rendezését annak elsőszámú használója, az Országgyűlés végzi el. Erre sem a Fővárosi Önkormányzatnak, sem Belváros-Lipótvárosnak nem lenne elegendő pénze, ráadásul a tér használatának protokolláris, biztonsági szempontjait – ahogy eddig, úgy ezután is – az Országgyűlés határozza meg. Megállapodás született arról, hogy az Országgyűlés viseli az előkészítés és a kivitelezés költségeit, és ekkor dőlt el az is, hogy a tér rendezésére építészeti-térrendezési tervpályázatot írnak ki.

részlet a győztes tervből
1/2
részlet a győztes tervből

Egyetértés volt a felek között abban is, hogy a Kossuth teret vissza kell adni az embereknek. Magyarország főtere nem lehet a képviselők ingyenes parkolója, de nem lehet a katonai díszszázad és a protokollesemények kizárólagos színpada sem. A jelenleginél sokkal nagyobb zöldterületre, szabadabban bejárható parkra van szükség.
Éppen erről szól a használati jogot alapító szerződés is, amelyet április elején írtak alá. A Fővárosi Közgyűlés március 29-i ülésén döntött a használati jog ingyenes átadásáról az Országgyűlés Hivatalának. A Fővárosi Önkormányzat és az Országház között létrejött szerződés értelemében 50 évre a Parlament használatába került jogilag is a Kossuth tér 7 hektár 2701 m2 nagyságú területe, miközben a tulajdonos továbbra is a Főváros maradt.

A szerződés értelmében az Országgyűlés Hivatala részére a használat korlátozott, hiszen a terület közterületi, közparki használatát reggel 8 óra és este 8 óra között bárki számára köteles biztosítani. Ez alól kivételt csak a protokolláris események és a rendvédelmi szervek jogszabályba foglalt feladat-ellátásához kapcsolódó biztonsági intézkedések jelentenek. Fontos azonban, hogy a szerződés csak időszakos kivételt tesz lehetővé, azaz az év legtöbb napján mindenki számára szabadon bejárható lesz Budapest új közparkja.

Magyarország főterén, a Kossuth téren hétköznapokon egy – a fővároshoz és a Parlamenthez egyaránt méltatlan – autóparkoló üzemel. Bár a megkötött szerződés mélygarázs építésére nem terjedt ki, a parkolás kérdését mindenképpen rendezni kell a környéken. A pályaművekben erre is készült többfajta javaslat, és a közeljövőben mindenképpen meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a parkolás miként oldható meg a legoptimálisabban a Kossuth tér környékén.

A városvezetés reméli és hiszi, hogy a győztes terv alapján újjáépített Kossuth térre mindannyian büszkék leszünk a jövőben.

Részlet a sajtóanyagból

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A FÓTI PLÉBÁNIATEMPLOM // Egy hely + Építészfórum

2021.07.16. 15:51
00:07:54

A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom különleges helyet foglal el a magyar építészettörténetben. Legkvalitásosabb romantikus épületünk, és európai viszonylatban is kiemelkedően magas színvonalat képvisel. Érdekessége, hogy Ybl Miklós első önálló alkotása, minőségét tekintve mégsem különbözik a későbbi épületektől, az építész azonnal főművet alkotott.

A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom különleges helyet foglal el a magyar építészettörténetben. Legkvalitásosabb romantikus épületünk, és európai viszonylatban is kiemelkedően magas színvonalat képvisel. Érdekessége, hogy Ybl Miklós első önálló alkotása, minőségét tekintve mégsem különbözik a későbbi épületektől, az építész azonnal főművet alkotott.

Épületek/Örökség

MÁTYÁSFÖLD // Egy hely + Építészfórum

2021.07.16. 15:47
00:07:04

Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a mátyásföldi villanegyedbe kalauzoljuk nézőinket. Az egykori vadászterületen 1887-ben alapított település kezdetben a nyaralni vágyó pesti úri közönséget vonzotta. A terület arculatát nagyban meghatározza Paulheim József építészete, aki legalább 50 villát, valamint a templom és a későbbi gimnázium épületét is tervezte. 

Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a mátyásföldi villanegyedbe kalauzoljuk nézőinket. Az egykori vadászterületen 1887-ben alapított település kezdetben a nyaralni vágyó pesti úri közönséget vonzotta. A terület arculatát nagyban meghatározza Paulheim József építészete, aki legalább 50 villát, valamint a templom és a későbbi gimnázium épületét is tervezte. 

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk