Épületek

A Szabadság híd díszkivilágítása

1/18

15. kép

?>
15. kép
?>
16. kép
?>
1. kép (korábbi terv)
?>
2. kép
?>
3. kép
?>
?>
4. kép
?>
5. kép
?>
6. kép
?>
7. kép
?>
17. kép
?>
8. kép
?>
9. kép
?>
10. kép
?>
11. kép
?>
12. kép
?>
13. kép
?>
14. kép
1/18

15. kép

A Szabadság híd díszkivilágítása
Épületek

A Szabadság híd díszkivilágítása

2009.06.08. 08:11

"Hosszas várakozás után elkészült a Szabadság-híd díszvilágítása. Beteljesülni látszik az az évtizedekkel ezelőtti vízió, mely a budapesti nappali Duna-parti panorámával egyenrangú esti látványról álmodozott."Deme László tervező írása választ ad az új díszkivilágítás kapcsán felmerült kérdésekre.

Hosszas várakozás után elkészült a Szabadság híd díszvilágítása. Ezt a várakozást kétféleképpen is értelmezhetjük. Egyrészt már igen régóta esedékessé vált a világítás megépítése, másrészt a díszvilágítás átadását eredetileg karácsonyra tervezték.

Mindenesetre most május 28-án, amikor Főpolgármester úr átadta a felújított hidat és egyben felavatta az új díszvilágítást, bizonyos tekintetben új időszámítás is kezdődött. Beteljesülni látszik ugyanis az az évtizedekkel ezelőtti vízió, mely a budapesti nappali Duna-parti panorámával egyenrangú olyan esti látványról álmodozott, amelyben meghatározó szerepet játszanak a város kivilágított hídjai.

A Szabadság híd díszvilágításának gondolata először a híd építésének centenáriuma alkalmából merült fel. Egy tanulmányterv különféle mértékadó vélemények eredményét esti látványképekben foglalta össze. 1996-ra a híd díszvilágítása nem készült el ugyan, de a szakmai és városképi csaták egy olyan látványt vetítettek előre, mely nagyban különbözik a most megvalósult berendezésétől.

A korábban tervezett díszvilágítás elsősorban a hosszanti felső és alsó tartókat kívánta kiemelni, ezzel a két vonal játékos tükörképi megjelenítésével a híd összekötő jellegét hangsúlyozva (1. kép).

 

1. kép (korábbi terv)
3/18
1. kép (korábbi terv)

 

A mostani elképzelés a függőleges és a ferde Gerber-tartók szerkezeti láttatásával a mérnöki konstrukciót próbálja érzékeltetni. Ennek még hangsúlyosabbá tétele érdekében ezek térbeli sziluettjét rajzolják meg a rácsos tartószerkezetek belsejében elhelyezett lámpatestekkel.

Hosszas viták után részben visszakerültek a hosszanti tartók is a képbe. Az alsó tartók világítása elmaradt ugyan, de a felső tartók derítést kaptak, azonban ezek megvilágítása is lényegesen különbözik a hajdan elképzeltekhez képest. A világítás ugyanis nem kezeli teljes hosszában az íveket, a hídfők közelében és a híd közepén nincsenek megvilágítva, ugyanakkor a világított szakaszok mindkét oldalát derítik. Az elméletet az adta ehhez az elgondoláshoz, hogy a hosszanti íveket majd minden nézőpontból együtt látjuk nappal, ezért este is így élethű, így térbeli a látvány (2. kép).

 

2. kép
4/18
2. kép


 

Az elmúlt több, mint tíz évben e két illusztráció mellett több esti látványkép is készült a Szabadság hídról. Bármennyire különböző felfogást jelenítettek is meg ezek a komputer grafikák, a kapuzatok kiemelését egységesen lényegesnek tartották.

A híd fő ékessége a két - obeliszkekkel, turulmadarakkal, koronás címerekkel díszített – kapuzat, a világításnak elsőrendűen ezeket kellett kiemelnie. A hierarchikus felépítésű világítási kép csúcsán lévő kapuzatoktól indul el a felső tartók világítása is, mely távolabb elhal, így is kihangsúlyozva a kapuzatok fontosságát.

A híd teljes hosszának összefüggő láttatását a közvilágítás oldja meg, vagyis ahol sem a Gerber-tartók világítása, sem a hosszanti tartók derítése nem vonul tovább, este a közvilágítás hatásának kellett visszafogottan megrajzolnia a híd szerkezetét.

A híd díszvilágítási koncepciójának kialakításánál érdekes módon egyik verzióban sem merült fel az út vonalának „meghúzása". Laikusként azt hihetnénk, hogy az átkelő egyik legfontosabb része mégiscsak az út, ez azonban – úgy tűnt – a szakemberek szemében szakmai és látványképi szempontból elhanyagolható fontosságú.

A híd alsó szerkezeti derítésénél eredetileg az úttest alatt is folytatódó függőleges tartók belső világítása is szerepelt, de a lefelé irányított fényvetők a hajózás számára esetenként kápráztató hatást jelentettek volna, így letettek róla. Végül is a híd alsó szerkezeti egységei közül csak a pillérek megvilágítását oldották meg. A Lánchíd pillérvilágításával ellentétben – ahol a pillérek köré kezelőjárdát építettek és innen súrló fénnyel láttatják a pilléreket- itt a hídszerkezetre szerelt fényvetők derítik azokat.

A díszvilágítási koncepció végleges megfogalmazásához próbavilágítások sorozatán át vezetett az út. A próbavilágítások során derült ki, hogy a budapesti nagy díszvilágítási berendezésekben először szerepel majd nagyobb súllyal LED-es lámpatest, ugyanis a hosszanti tartók derítését a fénycsöves és a miniatűr xenontöltésű-izzólámpás vonalas kialakítású lámpatestekhez képest a LED-es egységek jobban oldották meg.

Az itteni világításnak három kritériumot kellett teljesítenie: jó fényeloszlással egyenletesen deríteni a mintegy 700 mm széles függőleges sávokat, visszafogott erősséggel szolidan, pasztelizáló módon láttatni e felületeket, továbbá minél élethűbben visszaadni a híd nappali színét.

A híd hajdani pontos színét egyébként rezeda zöldként határozták meg, és ezért az antigrafitis, több évtizedet garantáló új festés is ezzel a színnel készült. Ezt a színt leginkább 4000 Kelvin feletti színhőmérsékletű fényforrásokkal lehetett visszaadni, amit mind a fémhalogénlámpás (4000 K), mind a LED-es (5000 K) világítási egységek bizonyítottak. A híd díszvilágításának megalkotása tehát különleges világítási feladat volt, mely speciális lámpatesteket igényelt.

Különösen a hosszanti tartók egyenletes, megfelelő színvonalú láttatása számít kuriózumnak. A Lánchíd díszvilágításával ellentétben, ahol maguk a lámpatestek rajzolják meg a gyöngyfüzér-szerű látványt, itt a tartókat közelről kellett a kívánt módon megvilágítani.

 

3. kép
5/18
3. kép

4. kép
7/18
4. kép


 

A 3. képen látható, hogy a vonalas lámpatesteket a T szelvény vonalán belül kellett elhelyezni és onnan, mintegy 200 mm kiemeléssel oldják meg a világítási feladatot. Az igen kis szélességű (65 mm) lámpatestek hossza 1640 mm, és úgy kellett felszerelni őket, hogy a hosszanti tartó töréseit követve mindenütt egyenletes világítást adjanak. Ennek garantálásához beállítási lehetőséget is biztosítottak, vagyis, amint az a 4. felvételről is követhető, a lámpatesteket a hosszanti tartó alsó lapjához ugyan csavarosan, fixen rögzítették, de a világító testek hátsó megfogásuknál mozgathatóak.

A 18 W egységteljesítményű LED-es világítás törpefeszültségről, 24 V-ról működik. A működtető egységeket a rácsos tartókon belül, elérhető kezelési magasságban helyezték el, ahonnan két-két függőleges tartó közötti lámpatest mennyiséghez indították a kábeleket. Az itt alkalmazott lámpatestek felfűzött rendszerben működtethetőek, azaz a két tömszelence biztosítja a kábel be- és kivezetést, míg a kötés, a kábeltovábbítás a lámpatesten belül történik.

Természetszerűen ugyancsak a függőleges tartók belsejében helyezték el a rácsos szerkezeteket belülről megvilágító fényvetőket. Itt is több feltételnek kellett eleget tenni.

Olyan keskenyen sugárzó lámpatesteket kellett választani, melyekkel az adott tartót teljes magasságában meg lehetett világítani. Ezt két módon is igyekeztek biztosítani. Minden tartó magassághoz ideális teljesítményű lámpatestet választottak, így a legalacsonyabb szerkezeteket 35 W, a közepeseket 70 W a legmagasabbakat 150 W fémhalogénlámpás keskenyen sugárzó fényvetők láttatják. Emellett a fényvetőket fókuszálási lehetősséggel látták el, így az egyedi adottságokhoz alkalmazkodva keskenyebben, vagy kicsit szélesebben is tudnak a lámpatestek világítani. Mivel a lámpatestek mérete a teljesítmény különbség miatt változó, olyan típus jöhetett csak számításba, mely a szűkös helyen minden változatában elfér.

A lámpatesteket a lehető legkisebb magasságban kellett telepíteni ahhoz, hogy minél nagyobb tartóhossz világítását kezeljék, ugyanakkor nem szabadott olyan alacsonyra szerelni őket, hogy az esetleges havazás betemesse őket vagy téli hídtakarításnál a havas lucsokban álljanak. Az 5. felvételen a kompromisszumos lámpatest elhelyezés látható.

 

5. kép
8/18
5. kép

6. kép
9/18
6. kép

7. kép
10/18
7. kép

 

A képen ugyan felfelé világító lámpatest szerepel, de a ferde tartókat szögben telepített fényvetők láttatják. A lent elhelyezett lámpatestekre mindenképpen rálátni, ami eleve zavaró, a ferdén felszerelt fényvetők pedig elviselhetetlenül kápráztatnák a gépjárművezetőket. Ennek megakadályozásra - ahogy azt a 6. kép is szemlélteti - minden lámpatestet fényterelő ráccsal láttak el. A rács pozíciója változtatható, azaz akár egyedileg is a legideálisabb helyzetbe lehet a rácsot elmozgatni.

Az eddigi felvételekről kitűnik, de a a 7. képen több világító test is bizonyítja, hogy a híd színével megegyező színre festett tartószerkezetek és lámpatestek mennyire belesimulnak környezetükbe. A felvételen az is látható, hogy ennek eredményeként szinte észrevehetetlen a vonalas lámpatest sor nappal, és a kapuzat közelében a hosszanti tartóra szerelt fényvető blokk felfedezése sem egyszerű.

 

8. kép
12/18
8. kép

9. kép
13/18
9. kép

10. kép
14/18
10. kép

 

Ezek a kisméretű, különböző optikákkal megszerelt, 150 W fémhalogénlámpás lámpatestek (8. kép) biztosítják a turulmadarak kiemelését, az obeliszkek erőteljes láttatását, a kapuzatok felső régiójának egyenletes derítését és közepükön a koronás címerek hangsúlyos megjelenítését. Összesen kapuzatonként négy ilyen fényvetőcsoport garantálja azt, hogy mindkét irányból felejthetetlen legyen a látvány, az a látvány, melyet már szerelés, üzembehelyezés, fényvető-beállítás közben is lehetett hellyel-közzel élvezni, hiszen a 8-13. felvételek még a közvilágítás megépülése előtt születtek. A 7. képen látható, de még be nem kapcsolt, pásztorbotos falikaros egység egyelőre előhírnöke az épülő korhű közvilágításnak, melyet kompletten július végén adnak át. Addig is üzemelni fog a fémhalogénlámpás közvilágítás modern sealsafe rendszerű lámpatestekkel, de az oszlopok „öltöztetésére" csak a nyár közepén kerül sor.

A kapuzatok alsó traktusait körben oldalanként két-két közepesen sugárzó 150 W fémhalogénlámpás fényvető világítja meg (13. kép), de a látványt kiegészíti majd a pilonokra később felszerelt falikaros korhű közvilágítási lámpatest blokk. Ennek hiánya a 14. képen is jól érzékelhető, mint ahogy az is jól látható, hogy a hídszerkezetre szerelt 70 W fémhalogénlámpás fényvetőkkel jól sikerült a pillérek világítása. Különösen a pillér homlokzatok kiemelése ítélhető bravúros megoldásnak.

11. kép
15/18
11. kép

12. kép
16/18
12. kép

13. kép
17/18
13. kép

 

A 12. kép az alternatív gondolkodásra is lehetőséget ad. Az év elején a megújhodott Gellért szálló fürdő épületével együtt a díszvilágítás is megfiatalodott és modernebb lett. A változást a homlokzatra és erkélyre szerelt, ablakközök megvilágítására szolgáló lámpatestek cseréje jelentette. A korábbi halogénizzólámpás lámpatesteket hidegebb tónusú fémhalogénlámpát magába foglaló fényvetőkre cserélték.

A berendezés átadásakor többen túl fehérnek ítélték a világítást, most érdemes összehasonlítani a két berendezést: a szálloda mintha sárga lenne. Ha elkészül a Corvinus Egyetem új díszvilágítása is, az esti képben még hatásosabban, érdekesebben jelenik majd meg a Szabadság-híd és egy egész városkép tudatosan összehangolt esti látványában gyönyörködhetünk. Addig is új élménnyel gazdagodik az esti órákban a Duna-parton sétáló járókelő (14, 15. kép) és a Gellérthegyről a várost szemlélő turista (16. kép) egyaránt. Ez utóbbi képről is leszűrhető azonban, hogy mennyire hiányzik a híd közepére, illetve végeire kerülő nyolc darab öt lámpatestes közvilágítási egység, melyek – mint említettem- július végére teszik teljessé az esti látványt.

14. kép
18/18
14. kép

15. kép
1/18
15. kép

16. kép
2/18
16. kép

 

Bár sötétedés után is mindenhonnan élvezet nézni megújhodott hidunkat, talán a legmegkapóbb látvány a hídon áthaladót érintheti meg. A függőleges tartók szüntelenül változó fény-árnyék játékát a hosszanti tartók felfelé ívelő vonala követi, hogy aztán a két kapuzat együttesen lenyűgöző látványán pihenjen meg tekintetünk (17. kép).

 

17. kép
11/18
17. kép

 

A Szabadság híd díszvilágítását közel 800 lámpatest alkotja, ebből 584 LED-es. A beépített teljesítmény 38 kVA, ebből a LED-es világítás 12 kVA-t tesz ki. A díszvilágítást szimmetrikusan táplálják meg a pesti és a budai oldalak díszvilágítási elosztóiból, így a világítás „fényessége" teljesen kiegyensúlyozott. A budai oldalról mód van részkapcsolásokra is.

Budapest új esti látványosságát nagyfokú érdeklődés kíséri, hisz ilyen súlyú díszvilágítási létesítmény már régen épült. Érdemes a látványt „ízlelgetni", befogadni és közben felkészülni az újabb szenzációra, hiszen ősszel már az Erzsébet-híd is belép az esti panorámába. Mégiscsak érdemes álmodozni, hamarosan megérjük azt, hogy fővárosunk nem csak nappal lesz a világ egyik legszebb városa!

Deme László
Lisys Fényrendszer Zrt.

(x)

 


Megoldandó világítástechnikai feladata van? Válaszolunk.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

GRAPHISOFT PARK // Egy hely + Építészfórum

2020.12.10. 10:09
00:07:09

Az egykori Óbudai Gázgyár területe 1998 óta ad otthont egy folyamatosan épülő-szépülő irodaparknak. Első épületeinek téglaarchitektúrája a mai napig viszonyítási pont a hazai építészetben, és azóta is az ipari fejlődés és az igényes építészet találkozásának színtere. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti GRAPHISOFT Parkkal ismerkedhetünk meg.

Az egykori Óbudai Gázgyár területe 1998 óta ad otthont egy folyamatosan épülő-szépülő irodaparknak. Első épületeinek téglaarchitektúrája a mai napig viszonyítási pont a hazai építészetben, és azóta is az ipari fejlődés és az igényes építészet találkozásának színtere. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti GRAPHISOFT Parkkal ismerkedhetünk meg.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk