| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Kritika

A Szent István-bazilika — Építészet, város, történelem

1/4

Kemény Mária: A Szent István-bazilika — Építészet, város, történelem

Kemény Mária: A Szent István-bazilika — Építészet, város, történelem

Kemény Mária: A Szent István-bazilika — Építészet, város, történelem

?>
Kemény  Mária: A Szent István-bazilika — Építészet, város,  történelem
?>
Kemény  Mária: A Szent István-bazilika — Építészet, város,  történelem
?>
Kemény  Mária: A Szent István-bazilika — Építészet, város, történelem
?>
1/4

Kemény Mária: A Szent István-bazilika — Építészet, város, történelem

Kemény Mária: A Szent István-bazilika — Építészet, város, történelem

Kemény Mária: A Szent István-bazilika — Építészet, város, történelem

A Szent István-bazilika — Építészet, város, történelem
Nézőpontok/Kritika

A Szent István-bazilika — Építészet, város, történelem

2011.04.20. 08:55

Cikkinfó

Szerzők:
Kemény Mária

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Kemény Mária 250 fekete-fehér fotóval és rajzzal illusztrált kötete 2010-ben jelent meg a Terc Kiadó gondozásában.

A köznyelvben Bazilikának nevezett Szent István plébániatemplom építésének gondolata még a 18. század végén vetődött fel. Az építkezés előkészítése közel fél évszázadig tartott, s ugyanennyi időt vett igénybe maga az építkezés.Ez az átlagosnál jóval hosszabb építéstörténet négy jól elkülöníthető szakaszra bontható.

Az első szakasz a 18. század végétől 1845-ig tart, ebben az időszakban jelölik ki az épület helyét, folyik az adakozás a templom építési költségeire, és az előkészítő munka során néhány érdekes építészeti elgondolás születik a templomra vonatkozóan. Ez alatt a fél század alatt a semmiből új városrész épül, a Lipótváros, amelynek középpontja a templom részére kijelölt terület.

 

Kemény  Mária: A Szent István-bazilika — Építészet, város,  történelem
1/4
Kemény Mária: A Szent István-bazilika — Építészet, város, történelem

Kemény  Mária: A Szent István-bazilika — Építészet, város,  történelem
2/4
Kemény Mária: A Szent István-bazilika — Építészet, város, történelem

Kemény  Mária: A Szent István-bazilika — Építészet, város, történelem
3/4
Kemény Mária: A Szent István-bazilika — Építészet, város, történelem

 

 

Az építéstörténet második szakasza a Hild József nevével fémjelezhető két évtized. A tervezési megbízást 1845-ben adják ki Hildnek, a tényleges építkezés azonban csak 1851-ben kezdődik el. A kezdettől fogva jellemző pénzügyi nehézségek miatt az építkezés lassan halad, de 1867. március 6-án, Hild József halálakor már lényegében csak a kupola boltozása volt hátra. Ez a kupola azonban sosem épült meg, mert a kupoladob 1868. január 22-én beomlott, Budapest történetének legnagyobb építési katasztrófáját okozva.

A szerencsétlenség következtében újabb néhány év szünet következett az építésben. Ebben az időszakban Ybl Miklós, akire a templom építését Hild halálakor bízták, hosszan érlelte a mai Szent István-bazilika építészeti kompozícióját, amely a fennálló oldalhomlokzatok falain kívül szinte semmit nem tartott meg a Hild-féle templomból. Ybl egészen haláláig, 1891. január 22-ig vezette az építkezést. Ekkor a templom szerkezete, kupolája, külső falazata teljesen készen állt, csupán a belső dekoráció volt hátra.

Ezt a feladatot Kauser József kapta meg, s az ő vezetésével újabb 15 évi munka után jutott el a felszentelésig a templom. Erre 1905. november 9-én került sor.

A hosszú és fordulatos építéstörténet következtében a templom stílustörténetileg is több átalakuláson ment keresztül, ezek a végleges mai formán is érezhetők. Építészettörténeti vonatkozásban azonban nemcsak a stílusegység szempontjából kell értékelnünk e változásokat, hanem azt a kérdést is fel kell vetnünk, hogyan tükröződik a templom formai átalakulásában a század művészetének és társadalmának története.

A tanulmányt Kemény Mária művészettörténész írta - aki 1985 óta kutatja a bazilika történetét - sok eredeti dokumentummal és fotóval (250 fekete-fehér fotó és rajz) illusztráltva.

Kiadó: TERC Kft.
Megjelenés: 2010
Oldalszám: 240
Formátum: A4
ISBN 978 963 9535 73 2
Ár: 4.200 Ft helyett 3.360 Ft

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.