Épülettervek/Középület

A Székesfehérvári Vörösmarty Színház rekonstrukciója és bővítése – Artonic Design

1/14

Bővítés és meglévő épület a színház utcából

Helyszínrajz

Főbejárat a fő utcáról

Kép a tér felöl

Keleti homlokzat

Déli homlokzat

Földszinti alaprajz

1. emeleti alaprajz

?>
Bővítés és meglévő épület a színház utcából
?>
Helyszínrajz
?>
Főbejárat a fő utcáról
?>
Kép a tér felöl
?>
Keleti homlokzat
?>
Déli homlokzat
?>
Földszinti alaprajz
?>
1. emeleti alaprajz
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/14

Bővítés és meglévő épület a színház utcából

Helyszínrajz

Főbejárat a fő utcáról

Kép a tér felöl

Keleti homlokzat

Déli homlokzat

Földszinti alaprajz

1. emeleti alaprajz

A Székesfehérvári Vörösmarty Színház rekonstrukciója és bővítése – Artonic Design
Épülettervek/Középület

A Székesfehérvári Vörösmarty Színház rekonstrukciója és bővítése – Artonic Design

2002.07.24. 22:00

Bemutatjuk a suékesfehérvári Vörösmarty Színház rekonstrukciójára és bővítésére kiírt tervpályázat pályaműveit. A 6 millió forintos I. díjat nyert pályamű készítője Szőkedencsi Géza és csapata (Artonic Design). 

Artonic Design 

Szőkedencsi Géza építész,
Barta István, Kondor Tamás és Kemeri Balázs munkatársak,
Pintér Tamás, Temesvári László, Kelemen Ferenc, Sterner Pál, Venczel Sándor és Kardos Béla szakági tervezők.

Kép a tér felöl
4/14
Kép a tér felöl

A kialakult állapot

Az 1872-74 között épített eredeti eklektikus épület 1944-ben leégett mikor is csak a falak maradtak meg lényegében. Az újjáépítés 1962-ben részlegesen történt az eklektikus homlokzat megtartásával és a tervezett II. ütem (bővítés kiszolgáló épülettel, raktárakkal, irodákkal) elhagyásával. 1962 óta a beépített technológiák mind erkölcsi, mind fizikai értelemben leamortizálódtak.

A meglévő épület beépítése és közönségforgalmi megközelítése

A színház az óváros sétálóutcájának északi végén helyezkedik el műemléki jelentőségű területen. Pályázati tervünk a meglévő épület homlokzatát, homlokzatát övező tetőidomát, főbejáratát, az épület és műemléki környezetének egységes hangulatát megőrzi. A szabályozási tervnek megfelelően a közönségforgalmi részt - a főbejáratot és reprezentatív homlokzatait - nagyrészt sétálóutca öleli körbe (Fő utca, Koch László utca és Színház utca bevezető szakasza), lehetővé téve a színházlátogatók szabad és gépkocsi forgalomtól zavartalan áramlását a főbejárat előtt és felé. Az épület leginkább a Mátyás Király körút felől közelítve északi irányból jelenik meg, tekintettel a Magyar Királyi Szálloda előtti térre. A tér szerepét tovább növeli, hogy az óvárost megkerülő körút határolja, így a gépkocsival elhaladók a színház épületét úgy láthatják, mint az óváros "nyitányát". Ezért is különösen jelentős egy kiülőkkel, zölddel, vízfelülettel, szobrokkal kialakított gépkocsi forgalomtól részben vagy egészben elzárt városi tér képzése.

Az épület külső kialakítása és tömegképzése

A meglévő épület jelenlegi kondíciója és környezete, a tervezett tervezési program nagysága és elemei együtt a zsinórpadlás jelenlegi ráejtett "dobókocka" megjelenítésével adják azt az alapot, amire a pályamű épít. A meglévő épület kedvező adottságait - az eklektikus homlokzatot, az azt övező tetőidomot, a műemléki-óvárosi egységes hangulat és lépték megőrzése végett a terv megtartja. Ennek a keretnek a megtartásával úgy épül be a mai funkció és megjelenés, hogy egységes hátteret ad a réginek, annak részletgazdagságát mintegy kiemelve.

Bővítés és meglévő épület a színház utcából
1/14
Bővítés és meglévő épület a színház utcából

A meglévő épületbe "becsúszó" új kialakítás a belső tetőidomot kissé megemelve több kérdésre is kedvező megoldást kínál:

  • semleges egységes hátteret ad a meglévő-megtartandó U alakú épületrésznek (lásd. séma fent)
  • átívelve a régi és új épület felett összeköti-összefogja azokat, és kapcsolatot hoz létre közöttük.
  • csökkenti a zsinórpadlás tömegét, a zsinórpadlás megjelenése beilleszthetővé válik
  • a megadott program elemei kedvezően telepíthetőek ( a nézőtér kialakítása tágabb lehetőséget kap, a színháztársalgó egyedülálló panorámát és tetőteraszt kap, a próbaszínpadok kedvező kialakítását teszi lehetővé).

A zsinórpadlás geometriáját csökkenteni nem lehet, azonban "épületidegenségét" mindenképpen meg kell szüntetni. Tervünk erre kínál megoldást a következő eszközökkel:

  • összhangban a kiemelt belső, ívelt tetejű új tetőtéri rész megjelenítésével és anyagával egy üveg "hártyát" kap, így kapcsolódva és architektonikusan "hozzákötve" a tervezett új építés megjelenítéséhez. Ezáltal megszűnik egyedülállósága, idegensége.
  • a transzparens hártya mélységet ad a tömegnek nappal és éjjel egyaránt, valamint lehetőséget ad közönségtájékoztatási anyagok bemutatására is az üveg mögött belógatva, mintegy képzettársítással is utalva a zsinórpadlásban felfüggesztett mozgásban levő díszletekre.

További opcionális javaslatunk, melyet tervünkbe beépítettünk, a zsinórpadlás tömegének funkcionális átértélemezhetősége kívülről, mely analógia megjelenésének további mélységét adhat. Ez az analógia pedig a kilátó vagy tűz torony funkció. A látogatók Színház utcai oldalon egy külön bejáraton keresztül jutnak a lift előtérbe, melyet a színházi porta ellenőriz és üzemeltet. Itt jegyet váltva a látogató a lifttel a tetőtérbe jut, ahonnan egy külső lépcső indul a zsinórpadlás északi falán, majd átfordulva a keleti falra ér fel a "torony" tetejére. Így magasságát kihasználva a nagyközönség (és nem csak a színházlátogatók) a színház közlekedési rendszerétől elválasztott módon feljuthatnak az óváros fölé, gyönyörködve az óvárosi tetők rajzolatában.

A bővítés nyugati tömbje a korábban is említett semleges homlokzatot és az egyszerű, határozott tömegképzést mutatja, a korábban említett szomszédos új építések (Domus stb.) architektúrájához kapcsolódik, ezáltal mintegy kiemelve és nem konkurálva a meglévő épülettel. Tömege és anyaga ugyanakkor, illeszkedik a színház mögötti terület építészeti keretébe és mintegy bezárja azt ezen az oldalon. A bővítés tömbje ugyanakkor egy határozott cezúrával marad el a homlokzati síkokban a meglévő épülettől (északi és déli homlokzat) tiszteletben tartva a meglévő épület homlokzatát. A hagyományos, az alapokat adó meglévő értékek és az új, korszerű értékek megjelenítése közötti folytonosságot és szoros kapcsolatot az épületek felett átívelő íves tető jeleníti meg.

Keleti homlokzat
5/14
Keleti homlokzat

A színház belső kialakítása

A épület főbejáratának és homlokzatának helyzete, és külső megjelenése díszes, elegáns eklektikus homlokzat, kiemeli a színházat az utcai épületek sorából, ezzel is emelve az ide látogató közönségben a hely és az alkalom különlegességének érzését. A főbejáratot az archív fotókban látott pozícióban egy előtető emeli ki az utcai homlokzati síkokból, mely bevezeti az idelátogatót az épületbe mind formájával (ténylegesen beúszik az előcsarnokba), mind esti fényeivel. Az előcsarnok kőburkolata már az utcán megjelenik, mint a színház kivetülése a külső térbe, mint a bevezetés és áthangolódás első lépcsője.

A bejárati lépcsőfokokat is megszüntettük, hogy az átmenet a külsőből a belsőbe ténylegesen (nem csak képletesen) is minél könnyebb és csábítóbb legyen. A színház előcsarnokának klasszikus elhelyezését megtartottuk, de lényegét és tartalmát új színekkel igyekeztünk gazdagítani. Az előcsarnok tere mintegy kifolyik az utcára, illetve az utca tere mélyen behatol a színház terébe. Tervünk ennek geometriáját a fenti séma szerint adja. Szellemi, gondolati tartalmát pedig azzal nyújtja, hogy az előcsarnokhoz kapcsolódó büfé egyben egy olyan kávézó is, mely függetlenül tud működni a színház nyitvatartásától, ezáltal élettel töltve meg az egyébként ezen órákban elzártnak-elszigeteltnek tűnő színjátékok házát.

A nézőtér és a színpad

A nézőtér felé haladva a néző, mind a földszinten, mind az emeleten, az előcsarnok többszintes teréből az egyszintesre váltó terekbe majd a nézőtereket övező közlekedőbe jut ezzel is fokozatosan áthangolódva az előadás misztériumára. A foyer és büféi az előcsarnok kétszintes teréhez kapcsolódnak az emeleten . A szünetben kiáramló nézők ezen a szinten, vagy az előcsarnokhoz tartozó büfében fogyaszthatnak italt, vagy szendvicset. Az emeleti büfék igény esetén mobil transzparens falakkal leválaszthatók a foyer terétől, egyébként azzal összefüggő teret alkot. A dohányzó büfé szellőzési rendszere biztosítja a dohányfüst elszívását és megakadályozza átterjedését más terekbe. Az emeleti galériát körülállva, a földszinti "teraszok" korlátjainak dőlve a látogatók a nézők színes forgatagát láthatják, felfedezhetik ismerőseiket, így a társasági élet jelentős színterévé avatva ezen tereket.

Az épületegyüttes belsőépítészeti megoldásai

A tervezés során kettős célt tűztünk ki magunk elé: a tervezési program és az építészeti keretek által meghatározott korszerű követelmények, a legújabb technikai színvonal kiszolgálása mellett meg kellett valósítanunk a város polgáriasodó szemléletének megfelelő hangulatot, egyfajta otthonosságot, amely a városlakók és vendégeik ezen új találkozóhelyét meghatározza. Az anyagok, megoldások megválasztásánál ezért kiemelt fontosságot kapott az egyediség, a minőség hangsúlyozása.

9/14

Előcsarnok és büfé

Az építészeti koncepció által meghatározott téregyüttes kialakítását reprezentatív igényű, magas műszaki színvonalú anyaghasználat jellemzi. Az előcsarnok padlója és fala tömör mészkőburkolat, melynek osztása követi a nézőtér és a büfé falának sugaras feltárulását. A nézőtér tartópillérei ezüst színű fémfelületek. Az oldalt elhelyezett ruhatári pultok mellett teljes magasságú tükörfalat terveztünk. A záró álmennyezet ugyancsak a sugaras-íves tagolást követi, melyről egyedi kivitelű fém-üveg csillárokat függesztettünk le. A külső előtető meghosszabbításaként a bejáratok felett íves előtetők jelennek meg, indirekt világítást hordozva.

A büfé és az előcsarnok tere között vizuális határvonalat képeznek a térbe beállított díszletszerű üvegkompozíciók. A hullámzó álmennyezet galériaként ér véget az előcsarnok terében. Ennek burkolata furnérozott gipszkarton lemez, amely a magas esztétikai minőséget jó tűzgátlási paraméterekkel egyesíti. A büfé teraszsorának padozata sötét tónusú pácolt parketta. A lefutó oldalfalon művészi kivitelű, világító üvegkompozíciót terveztünk. A lefutó teraszok fókuszában helyezkedik el a fénnyel erősen kiemelt büfé pultja. A bútorzat fő alkotóeleme a teraszok hátfalán végighúzódó pamlag, amely hangsúlyozza a tér "társasági nézőtér" jellegét (emellett megakadályozza a lépcsős teraszok miatt felmerülő alálátási problémákat). A kiegészítő elemek a stílushoz illeszkedő, tartós, minőségi bútorok. A megvilágítást a mennyezetről függesztett, kézműves kivitelű típus üveg lámpatestek biztosítják, amelyek az asztalok hangulatos kiemelése mellett az álmennyezet felületét is derítik.

11/14

Nézőtér

A nézőtér kialakításának alapvető szempontja volt a minden szempontból optimális láthatóság. Az első szempont a színpad láthatósága, ezt a nézőtér és a páholysor erőteljes emelkedése biztosítja, egyben definiálja a teret meghatározó formákat. Csaknem ugyanilyen fontos az érzelmi, társadalmi szempontoknak megfelelő láthatóság, hiszen a színház a "megjelenés" helye is. Emiatt a páholyok körülölelik a nézőteret, arénaszerű hangulatot eredményezve.

Artonic Design

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.